Istállóban udvaroló vadtulok

Bölények Páll Attila farmján •  Fotó: Székely Kalendárium/Vajda György

Bölények Páll Attila farmján

Fotó: Székely Kalendárium/Vajda György

Nemrég írtuk, hogy megérkezett az első bölényszállítmány a marosvásárhelyi állatkertbe, amely részese kíván lenni a legnagyobb testű európai szárazföldi emlős megmentését célzó tenyészprogramnak. Gyakorlatilag egyfajta „visszatelepítésről” van szó, hiszen a bölény régen megszokott látványnak számított a székelyföldi erdőkben, és ma már van olyan itteni üzletember, aki rájuk építi vállalkozását.

Kocsis Károly

2023. március 25., 21:242023. március 25., 21:24

2023. március 25., 21:282023. március 25., 21:28

„Az Árpád-házi királyok legkedvesebb mulatsága a bölényvadászat volt. Évenként ősszel megjelent az egész udvar az ország EK-i részében fekvő királyi vadászkastélyok egyikében (Ugocsa, Máramaros, Bereg, Zemplén), s innen indult el a bölényhajszára” – írja Szalay Béla a Székelység 1932/5–6. számában.

De például a híres Belényesi-hegység is királyi bölényvadász-terület lehetett a XI. században, a szomszédságában levő Ciblesen mai napig olyan helynevek őrzik az állat emlékét, mint Bölénycsúcs, Bölényforrás, Bölénytisztás vagy Bölényvölgy. A Szamos mentét Bölénymezőnek vagy Belének láposának is nevezték.

korábban írtuk

Bölényeket szaporítanának a marosvásárhelyi állatkertben
Bölényeket szaporítanának a marosvásárhelyi állatkertben

Európai bölénytehén és több egzotikus állat is érkezett nemrég a marosvásárhelyi állatkertbe. Azt szeretnék, hogy a vásárhelyi állatkert része legyen a tenyészprogramnak és közösen megmentsék a kihalástól a legnagyobb testű európai szárazföldi emlősöket.

A bölények őshazája

Ugyancsak Szalay szolgál válasszal arra kérdésre is, hogy hol lehetett a bölények őshazája. „Itt, Szilágy vármegye szomszédságában (Bihar, Szatmár) csak a nyugati kezdete volt azonban a bölények hazájának; ide csak leváltottak a hatalmas bikák a nagy havasokról, mert itt nedvesebb, kövérebb volt a tisztások füve, és óriási terjedelmű posványos őserdők védték a fejedelmi vadat a meglepetés ellen…

Idézet
De hát honnan került e vidékre az a sok bölény? A válasz rövid: Székelyországból! Ott volt az ősi fészkük a Gyergyói-havasokban.

Az említett Belényesi-hegység, a Bükk, Avas, Lápos összefüggenek a Cibles közvetítésével az észak–erdélyi rengeteg tömegű őserdőkkel, a Radnai- és Máramarosi-havasokkal s az ezekkel délre kapcsolatos Kelemen-havassal, amely Borszéken túl átterjed Moldvába, és épp itt, a határ menti járatlan havasokon volt Bölényország szíve, itt volt főhadiszállásuk. Itt vadásztak rájuk a székely daliák ősidőktől fogva, és innen terjedtek el dél felé a Görgényi- és a Csíki-havasokba, le egészen Brassó alá, ahol sok emlékük maradt fenn.”

Kleiner Salamon 1732-ben készült rajza erdélyi bölényekről Galéria

Kleiner Salamon 1732-ben készült rajza erdélyi bölényekről

Az oklevelek is ezt támasztják alá: 1534-ben Gyergyószéken arra panaszkodnak, hogy az erdőkben csoportosan tanyázik a vadtulok, azért Maylát István ősi szokás szerint Fábián-napra nagy vadászatot rendez. 1643 szeptemberében I. Rákóczi György fejedelem hívja meg „begyinvadászatra” a Csíki- és Gyergyói-havasokba Bornemissza Pált.

A mohácsi vész után, 1534-ben Majláth István erdélyi vajda nagyszabású bölényvadászatot rendezett a Gyergyói-havasokban, mert a székelyesen elnevezett begyének (bölények) a lakosság erdeiben lényeges kárt tettek, sőt sok személyt a bölények agyontapostak. Ezért a vajda a mondott évben, Fábián napján (jan. 20.) a „régi vajdák szokása és szüksége szerint” tartott vadászatot, ahol számos főúr és nemes ifjú sok vadat ejtett”. (…) Feljegyzések szerint 1718-ban, a gyergyói havasokon „a bölények még számosan valának”. Apor Péter érdekes emlékirataiból tudjuk, hogy a korabéli (1730 táján) erdélyi főurak hímzett kerevetei, zsámolya, tábori sátorai, nyugvóhelyei medve- s ehhez sokat hasonlító bölénybőrrel voltak borítva.
D. Biás István: Régi erdélyi bölényvadászatok (Vadász Újság, 1926. február)

Ezt támasztja alá többek között a szárhegyi Lázárok ősi címerének főalakja, de a helynevek is árulkodnak székelyföldi „bölényfészekről”, mint például a bálványosi, 1091 méter magas Begyenkő-szikla, hogy az erdővidéki Bölönről ne is beszéljünk!

Idézet
A bölényvadászok egy része… székelyek közül került ki, mert ők voltak azok, kik az ország nagy keleti bölényterületének szívében laktak, kik legjobban ismerték az állatot, annak szokásait, vadászatát, kik tehát a királynak a legjobb szolgálatot tehették”

– írta még Szalay. Ezek alapján nem véletlen, hogy egyes források szerint az utolsó erdélyi bölényt is Székelyföldön lőtték le jó bő kétszáz évvel ezelőtt.

A bölöni unitárius templom. A falu nevét is a bölényből származtatják egyesek •  Fotó: Csíki Csaba Galéria

A bölöni unitárius templom. A falu nevét is a bölényből származtatják egyesek

Fotó: Csíki Csaba

Az utolsó erdélyi bölény

Azért írunk „egyes forrásokat”, mert például a mai fiatalság által elsődleges forrásként használt Wikipédiában az áll, hogy 1762-ben ejtették el az utolsó erdélyi példányt. Ez az évszám az 1858-as kiadású, Erdély régibb vadászatai című kiadványhoz vezethető vissza, amelyben Újfalvy Sándor (1792–1866), korának híres vadásza és természetjárója, Kőrösi Csoma Sándor nagyenyedi tanulótársa a következőket írja:

Idézet
Az utolsó bölény sirját minden vidék saját körében keresi, mindenik elregéli még, hol és miként ejtetett el ez erdélyi utolsó királyi állat. Részemről azon meggyőződésre jutottam, hogy az 1762. oct. 8-án a borgói Pláj magaslaton lelte halálát.

Boldogult apám jelen volt e vadászaton, mellyet édes atyja itt, mint Doboka vármegyei alispán tartott. Borgó vidéke, melly akkor a Bethlen grófok birtoka volt, Doboka megyéhez tartozott. Apám 86-dik évében halálozott el, s utolsó éveiben is szenvedélyes vadász volt. Vadászkalandjairól sokszor beszélgetett, s ünnepe volt, ha a bölény vadászatról emlékezhetett. Szerinte ez utolsó jól kitermett tehén volt, s hozzávetőleg 10-12 esztendős lehetett, öt mázsát és 42 fontot nyomott.”

Orbán Balázs viszont az 1814-es évszámot adja meg A Székelyföld leírása című monumentális munkájában: „A fülei havasokban sok vad van, régen még bölény is tanyázott itten. E kiveszett fajnak utolsó magánosan ordítozó ivadékát itt látták a múlt század végén. Lázár Károly gróf A szabad természetről című munkájában

Idézet
azt állította, hogy a fülei úgynevezett boroszlános erdőben, Benkő József professzor tanulmányozása szerint 1775. március havában láttak bölényt, Erdélyben az utolsót pedig 1814-ben lőtték.”

Megjegyezzük, hogy Petényi János Salamon (1799–1855) akadémikus, madártani kutató 1815-öt említ, és szerinte is Udvarhelyszéken ejtették el az utolsót.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képezi az a kitömött bölény, amelyet a XIX. század végén lőttek le Lengyelországban, az orosz cár azt Ferenc József császárnak adományozta, aki a maga során továbbadományozta a Magyar Természetrajzi Múzeumnak. Innen került 1913-ban Háromszékre, a következő év leltári könyvében már szerepel •  Fotó: Köllő Zsolt Ágoston Galéria

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képezi az a kitömött bölény, amelyet a XIX. század végén lőttek le Lengyelországban, az orosz cár azt Ferenc József császárnak adományozta, aki a maga során továbbadományozta a Magyar Természetrajzi Múzeumnak. Innen került 1913-ban Háromszékre, a következő év leltári könyvében már szerepel

Fotó: Köllő Zsolt Ágoston

Az 1762-es évszám már csak azért is erősen vitatható, mert egy 1781-ben megjelent közleményben a következő áll: „Csíkszékben – úgymond – néhány év előtt egész csordával a legelőre kihajtott

Idézet
egyik tehénbe belészeretett egy bölény, s annyira bizalmas lett, hogy esténként a falu népének ijedelmére nemcsak gazdája háza kapujáig, de még az istállóba is bekísérte,

s így hajtották ki aztán a bölényt a tehénnel együtt reggelenkint a csordára.”

Visszatért a Kárpátok királya

Az állami erdészet (Romsilva) magánerdészetekkel, környezetvédelmi szervezetekkel, önkormányzatokkal karöltve hosszú évtizedek óta próbálkozik a bölény visszatelepítésével a Kárpát-gyűrű romániai és erdélyi erdeibe.

A hátszegi (Hunyad megye) rezervátumot 1958-ban alapították, egy lengyelországi bölénypár, Podarec és Polonka volt az első két „lakója”. Az 50 hektáros területen 2022-ben alig tucatnyi bölény élt, noha régebb a létszámuk ennek sokszorosát tette ki.

A csökkenés egyik magyarázat az, hogy sok kisborjút máshová vittek fejlődni, az ottani állományt erősíteni.

Az egyik legismertebb és legeredményesebb visszavadító telep Vânători–Neamț község övezetében, az azonos nevű nemzeti parkban található, csaknem 31 ezer hektár, amiből 26 ezer hektár erdő. Hivatalosan 1999-ben létesítették, tíz évvel ezelőtt 11, két év múlva 6 bölényt engedtek itt szabadjára, számuk ma ötven körüli lehet. Önreklámjuk szerint

az egyetlen hely Romániában, ahol szabadon élő bölényeket lehet látni.

A bánsági Szárkő-hegység 8000 hektáros bölényrezervátumában, Hunyad és Krassó–Szörény megye határvonalán számuk tavaly meghaladta a százat, öt éven belül elérheti a kétszázötvenet. Hasonlóan nagy kiterjedésű a Bukaresttől 70–75 kilométernyire lévő buksányi bölényrezervátum is, ahol a bekerített területen élő állatok létszáma általában 30-40 körül mozog.

Székelyföld peremövezetében, a Brassó megyei Bodzavám területén is van 2008 óta egy kis bölényrezervátum, kéttucatnyi állattal,

amelyeket Ausztriából, Svájcból, Franciaországból és Olaszországból hoztak. A többi ilyen telephez hasonlóan, a szabályok betartásával ez is látogatható a turisták számára.

Lehet kóstolni!

Gazdasági vállalkozásként felfogható bölényfarmból több is működik Romániában. A legismertebb talán a folyamatosan több százas állatállománnyal bíró nagyszalontai.

Itt a fő szempont a hústermelés, a vendéglátói, közétkeztetési piac ellátása bölényhússal, bölényhúsból készült termékekkel.

Egyik különlegességük a „bölényburger”, amelyről azt mondják, sokan nehezen veszik rá magukat, hogy megkóstolják, de ha beleharapnak, biztosan kérnek még belőle!

Páll Attila a segédeivel •  Fotó: Székely Kalendárium/Vajda György Galéria

Páll Attila a segédeivel

Fotó: Székely Kalendárium/Vajda György

Jó tíz éve immáron Székelyföldön is működik bölényfarm, az erdővidéki Nagyajta határában, a brassói Páll Attila és csíkszeredai születésű felesége, Orsolya jóvoltából, aki felmenőik falujában 2007-ben vásároltak e célból 10 hektáros területet. Miután több híres farmot felkerestek Angliában, Belgiumban, Németországban és Lengyelországban, az első négy állatot 2013-ban szerezték be a leghíresebb európai bölénytenyésztőtől, Belgiumból, aztán hoztak Lengyelországból és Németországból is, tavaly hatvan állatot gondoztak a gazdaságban.

A fő céljuk természetesen nekik is a koleszterinszegénynek tartott bölényhús értékesítése üzletekben, éttermekben, de látogatóközpont létrehozását is tervezik, szállást kínáló vendégfogadóval, ahol bölényhúsból készült ételeket lehet majd kóstolni.

Hogy milyen áron, azt nem tudni, de iránymutatóul szolgálhat az egyik honi internetes szaküzlet ajánlata, ahol a steak-nek való bölény T-bone kilóját 290 lejért lehet megrendelni…

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Megvannak a képességfelmérő eredményei: udvarhelyi vizsgázó az élen Hargita megyében

Közzétette csütörtökön az oktatási minisztérium a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgájának eredményeit.

Megvannak a képességfelmérő eredményei: udvarhelyi vizsgázó az élen Hargita megyében
2025. július 03., csütörtök

Székelyföldre is kiterjed a kánikula

Péntek reggeltől szombat reggelig az ország több mint felében másodfokú (narancssárga jelzésű), a többi területen pedig elsőfokú (sárga) hőségriasztás lesz érvényben – közölte csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Székelyföldre is kiterjed a kánikula
Székelyföldre is kiterjed a kánikula
2025. július 03., csütörtök

Székelyföldre is kiterjed a kánikula

2025. július 03., csütörtök

Útjavítási munkálatok a székelyföldi megyékben – forgalomkorlátozások több szakaszon

Hargita, Kovászna és Maros megyében is útkarbantartási és -megerősítési munkálatok zajlanak, amelyek forgalomkorlátozással járnak.

Útjavítási munkálatok a székelyföldi megyékben – forgalomkorlátozások több szakaszon
2025. július 03., csütörtök

Ma teszik közzé a képességfelmérő vizsga eredményeit

Az oktatási minisztérium által jóváhagyott menetrend szerint csütörtök délig közzéteszik a nyolcadikos végzősök képességfelmérő vizsgájának eredményeit.

Ma teszik közzé a képességfelmérő vizsga eredményeit
2025. július 03., csütörtök

Megújul a Cipészek utca Székelyudvarhelyen, rendezik a parkolást is

Elkezdik a Cipészek utca felújítását Székelyudvarhelyen, jövő héten. Az utcában a forgalmi rend is megváltozik, melynek hatására több parkolóhely lesz.

Megújul a Cipészek utca Székelyudvarhelyen, rendezik a parkolást is
2025. július 03., csütörtök

Leváltotta az adóhatóság vezetőségét a kormányfő

Adrian Nicușor Nicát nevezte ki a miniszterelnök az országos adóhatóság (ANAF) vezetőjévé. Ilie Bolojan döntése szerda este jelent meg a Hivatalos Közlönyben.

Leváltotta az adóhatóság vezetőségét a kormányfő
2025. július 02., szerda

Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?

Az egészségügyben dolgozók bérpótlékai a munkájuknak csak egy meghatározott része esetében csökken, más tevékenységeik esetében nem. Még nem világos, hogy ennek rendszerszinten milyen hatása lesz, véli a Sanitas képviselője.

Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?
Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?
2025. július 02., szerda

Bérpótlékcsökkentés: mennyi az annyi?

2025. július 02., szerda

Bolojan: jövő évben sem nőnek a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések

Ilie Bolojan kormányfő szerdán bejelentette, hogy jövő évben sem fognak nőni a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések. A költségvetési hiány csökkentése érdekében kétkulcsos áfát vezetnek be, és csökkentik a pártok állami támogatását is.

Bolojan: jövő évben sem nőnek a nyugdíjak és a közalkalmazotti fizetések
2025. július 02., szerda

Az állatkínzás csúcsa: kölyökkutyáját tépette szét nagykutyákkal

Börtönbüntetést kaptak ketten Hargita megyében állatkínzás miatt: egy 19 éves a kölyökkutyáját tépette szét nagykutyákkal, egy másik pedig megcsonkította saját kutyája fülét. Az első esetben felfüggesztett büntetés született, másodikban letöltendő.

Az állatkínzás csúcsa: kölyökkutyáját tépette szét nagykutyákkal
2025. július 02., szerda

Az ombudsmanhoz fordulnak a közigazgatási szakszervezetek a megszorító rendelet miatt

A Közigazgatási Szakszervezetek Szövetsége (FNSA) kérte a Nép Ügyvédjétől, hogy hivatalból emeljen alkotmányossági kifogást az alkotmánybíróságon a közigazgatásban dolgozók bércsökkentését előíró 2025/36-os számú sürgősségi kormányrendelet ellen.

Az ombudsmanhoz fordulnak a közigazgatási szakszervezetek a megszorító rendelet miatt