Itt az újabb válság: nevezzük államinak

Előnyök, hátrányok, lehetőségek, veszélyek: SWOT-analízisként elemezték a gazdasági válságot

„Abban reménykedtem, hogy a szerda esti vihar elviszi a válságot, ám nem így történt” – így vezette fel a csütörtöki főelőadást a moderátor Mátis Jenő, az EMNT Gazdasági Bizottságának alelnöke, aki a téma kapcsán frappánsan megjegyezte, Bukarestben hiába hangoztatják, hogy vége a válságnak és az ország GDP-arányosan nem is áll olyan rosszul, mivel „azt elfelejtik hozzáfűzni, hogy mennyire alacsony a bruttó nemzeti össztermék, azaz a GDP”.

„A kiútra egyelőre nincs meg a recept”

„Le kell számolni az ingyen ebéd illúziójával, és végre meg kell találni a megoldást arra, hogy hogyan is lehetne megállítani az államadósságok növekedését, illetve mi lenne a mód az eladósodás csökkentésére. Én mindenképp optimista vagyok e tekintetben” – mondta előadásában Christopher P. Ball, az Egyesült Államokból érkezett egyetemi tanár, bemutatva a jelenlegi, eléggé borús amerikai gazdasági helyzetet.

„A kiútra egyelőre nincs meg a recept” – ismerte el Szatmáry Kristóf belgazdaságért felelős magyar államtitkár, amikor arról beszélt, hogy jelenleg az európai állammodellt érte el a válság. A magyarországi szakember szerint nagyon sok ország hibát követett el – köztük Magyarország is –, amikor a 2008-as pénzügyi válságot úgy próbálta kezelni, hogy hatalmas összegeket pumpált saját gazdaságába, így rövid időn belül a gazdaság ugyan kezdett talpra állni, ám rögtön válságba került az állami költségvetés.

„Most ott tartunk, hogy nem tudjuk, az Európai Unió hogyan fog kijönni ebből a krízisből, és egyáltalán az euró túléli-e vagy sem ezt a recessziót” – festett sötét jövőt Szatmáry, majd kitért az elmúlt egy esztendő magyar gazdasági intézkedéseinek szükségszerűségére. Mint mondta, a magyar állam az utóbbi egy évben próbálta függetleníteni magát a nemzetközi pénzügyi folyamatoktól – hátat fordított például a Nemzetközi Valutaalapnak –, és minden erejével azon van, hogy munkaalapú gazdasági intézkedéseket hozzon.

„Be kell látnunk, csak úgy tudtunk egy sor olyan, a nemzetközi vállalatok és pénzintézetek érdekeit sértő intézkedést meghozni, hogy az Európai Unió időközben mással volt elfoglalva, említhetnénk a görög válságot, ezért nem tudtak eléggé ránk figyelni” – jegyezte meg az előadó.

Hidvéghi Balázs nemzetközi ügyekért felelős magyar államtitkár budapesti kollégája gondolatmenetét folytatva hozzátette, Magyarország nemzetközi támadások össztűzébe került, mivel „a kétharmados választás után a dühödt nemzetközi gazdasági körök nem tudták megbocsátani, hogy a magyar piacon háttérbe kerültek. A mi elképzelésünk viszont világos: a saját magunkról való gondoskodás elvét valljuk.” Hidvéghi egy mondat erejéig kitért a Kárpát-medence azon gazdasági potenciált jelentő területeire is, ahová érdemes lenne tőkét befektetni: a vallási turizmusban, a fürdőhelyek továbbépítésében, valamint a mezőgazdaság fejlesztésében lát lehetőségeket.

„Az államnak nincs pénze”

Juhász Jácint kolozsvári egyetemi oktató már a hazai helyzetről osztotta meg véleményét. „Azt be kell ugyan látni, a gazdasági mutatók már pozitívak, ám a legnagyobb gond, hogy az államnak nincs pénze. A költségvetés bevételi oldala kritikus, ezért egyik lehetséges megoldás a szociális kiadások csökkentése lehetne” – magyarázta Juhász Jácint, beismerve, egy évvel a választások előtt erre kevés az esély. Meglátása szerint az államnak azon kellene gondolkodni, hogy a magán szektort hogyan lehetne minél jobban bevonni az állami tevékenységekbe, csökkentve ezáltal a szociális állami kiadásokat.

„Az uniós pénzek tekintetében is gondok vannak, ugyanis azok tekintélyes részét ingyen pénznek tekintjük. Tulajdonképpen azok is, mivel úgy lehetett panzióépítésre pályázni, hogy nem kellett az elnyert összeget visszafizetni. Ezért nagyon sokan építettek úgy panziót, hogy azt magánlakásnak használják.”

Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója tovább fűzte Juhász Jácint gondolatmenetét: a bankár szerint Európa rendkívül elkényelmesedett, a jóléti programok sokasága miatt pedig lemaradt a világ többi részétől. Diósi számításai szerint Romániában 2012 karácsonya már pozitív gazdasági mutatókat hozhat.