Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:03

Két lakótelepen is metszik, vágják a fákat Marosvásárhelyen

11:59

Pont lejárhat a kemény időre vonatkozó riasztás az elnökválasztás napjáig

11:57

Elnökválasztás: véget ért a kampányidőszak

11:44

Eltűnt lányt keresnek Maros megyében

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Elhunyt a székelyudvarhelyi földrajztanár, akinek felépüléséért sokan összefogtak

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Képeken a hétfő reggeli iskolabusz-baleset

Csíkszeredai szórakozóhelyeken, üzletekben és az utakon is razziáztak a rendőrök

Ráduly Erzsébet: az emberekben bízni kell

Tükörjég, torlódás – most aztán tényleg oda kell figyelni az utakon

A bíróság sem tartja törvénysértésnek a fakeresztek elhelyezését az úzvölgyi haditemetőben

Nem aprózták el: rögtön huszonöt százalékkal drágítottak a csíkszeredai taxisok

A soron következő három vasárnap fontosságáról

Beköszöntött a tél Csíkszeredában, több tonna csúszásgátlót használtak fel az utakon az elmúlt órákban

Jeles napokhoz kötődő népszokásokat elevenítenek fel a kisiskolások

A gyerekek bizonyították, a népi gyermekjátékoktól a forgatósokig sokféle táncot ismernek

Fotó: Pethő Melánia

Régebben, a csíksomlyói búcsúról hazatérve mulatságot rendeztek a kitakarított csűrökben, volt és ma is van olyan gyergyói falu, ahol az ünnepen pünkösdi királyt, királynét választanak – más szokások mellett ezeket gyűjtötték össze a gyergyóremetei Fráter György Általános Iskola alsó tagozatos diákjai. A tiszta forrásból való merítkezés csak egyike volt azon feladataiknak, amelyekkel a jeles napokhoz kötődő népi szokásokat elevenítik meg az év folyamán. Tegnap a táncot, a vigasságot, mint pünkösdi szokásokat, helyezték előtérbe.

Pethő Melánia

2018. május 23., 18:242018. május 23., 18:24

A nulladikosoktól a negyedik osztályosokig minden remetei gyerek főszerepet kapott szerdán a község művelődési házában tartott pünkösdi mulatságon.

Mintegy háromszázan vonultak korosztályonként a színpadra, hogy bizonyságot tegyenek: élő a népi kultúra a településen.

Már puszta megjelenésük erre utalt:

a sok apró gyermek szinte mindegyike székely ruhát viselt, az előadásuk pedig arról is meggyőzte a közönséget, hogy van befogadókészség az iskolai néptáncoktatásra.

Remete az a település, ahol minden kisiskolásnak lehetősége van néptáncolni ingyen és nagy haszonnal

Fotó: Pethő Melánia

Az egyes korosztályok előadásán végigkövethető volt a fejlődés – a legkisebbek népi gyermekjátékokat mutattak be, az elsősök felcsíki, a másodikosok moldvai táncokat, a harmadikosok forgós és forgatósokat, a negyedik osztályosok pedig gyergyói táncot roptak.

A harmadikosoknak külön szerep is jutott: előadásukban a pünkösdölést nézhették végig társaik és a hozzátartozókból, pedagógusokból álló közönség.

Az egyes produkciók között, a tanítónők közvetítésével, régi vagy még élő, helyi pünkösdi szokásokról hallhattak ismertetőt. A felolvasott történeteket a kisdiákok gyűjtötték össze szűkebb környezetükben, az iskolában kapott kérdőív alapján.

A színpadon bemutatott produkciók mondhatni csupán bemelegítőként szolgáltak az előadást követő táncházhoz, amelyet a művelődési ház előtti téren tartottak.

A mulatsághoz illő élő zene láthatóan felfokozta a gyermekek jókedvét: ropták, járták, míg bele nem fáradtak. Akinek pedig inkább a keze járt volna, mintsem a lába, az a pedagógusok által irányított kézműves foglalkozásokba kapcsolódhatott be.

Pünkösdölés. Sokaknak újként hatott a régi játék

Fotó: Pethő Melánia

Lesz folytatás

Az esemény első állomása volt annak a foglalkozás-sorozatnak, amely a Hagyományok Háza Erdélyi Hálózatának a kezdeményezésére és támogatásával valósult meg Remetén – tudtuk meg Balázs Teréz tanítónőtől. A program felelőseként részletezte:

a Jeles napok Erdély-szerte nevet viselő sorozat elsősorban a néptáncra, a népdalokra és a kézműves foglalkozásokra fókuszál oly módon, hogy ezek helyi jellegzetességeit ismertesse meg a gyerekekkel, egy-egy jeles naphoz kötődően.

Közösség-összekovácsoló szerepe is van egy ilyen rendezvénynek – mutatott rá a tanítónő; Remetén például öt, különálló épületben működik az elemi oktatás, a közös program és az ezt megelőző szervezői munka lehetőséget biztosít gyerekeknek, pedagógusoknak és szülőknek a találkozásra, ismerkedésre, együtt gondolkodásra.

A foglalkozás-sorozatnak még öt állomása lesz – jelezték a szervezők. Júniusban a nyári napfordulóhoz kapcsolódó szokások, augusztusban az államalapító Szent István élete, illetve korának történelmi körülményei kerülnek középpontba. Szeptemberben a magyar mese napja, októberben az 1956-os forradalom lesz a közös program témája, illetve a termények betakarítását ünneplik majd együtt a kisiskolások. A program záróeseményét novemberben, a remetei templom búcsúja köré szervezik az ünnepre való felkészüléssel, a falu ünnepi szokásainak tudatosításával. Valamennyi eseményen kiemelt szerepet kapnak a népi mulatságok és a kézműves foglalkozások.

Fotó: Pethő Melánia

A hagyományt élni kell!

„A népi hagyományt nem tanítani, hanem élni kell” – hangsúlyozta a szerdai eseményen Galaczi Hajnalka, az elemi oktatásért felelős megyei tanfelügyelő. Kifejtette: a népdal, a néptánc olyan vitalitást adhat a gyermekeknek, amely a pozitív életszemléletet alakítja bennük.

Miközben a tánc egyszerre fegyelmez és engedi a test fizikumát érvényesíteni, addig a lélek szárnyalhat az énekléssel

– mutatott rá.

Maştaleriu Erzsébet, a Fráter György Általános Iskola igazgatója lapunknak kifejtette, a rendezvény több szempontból is iránymutató lehet. Egyrészt

a tanítónők összefogása, együttgondolkodása és közös munkája minden pedagógus számára követendő példa, másfelől pedig biztosíték arról, hogy van eredménye az iskolai keretek között történő néptáncoktatásnak.

„Remélem, hogy ezzel az eseménnyel egyfajta hagyományt teremtünk. Bízom abban, hogy ezentúl minden iskola másként hétnek lesz egy hasonló momentuma” – mondta. Rámutatva a néptáncoktatás fontosságára hozzátette: „a táncoktató heti egy órában elérte, hogy bármikor, bármelyik generációval össze tudunk állítani egy műsort. Az lenne a jó, ha ennek továbbra is folyamata lenne.”

Gyergyóremete Néptánc