Jézus megkeresztényködött – vízkereszthez köthető régi hagyományok

Jézus megkeresztényködött – vízkereszthez köthető régi hagyományok

A papot kísérő kántor megfelelő szertartás keretében krétával felírja a három király nevének kezdőbetűjét az ajtó szemöldökfájára. Archív

Fotó: Barabás Ákos

A karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete vízkereszt; egyházi nevén Epifánia, a görög katolikusoknál úrjelentés, másutt a háromkirályok napja. A házszentelés vízkeresztkor ma is élő szokás a katolikus híveknél, sok egyéb azonban feledésbe merült.

Kocsis Károly

Dimény Árpád István

2023. január 06., 07:592023. január 06., 07:59

2023. január 06., 08:252023. január 06., 08:25

A kántor megfelelő szertartás keretében krétával felírja a három király nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűjét az ajtó szemöldökfájára, két szélére pedig az aktuális évszámot: 20+G+M+B+23. Régi hagyomány szerint

ez megvédi a házat, a lakást a villámcsapástól és a boszorkányok rontásától.

A felírást egész évben a helyén kell hagyni, nem szabad letörölni. Újabban, egyes helyeken nyomtatott írást ragasztanak, ami nem föltétlenül jó, hiszen Szendrey Zsigmond (1879–1943) néprajzkutató tanár még a krétának is gonoszűző hatást tulajdonított.

Hogy volt régen?

Régebben Székelyföld legtöbb katolikus helységében a papok jóval vízkereszt előtt, Gyimesben például már karácsony után, a legtöbb helyen újév napján elkezdték a házszentelést. Arra törekedtek, hogy vízkeresztre befejezzék, hadd élvezzék az emberek a farsang örömeit – ez az eljárás az utóbbi években ismét virágkorát éli.

Korábban a harangozónak nem volt fizetsége, így vízkereszt napján nagy kosárral járt a házszentelőkkel, abba gyűjtötte a járandóságát. A tojásért cserébe a magával hordott búzaszemekből szórt a tyúkok elé, hogy jól tojjanak.

Zabolán régen – még a két világháború között is – a nagyobb legények ilyenkor édességekkel halmozták el a papot kísérő kisgyermekeket, akik ezért cserébe kikiabálták a faluban a nagyobb lányok „csuszamlósabb” eseteit.

Korondon a katolikusoknál a házszentelés után a papot az asszonyok, gyermekek, sokszor még a férfiak is a harmadik-negyedik szomszédig kísérték, hogy azon a nyáron a kenderük szép magasra nőjön.

Székelyvarságon úgy mondták: ezen a napon Jézus megkeresztényködött.

Aki tehette, misére ment, ahol a pap vizet szentelt.

Galéria

Házszentelési körút szánon. Archív

Fotó: Erdély Bálint Előd

Némely csíki székely faluban a XX. század végén vízkeresztkor már nem szenteltek vizet. Más székely falvakban volt ugyan vízszentelés, de az emberek inkább a nagyszombati szentelt vizet vitték haza.

Nyárádszentimrén a fonó vízkereszt utáni nap folytatódott, és farsang végéig tartott.

Karácsonytól vízkereszt napjáig nem szabadott a guzsalyt kivinni a kapun, mert „ahová viszik, fergeteges lesz a juh”.

Vízkereszt napja is alkalmas időjóslásra: „Ha a vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd” – mondják. (Az „ízik” takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár.) Kányádon mondták:

Idézet
Ha vízkeresztkor megcseppen az eresz, hosszú tél lesz.

Mi maradt mára?

Ma már ezek a szokások többnyire csak néprajzkutatók gyűjtéseiben lelhetők fel, és nagyon ritka, szinte mondhatni kincs egy gyűjtőnek, ha talál valamelyik kisebb településen a vízkereszthez kapcsolódó, még élő szokást, fogalmazta meg lapunknak D. Haszmann Orsolya néprajzkutató.

Galéria

Teli kosár házszenteléskor. Archív

Fotó: Barabás Ákos

„Mivel egyik legrégebbi egyházi ünnepünkről van szó, hiszen a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az év kezdetét, így

Idézet
vízkereszthez ma már csak a házszentelések hagyománya kapcsolódik.

Gyakorlatilag egyházi vonalon él tovább a hagyomány, hiszen a katolikusoknál a pap szenteltvízzel hinti meg a híveket, az otthonukat, Isten áldását kérve a házra és minden lakójára” – részletezte a néprajzkutató. Mint köztudott, folytatta, a szenteltvíznek – amit háromkirályok vizeként is említenek – régen mágikus erőt tulajdonítottak, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. És ezt a hiedelmet az egyház is erősítette, vannak olyan feljegyzések a 15. századból, amelyek arról számolnak be, hogy

a pap a mise végén szentelt vízzel locsolta meg a betegek fájó testrészeit,

és gyógyulásukért imádkozott. Ez annyira beivódott a katolikus hívek tudatába, hogy a templom bejáratánál szenteltvízbe mártott ujjal vetünk keresztet.

De szenteltvizet használnak a keleti ortodoxok, az ókatolikusok, az anglokatolikusok, illetve más egyházak hívei is, és a mindennapi életben is fontos szerepet kapott, a megkeresztelkedéstől kezdve. Az oltár előtt álló menyasszonyt és vőlegényt is meghintik vele, illetve amikor a halottat kísérik utolsó útjára, akkor is szórnak a koporsójára.

Gyertyával a kézben

Ajnádon vízkeresztkor a házszentelés alatt minden családtag kezében egy gyertya ég. A vidimuszok belépéskor a következőket mondják: „Láttuk az Úr csillagát napkeletről feljönni, és mi is elindulánk az Úr imádására.” Kimenetelkor pedig így búcsúznak: „Áldás, békesség maradjon e háznál és a benne lakóinál.” Ha a lányos háznál a leánytól nem kapnak cérnát, kigúnyolják őt: „Rossz fonó, délig aluvó, pocokheverő taligán vigyenek férjhez!” Ha cérnát kapnak, megdicsérik a leányt: „Jó fonó, hajnalban felkelő, hat lón, hat hintón vigyenek férjhez!” Papnak a nagy vízkereszti gyertya mellé tojást adnak és húsvéti bárányt ajánlanak, a kántornak tojást, a harangozónak és vidimuszoknak pénzt adnak. A szertartás után a papot kikísérik égő gyertyával, „hogy nagyobb legyen a kender”.

Székely László: Ünneplő székelyek (Csíkszereda, 1944)

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 23., kedd

Egy évbe telt, de mostanra legalább elkezdett működni a lejárt gyógyszerek átvétele

Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen már átveszik a lejárt szavatosságú gyógyszereket, Marosvásárhelyen azonban csak most készül erre a sürgősségi kórház. Az egészségügyi minisztérium már tavaly szabályozta a készítmények leadásának módját.

Egy évbe telt, de mostanra legalább elkezdett működni a lejárt gyógyszerek átvétele
2024. április 23., kedd

Tavasszal tudnak leginkább dolgozni – vallotta be Dragomán György és Szabó T. Anna Sepsiszentgyörgyön

A Szent György Napok irodalmi eseményeinek sorába illeszkedve hétfőn este közönségtalálkozót tartottak a sepsiszentgyörgyi unitárius templomban: egy házaspár, két közkedvelt alkotó rajongói töltötték meg a padsorokat.

Tavasszal tudnak leginkább dolgozni – vallotta be Dragomán György és Szabó T. Anna Sepsiszentgyörgyön
2024. április 23., kedd

Varázslatos természet a park sétányán

A Vadon Egyesület a sepsiszentgyörgyi Erzsébet park felső sétányára várja az természetfotók iránt érdeklődőket április 24-én, szerdán 18 órakor. Ekkor nyitják meg ugyanis a Transnatura Természetfotó Klub Varázslatos természet című kiállítását.

Varázslatos természet a park sétányán
2024. április 23., kedd

Nők is honvédnek álltak Kossuth hívó szavára

A szabadságharc mécsesei – Női honvédek – 200 éve született Bányai Júlia, az 1848-as forradalom és szabadságharc honvédszázadosa címmel nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön.

Nők is honvédnek álltak Kossuth hívó szavára
2024. április 23., kedd

Közzétették a Zöldövezet program nyertes pályázatait

Több székelyföldi egyesület projektje nyert támogatást a MOL Románia és a Polgár-Társ Alapítvány Zöldövezet programjának idei kiírásán. Az eredményeket, a támogatásra javasolt egyesületek listáját közzétették a zöldövezet.ro oldalon.

Közzétették a Zöldövezet program nyertes pályázatait
2024. április 23., kedd

Aki a kicsi magyar világban végigfotózta Észak-Erdélyt

Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás szerdán 17 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.

Aki a kicsi magyar világban végigfotózta Észak-Erdélyt
2024. április 23., kedd

Időseknek indult támogató csoport Kézdivásárhelyen

Az egészséges és aktív életmód előmozdítása érdekében indított támogató csoportot a kézdivásárhelyi idősek számára a Gyulafehérvári Caritas. Az első, bemutató jellegű találkozót kedden délután tartották.

Időseknek indult támogató csoport Kézdivásárhelyen
2024. április 23., kedd

Körtánccal ünnepelnek ismét a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákjai

Idén is megtartják a Hagyományőrző Napot a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban április 25-én, csütörtökön. A 19. alkalommal megrendezett esemény fénypontja a népviseletbe öltözött ünneplők körtánca lesz.

Körtánccal ünnepelnek ismét a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium diákjai
2024. április 23., kedd

Kivételes értékek bölcsője az 50 éves Szárhegyi művésztelep

Idén 50 éves az 1974-ben létrejött Gyergyószárhegyi Művésztelep. Az évfordulót méltó módon ünneplik meg, kiállításokkal, szakmai konferenciával és természetesen jubileumi művésztáborral.

Kivételes értékek bölcsője az 50 éves Szárhegyi művésztelep
2024. április 23., kedd

A hadseregben a tiszti állások több mint 40 százaléka betöltetlen

A hadsereg súlyos létszámhiánnyal küzd, a tiszti állások 43 százaléka betöltetlen, de a közkatonák körében is meghaladja a 20 százalékot a létszámhiány.

A hadseregben a tiszti állások több mint 40 százaléka betöltetlen
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!