A papot kísérő kántor megfelelő szertartás keretében krétával felírja a három király nevének kezdőbetűjét az ajtó szemöldökfájára. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete vízkereszt; egyházi nevén Epifánia, a görög katolikusoknál úrjelentés, másutt a háromkirályok napja. A házszentelés vízkeresztkor ma is élő szokás a katolikus híveknél, sok egyéb azonban feledésbe merült.
2023. január 06., 07:592023. január 06., 07:59
2023. január 06., 08:252023. január 06., 08:25
A kántor megfelelő szertartás keretében krétával felírja a három király nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűjét az ajtó szemöldökfájára, két szélére pedig az aktuális évszámot: 20+G+M+B+23. Régi hagyomány szerint
A felírást egész évben a helyén kell hagyni, nem szabad letörölni. Újabban, egyes helyeken nyomtatott írást ragasztanak, ami nem föltétlenül jó, hiszen Szendrey Zsigmond (1879–1943) néprajzkutató tanár még a krétának is gonoszűző hatást tulajdonított.
Régebben Székelyföld legtöbb katolikus helységében a papok jóval vízkereszt előtt, Gyimesben például már karácsony után, a legtöbb helyen újév napján elkezdték a házszentelést. Arra törekedtek, hogy vízkeresztre befejezzék, hadd élvezzék az emberek a farsang örömeit – ez az eljárás az utóbbi években ismét virágkorát éli.
Korábban a harangozónak nem volt fizetsége, így vízkereszt napján nagy kosárral járt a házszentelőkkel, abba gyűjtötte a járandóságát. A tojásért cserébe a magával hordott búzaszemekből szórt a tyúkok elé, hogy jól tojjanak.
Zabolán régen – még a két világháború között is – a nagyobb legények ilyenkor édességekkel halmozták el a papot kísérő kisgyermekeket, akik ezért cserébe kikiabálták a faluban a nagyobb lányok „csuszamlósabb” eseteit.
Korondon a katolikusoknál a házszentelés után a papot az asszonyok, gyermekek, sokszor még a férfiak is a harmadik-negyedik szomszédig kísérték, hogy azon a nyáron a kenderük szép magasra nőjön.
Aki tehette, misére ment, ahol a pap vizet szentelt.
Házszentelési körút szánon. Archív
Fotó: Erdély Bálint Előd
Némely csíki székely faluban a XX. század végén vízkeresztkor már nem szenteltek vizet. Más székely falvakban volt ugyan vízszentelés, de az emberek inkább a nagyszombati szentelt vizet vitték haza.
Nyárádszentimrén a fonó vízkereszt utáni nap folytatódott, és farsang végéig tartott.
Vízkereszt napja is alkalmas időjóslásra: „Ha a vízkereszt vizet ereszt, ízikedet padra rekeszd” – mondják. (Az „ízik” takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár.) Kányádon mondták:
Ma már ezek a szokások többnyire csak néprajzkutatók gyűjtéseiben lelhetők fel, és nagyon ritka, szinte mondhatni kincs egy gyűjtőnek, ha talál valamelyik kisebb településen a vízkereszthez kapcsolódó, még élő szokást, fogalmazta meg lapunknak D. Haszmann Orsolya néprajzkutató.
Teli kosár házszenteléskor. Archív
Fotó: Barabás Ákos
„Mivel egyik legrégebbi egyházi ünnepünkről van szó, hiszen a 4. századig ezen a napon ünnepelték Jézus születésnapját és az év kezdetét, így
Gyakorlatilag egyházi vonalon él tovább a hagyomány, hiszen a katolikusoknál a pap szenteltvízzel hinti meg a híveket, az otthonukat, Isten áldását kérve a házra és minden lakójára” – részletezte a néprajzkutató. Mint köztudott, folytatta, a szenteltvíznek – amit háromkirályok vizeként is említenek – régen mágikus erőt tulajdonítottak, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. És ezt a hiedelmet az egyház is erősítette, vannak olyan feljegyzések a 15. századból, amelyek arról számolnak be, hogy
és gyógyulásukért imádkozott. Ez annyira beivódott a katolikus hívek tudatába, hogy a templom bejáratánál szenteltvízbe mártott ujjal vetünk keresztet.
De szenteltvizet használnak a keleti ortodoxok, az ókatolikusok, az anglokatolikusok, illetve más egyházak hívei is, és a mindennapi életben is fontos szerepet kapott, a megkeresztelkedéstől kezdve. Az oltár előtt álló menyasszonyt és vőlegényt is meghintik vele, illetve amikor a halottat kísérik utolsó útjára, akkor is szórnak a koporsójára.
Gyertyával a kézben
Ajnádon vízkeresztkor a házszentelés alatt minden családtag kezében egy gyertya ég. A vidimuszok belépéskor a következőket mondják: „Láttuk az Úr csillagát napkeletről feljönni, és mi is elindulánk az Úr imádására.” Kimenetelkor pedig így búcsúznak: „Áldás, békesség maradjon e háznál és a benne lakóinál.” Ha a lányos háznál a leánytól nem kapnak cérnát, kigúnyolják őt: „Rossz fonó, délig aluvó, pocokheverő taligán vigyenek férjhez!” Ha cérnát kapnak, megdicsérik a leányt: „Jó fonó, hajnalban felkelő, hat lón, hat hintón vigyenek férjhez!” Papnak a nagy vízkereszti gyertya mellé tojást adnak és húsvéti bárányt ajánlanak, a kántornak tojást, a harangozónak és vidimuszoknak pénzt adnak. A szertartás után a papot kikísérik égő gyertyával, „hogy nagyobb legyen a kender”.
Székely László: Ünneplő székelyek (Csíkszereda, 1944)
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.
Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén amelyet csütörtökön tartottak videókonferencia formájában.
Nyárádszeredai önkéntes tűzoltók is segítséget nyújtottak Magyarországon, miután orkán erejű vihar vonult végig számos településen és jelentős károkat okozott.
Csíkszereda jelentős részében áramszünetre ébredt a lakosság pénteken.
2025. július 1-jétől Romániában megszűnt a villamos energia árának állami korlátozása, amely az áram drágulását eredményezi.
szóljon hozzá!