Jogi és politikai eszközökkel folytatják a küzdelmet Beke és Szőcs kiszabadításáért

Először nyáron, mint magánember látogatta meg Tőkés László, az EMNT elnöke a terrorizmusért öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélt Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt a csíkszeredai börtönben.

Meglátogatta Tőkés László a csíkszeredai börtönbe átszállított Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt

Egy cellában tölti börtönbüntetését a csíkszeredai fegyházban Beke István és Szőcs Zoltán. A terrorizmusért elítélt székelyföldi aktivisták a múlt heti áthelyezésük óta sokkal civilizáltabb körülmények között élnek, emberségesebb bánásmódban részesülnek.

Ezúttal az Európai Parlament külügyi bizottságának elnökétől igényelt ajánlással léphette át – a bizottság tagjaként – a fogda küszöbét. Vele tartott Tőke Ervin, az EMNP országos alelnöke is. A börtönben tett látogatást követően sajtótájékoztatót tartottak a csíkszeredai Demokrácia Központban. Tőke Ervin a bebörtönzöttek kapcsán elmondta, hogy problémaként fogalmazták meg, hogy nem dolgozhatnak a cellájukon kívül.

{A}

– ismertette a helyzetüket Tőke.

Ezt leszámítva a börtönviszonyokat, a körülményeket jónak ítélték meg. Tőkés László elmondta, úgy látták, jó lelkiállapotban vannak a fogvatartottak. „Erőt merítettünk mi is tőlük, remélem ők is a látogatásunkból. Ők tudatában vannak ártatlanságuknak, tudatában vannak az áldozatuknak, hiszen áldozatokká váltak” – fogalmazott Tőkés. Hozzátette, egyértelmű, hogy ügyükben politikai döntés született, és végül közösség ellen elkövetett merényletre való felbujtás, illetve annak kísérlete miatt ítélték el őket.

– vélte az EMNT elnöke. Mint fogalmazott, még mindig kiemelt cél Székelyföld megtörése, és az itteni autonómiatörekvések arra késztetik a hatóságokat, hogy megfélemlítsék a magyarságot. „Ezek mögött a hírhedt Securitate nyomdokában járó román titkosszolgálat kamarillapolitikája állhat, akik 100 év óta Bukarestben terveket készítenek beolvasztásunkra, megtörésünkre, tönkretételünkre, elüldöztetésünkre” – sorolta Tőkés.

A két bebörtönzött kiszabadításáért főként politikai eszközökkel folytatják a küzdelmet, tekintve, hogy a jogi úton elég szűkösek a lehetőségek.

Bekéék benyújtottak egy óvást az ítélet megsemmisítésére, amelyre eddig még nem kaptak választ, továbbá Strasbourgba is küldtek fellebbezést az Emberi Jogok Európai Bíróságához, ugyanakkor külön kegyelmi kérvényt is nyújtottak be egyes magyarországi országgyűlési képviselők a román állam elnökéhez, Klaus Johannishoz.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt is a Beke-Szőcs ügy mellé állt, petíciót nyújtottak be 12 ezer aláírással a kiszabadításukért. Tőkés szerint ugyanakkor fontos lenne, hogy az RMDSZ is jobban kiálljon az ügy mellett a román parlamentben, és az egyház képviselőinek is állást kellene foglalniuk ebben a kérdésben.