
Így dolgozik a fejlesztő-programozó: tavaly számos jó ötlet valósult meg a Digitális Kalákán
Fotó: Nagy Vanda
IT-s szakemberek, két napig összezárva, Székelyudvarhelyen: nem vicc kezdete ez, hanem a második Digitális Kaláka körülményei. A U-Hub Udvarhelyszéki IT&C Közösség és a Harghita Business Center inkubátorház rendezte, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala által felkarolt ún. hackathon digitális megoldásokat kínál közösségi igényre. Az első rendezvény sikere után idén októberben jön a másik, a részletekről Simon Károlyt, a Székelyudvarhelyi Regionális IT Fejlesztési Program vezetőjét faggattuk.
2019. augusztus 13., 21:082019. augusztus 13., 21:08
– Miért fontos, miért jó a Digitális Kaláka?
– A Digitális Kaláka a legnagyobb hackathon jellegű rendezvény a környéken, és fontos jellegzetessége, hogy az IT szektor és a helyi intézmények, civil szervezetek, illetve kezdeményezési csoportok szoros együttműködésében valósul meg. Lehetőséget ad a civileknek és az intézményeknek arra, hogy „kipróbálják” digitalizációra és technológiai fejlesztésekre vonatkozó ötleteiket.
Ezeket a prototípusokat az ötletgazdák rendelkezésére bocsátják, így lehetőség nyílik ezek továbbgondolására, a megvalósításhoz szükséges finanszírozási források hatékonyabb bevonására (a potenciális befektetőknek és támogatóknak bemutatható prototípusoknak köszönhetően). Az ötletgazdák közvetlen kapcsolatba kerülnek a fejlesztőcsapatokkal, konzultálhatnak velük a kivitelezés lehetőségeiről és hosszabb távú együttműködési kapcsolatok alakulhatnak ki közöttük. Mindez által megnövekedik az esély arra, hogy az ötletek alapján kiadott, használható informatikai rendszerek születhessenek, amelyek megkönnyítik a kezdeményezők mindennapjait, hatékonyabbá teszik munkafolyamataikat.
– Miért „éri meg” ötlettel jelentkezni a Digitális Kalákára?
– A szoftverfejlesztés nem „olcsó mulatság”, így nagyon nagy előnyt jelenthet, ha egy tapasztalt IT szakemberekből álló csapat ingyenesen felajánlja hozzájárulását, önkéntes alapon dolgozik azon, hogy megoldással szolgáljon a civilek problémáira. Lévén, hogy négy tagú csapatokról van szó, ez körülbelül egy hónapnyi ráfordított fejlesztési időt jelent projektenként, ami a romániai IT szektorra jellemző átlagos béreket figyelembe véve egy nagyon jelentős támogatásként is értelmezhető. De ennél is fontosabbak az együttműködési kapcsolatok, amelyek kialakulhatnak a verseny során. A helyi IT szektor szempontjából még van egy nagyon lényeges hozadéka a rendezvénynek: hozzájárul a helyi szektor láthatóvá tételéhez és népszerűsítéséhez, valamint a doméniumon belüli szakmai együttműködések kialakításához.
Az is jellemző, hogy sokan érkeznek más városokból a rendezvényre, például a múlt évben nagyon sok kolozsvári csapat vett részt a versenyen. Így a munkakapcsolatok kialakításának és a tudásmegosztásnak a szempontjából is van jelentősége a kalákának, egymástól is sokat tanulhatnak a résztvevő szakemberek.
– Milyenek voltak a tavalyi tapasztalatok?
– A tavaly egy nagyon sikeres rendezvénynek könyvelhettük el a Digitális Kalákát. Nagyon jók voltak a visszajelzések, mind a résztvevő IT szakemberek, mind a civilek részéről, és szervezőként is nagyon jól éreztük magunkat benne. Egy igazán jó hangulatú és hasznos hétvége volt, amelyen nagyon szép eredmények születtek. Nagyon jó volt látni azt az elszántságot, ahogy a csapatok gyakorlatilag pihenés nélkül és mégis jókedvűen végigdolgozták azt a 48 órát. És jó volt látni azt a hatékonyság- és tudásszintet, amellyel rendelkeznek ezek a szakemberek. Az elkészült prototípusok magukért beszélnek:
és folytathatnám a felsorolást. Ráadásul, ilyen módon nem csak a helyi sajtó figyelt fel az eseményre, hanem még határon túli szaklapok is tudósítottak róla, így a helyi szektor népszerűsítésével kapcsolatos célunkat is elértük.
– Az elsőhöz képest idén változik valamilyen formában a rendezvény?
– Reméljük az idei évben is egy hasonlóan sikeres rendezvényt tudunk majd megszervezni. Koncepció szempontjából nagy változások nem lesznek.
A jelentkező csapatok októberben egy 48 órás hackathon keretein belül adhatnak megoldásokat a felvetett problémákra. Ami változik, az az időzítés: az októberi dátum magyarázata, hogy szeretnénk, ha több egyetemista is bekapcsolódna a versenybe. Bár a múlt évben is részt vettek diákcsapatok, az államvizsga periódusra eső időzítés nem volt a legszerencsésebb ilyen szempontból. Ezen kívül a prototípusok „utóéletének” lekövetésére szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni. Még egy meglévő prototípus birtokában sem egyszerű kiadott szoftvert „előállítani” egy ötletből, így megpróbálunk majd lehetőségeinkhez mérten több segítséget adni ebben a folyamatban az ötletgazdáknak. Továbbá, szeretnénk, ha sikerülne hatékonyabban mozgósítani a helyi IT szektort. A múlt évben jóval többen voltak a más régiókból érkező résztvevők, aminek mi nagyon örülünk, de még jobban örülnénk, ha a helyiek közül is többen vállalnák a „kihívást”.
– Most a jelentkezési szakasz zajlik: milyen projekt-javaslatokat vártok és kiktől?
– Helyi intézmények, civil szervezetek és kezdeményezési csoportok vagy magánszemélyek jelentkezhetnek olyan helyi vonatkozású ötletekkel és problémafelvetésekkel, amelyek valamilyen digitális megoldást igényelnek és a helyi közösség számára hasznosak, hozzájárulnak a régió „smart-osításához”, technológiai fejlesztéséhez.
Fontos, hogy az ötletek jelentsenek informatikai szempontból is kihívást, tehát ne egyszerű weboldalakra gondoljunk, hanem olyan rendszerekre, amelyek alkalmasak egy hackathon típusú versenyre, szakmailag is érdekesek lehetnek a résztvevő IT szakemberek számára. Persze, 48 óra alatt kell majd prototipizálni a megoldást, így azért a „sci-fi kategóriában” sem kell gondolkodni. Jó, ha az ötletek elég általánosan vannak megfogalmazva, nincsenek túlságosan konkretizálva, így teret engednek az IT csapatok kreativitásának. Ilyen formában egy ötletre több különböző megoldás is születhet, és az ötletgazdának lehetősége lehet válogatni ezek közül, vagy kombinálni ezeket. Nem konkrét követelmény specifikációkat várunk tehát, hanem sokkal inkább problémafelvetéseket, digitalizációra vonatkozó ötleteket. Körülbelül a fenti szempontokat fogjuk majd figyelembe venni a javaslatok előválogatásánál.
– A kalákára milyen IT-s csapatok jelentkezhetnek majd a meghirdetés második fázisában?
– Négy fős fejlesztőcsapatok jelentkezését várjuk, nincs megkötés a csapatok összetételére vonatkozóan. Jelentkezhetnek tapasztalt fejlesztők és frissen végzettek, vagy egyetemisták is, sőt a tapasztalat szempontjából heterogén csapatok esetében talán még jobban működhet a tudásmegosztás. A szakterületek szempontjából is lehetnek vegyes összetételűek a csapatok: az informatikai termékfejlesztésnek több aspektusa van, nem csak programozók szükségesek hozzá. Persze, azért szoftverfejlesztési hackathon-ról lévén szó, mindenképpen szükséges, hogy egy működő prototípust tudjanak bemutatni a verseny végén.
A helyieken kívül az idén is nagy szeretettel várjuk a más városokból érkező fejlesztőket, hiszen a múlt évben is sokat tanulhattunk egymástól, és szakmai, illetve baráti kapcsolatokat alakíthattunk ki, vagy erősíthettünk meg.
A Digitális Kalákát Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Székelyudvarhelyi Regionális IT Fejlesztési Program kereteiben működő U-Hub Udvarhelyszéki IT&C Közösség és a Harghita Business Center inkubátorház szervezi, partnerségben a székelyföldi IT Plus klaszterrel és több civil szervezettel, illetve vállalkozással. Az ötletek beküldése a u-hub.ro weboldalon keresztül történhet, a határidő augusztus 16. Ezt követően októberig várják majd az IT csapatok jelentkezését, a hackhatonra október 25. és 27. között kerül sor.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó tanácsa hétfői ülésén felhatalmazta a párt vezetőségét, hogy folytassa a tárgyalásokat Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel a kormányalakításról és a kormányprogramról – jelentette be Sorin Grindeanu.
A Hargita megyei hegyi csendőröket gyakran riasztották medvék miatt, de ezen kívül eltévedt embereket is kerestek, és az erdei termények illegális gyűjtését is megpróbálták visszaszorítani. Az alakulatnak idén 19 esetben kellett beavatkoznia.
A Deloitte Property Index 2026 éves elemzése szerint Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak Európában 2025-ben, az árszint 14,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az átlagos négyzetméterár 1917 euróra emelkedett.
Idén augusztusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,4-szerese volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Romániának haladéktalanul teljes jogkörű kormányra van szüksége, mert a romániaiakat érintő konkrét problémák sürgős megoldást igényelnek.
Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vezérigazgatója Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter kijelentéseire reagálva vasárnap este határozottan cáfolta az intézmény költségvetési visszaéléseivel kapcsolatos vádakat.
Jelentős mennyiségű eső miatt adott ki elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország több régiójára.
A magyar mesefilmgyártás aranykorának ikonikus szereplőivel és a múlt század meghatározó játékaival találkozhatnak a látogatók az „Egyszer volt…” retro mesék, retro játékok című kiállításon, amely Gödöllőről, Csíkszereda testvérvárosából érkezik.
A veszettség terjedésének a megfékezése érdekében sok, oltóanyagot tartalmazó rókacsalit szórtak ki a természetben Hargita megyében. A fertőzés megjelenése okozta aggodalom miatt a kutyák és macskák veszettség elleni oltáskampánya is jól halad idén.
Az év első nyolc hónapjában 94 078 új vállalkozást jegyeztek be Romániában, 2,09 százalékkal kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
szóljon hozzá!