Árus szerint hiába várunk arra, hogy a román parlament jobb belátásra tér, és módosítja az oktatási törvényt
Fotó: Gergely Imre
A Székely Figyelő Alapítvány a román vizsgán sikertelenül teljesítő diákokat kér arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak, ugyanis az alapítvány vezetője szerint egyértelműen diszkriminatív helyzet az, hogy a magyar diákoknak kettővel több vizsgát kell tenniük az érettségi oklevél megszerzéséért. A román vizsga pedig egyben a legnagyobb akadály is.
2024. július 09., 14:242024. július 09., 14:24
Az óvások elbírálása ugyan még hátravan, de az borítékolható, hogy idén is sokkal rosszabb lesz a sikeresen vizsgázók aránya a magyar iskolák végzősei között, mint az országos átlag, ennek pedig gyakorlatilag egy oka van, a „román vizsga”.
„Ehhez a vizsgához a hatóságok körömszakadtáig ragaszkodnak, azzal a teljesen hamis érveléssel, hogy az állam nyelvét mindenki kell ismerje. Ez az érvelés azonban hamis:
Nincs is valós szándék arra, hogy megtanítsák őket a román nyelvre, távolról sem úgy tanítják a magyar gyermekeknek a román nyelvet, mint az angolt vagy franciát” – mutatott rá Árus Zsolt, a jogvédelemmel foglalkozó Székely Figyelő Alapítvány vezetője keddi sajtótájékoztatóján.
Mivel érettségi oklevél nélkül egyetemre menni nem lehet, szerinte ebből a helyzetből az is következik, hogy a román állam nem biztosít egyenlő feltételeket az egyetemre való bejutásra a román és magyar fiataloknak, annak ellenére, hogy „Románia még 1995-ben ratifikálta a Kisebbségi Keretegyezményt, benne a 12. cikkely 3. bekezdését, amelyben kötelezettséget vállalt az esélyegyenlőség biztosítására az oktatás minden szintjén. A nemzetközi egyezmények betartását pedig az alkotmány is előírja.”
„Ha az oktatási minisztérium nem tenne magasról az alkotmányra és erre a nemzetközi egyezményre, akkor úgy kellene megszervezze az érettségit, hogy
De mint láthatjuk, ezt nem teszi, s ezért továbbra is súlyosan diszkriminálja a magyar vizsgázókat, s köztük kiemelten a székelyföldieket, akik kis túlzással román szót csak az iskolában hallanak, román órán” – vélekedett Árus Zsolt. Hozzátette: ez nem lenne lehetetlen, hiszen például
Ezen az állapoton változtatni kell – szögezi le a jogvédelemmel foglalkozó Székely Figyelő Alapítvány vezetője. A változtatást már évekkel ezelőtt megkísérelték, amikor több, román vizsgán elbukó fiatalt segítettek abban, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) forduljanak, de
Az akkori döntés indoklásából levonva a következtetéseket most újabb panaszokkal bombáznák az EJEB-et, a korábbihoz képest új jogi megközelítéssel. Ehhez most
A keresetet ugyanis csak ők indíthatják, mint olyanok, akiket személyesen érint a diszkrimináció. A Székely Figyelő Alapítvány ehhez minden segítséget megad számukra. A cél az lenne, hogy
„Arra hiába várunk, hogy a román parlament jobb belátásra tér, és módosítja az oktatási törvényt. Így marad az az út, amiről nem mondunk le: más panaszosokkal, más érveléssel, de újból el kell vinni az ügyet az Emberi Jogok Európai Bíróságára. Éppen ezért ismételten azzal a kéréssel fordulunk azokhoz a fiatalokhoz, akik a román vizsga miatt nem kaptak érettségi diplomát, és akik hajlandóak tenni azért, hogy bár a következő nemzedékek ne szenvedjék el ezt a diszkriminációt, hogy keressenek meg minket (szekler.monitor@sic.hu vagy Szekler Monitor a Facebookon Messengeren), mi pedig biztosítjuk nekik a jogi és anyagi támogatást ahhoz, hogy panaszt tegyenek a Bíróságon az őket ért diszkrimináció miatt” – szögezte le Árus Zsolt.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
Idén 23 Hargita megyei templom és műemlék felújítására, restaurálására biztosít 1,6 millió lejt Hargita Megye Tanácsa – soron kívüli ülést tartottak pénteken.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9187 lej volt májusban, 228 lejjel kisebb, mint az előző hónapban.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
szóljon hozzá!