
Így dolgozik a fejlesztő-programozó: tavaly számos jó ötlet valósult meg a Digitális Kalákán
Fotó: Nagy Vanda
IT-s szakemberek, két napig összezárva, Székelyudvarhelyen: nem vicc kezdete ez, hanem a második Digitális Kaláka körülményei. A U-Hub Udvarhelyszéki IT&C Közösség és a Harghita Business Center inkubátorház rendezte, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala által felkarolt ún. hackathon digitális megoldásokat kínál közösségi igényre. Az első rendezvény sikere után idén októberben jön a másik, a részletekről Simon Károlyt, a Székelyudvarhelyi Regionális IT Fejlesztési Program vezetőjét faggattuk.
2019. augusztus 13., 21:082019. augusztus 13., 21:08
– Miért fontos, miért jó a Digitális Kaláka?
– A Digitális Kaláka a legnagyobb hackathon jellegű rendezvény a környéken, és fontos jellegzetessége, hogy az IT szektor és a helyi intézmények, civil szervezetek, illetve kezdeményezési csoportok szoros együttműködésében valósul meg. Lehetőséget ad a civileknek és az intézményeknek arra, hogy „kipróbálják” digitalizációra és technológiai fejlesztésekre vonatkozó ötleteiket.
Ezeket a prototípusokat az ötletgazdák rendelkezésére bocsátják, így lehetőség nyílik ezek továbbgondolására, a megvalósításhoz szükséges finanszírozási források hatékonyabb bevonására (a potenciális befektetőknek és támogatóknak bemutatható prototípusoknak köszönhetően). Az ötletgazdák közvetlen kapcsolatba kerülnek a fejlesztőcsapatokkal, konzultálhatnak velük a kivitelezés lehetőségeiről és hosszabb távú együttműködési kapcsolatok alakulhatnak ki közöttük. Mindez által megnövekedik az esély arra, hogy az ötletek alapján kiadott, használható informatikai rendszerek születhessenek, amelyek megkönnyítik a kezdeményezők mindennapjait, hatékonyabbá teszik munkafolyamataikat.
– Miért „éri meg” ötlettel jelentkezni a Digitális Kalákára?
– A szoftverfejlesztés nem „olcsó mulatság”, így nagyon nagy előnyt jelenthet, ha egy tapasztalt IT szakemberekből álló csapat ingyenesen felajánlja hozzájárulását, önkéntes alapon dolgozik azon, hogy megoldással szolgáljon a civilek problémáira. Lévén, hogy négy tagú csapatokról van szó, ez körülbelül egy hónapnyi ráfordított fejlesztési időt jelent projektenként, ami a romániai IT szektorra jellemző átlagos béreket figyelembe véve egy nagyon jelentős támogatásként is értelmezhető. De ennél is fontosabbak az együttműködési kapcsolatok, amelyek kialakulhatnak a verseny során. A helyi IT szektor szempontjából még van egy nagyon lényeges hozadéka a rendezvénynek: hozzájárul a helyi szektor láthatóvá tételéhez és népszerűsítéséhez, valamint a doméniumon belüli szakmai együttműködések kialakításához.
Az is jellemző, hogy sokan érkeznek más városokból a rendezvényre, például a múlt évben nagyon sok kolozsvári csapat vett részt a versenyen. Így a munkakapcsolatok kialakításának és a tudásmegosztásnak a szempontjából is van jelentősége a kalákának, egymástól is sokat tanulhatnak a résztvevő szakemberek.
– Milyenek voltak a tavalyi tapasztalatok?
– A tavaly egy nagyon sikeres rendezvénynek könyvelhettük el a Digitális Kalákát. Nagyon jók voltak a visszajelzések, mind a résztvevő IT szakemberek, mind a civilek részéről, és szervezőként is nagyon jól éreztük magunkat benne. Egy igazán jó hangulatú és hasznos hétvége volt, amelyen nagyon szép eredmények születtek. Nagyon jó volt látni azt az elszántságot, ahogy a csapatok gyakorlatilag pihenés nélkül és mégis jókedvűen végigdolgozták azt a 48 órát. És jó volt látni azt a hatékonyság- és tudásszintet, amellyel rendelkeznek ezek a szakemberek. Az elkészült prototípusok magukért beszélnek:
és folytathatnám a felsorolást. Ráadásul, ilyen módon nem csak a helyi sajtó figyelt fel az eseményre, hanem még határon túli szaklapok is tudósítottak róla, így a helyi szektor népszerűsítésével kapcsolatos célunkat is elértük.
– Az elsőhöz képest idén változik valamilyen formában a rendezvény?
– Reméljük az idei évben is egy hasonlóan sikeres rendezvényt tudunk majd megszervezni. Koncepció szempontjából nagy változások nem lesznek.
A jelentkező csapatok októberben egy 48 órás hackathon keretein belül adhatnak megoldásokat a felvetett problémákra. Ami változik, az az időzítés: az októberi dátum magyarázata, hogy szeretnénk, ha több egyetemista is bekapcsolódna a versenybe. Bár a múlt évben is részt vettek diákcsapatok, az államvizsga periódusra eső időzítés nem volt a legszerencsésebb ilyen szempontból. Ezen kívül a prototípusok „utóéletének” lekövetésére szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni. Még egy meglévő prototípus birtokában sem egyszerű kiadott szoftvert „előállítani” egy ötletből, így megpróbálunk majd lehetőségeinkhez mérten több segítséget adni ebben a folyamatban az ötletgazdáknak. Továbbá, szeretnénk, ha sikerülne hatékonyabban mozgósítani a helyi IT szektort. A múlt évben jóval többen voltak a más régiókból érkező résztvevők, aminek mi nagyon örülünk, de még jobban örülnénk, ha a helyiek közül is többen vállalnák a „kihívást”.
– Most a jelentkezési szakasz zajlik: milyen projekt-javaslatokat vártok és kiktől?
– Helyi intézmények, civil szervezetek és kezdeményezési csoportok vagy magánszemélyek jelentkezhetnek olyan helyi vonatkozású ötletekkel és problémafelvetésekkel, amelyek valamilyen digitális megoldást igényelnek és a helyi közösség számára hasznosak, hozzájárulnak a régió „smart-osításához”, technológiai fejlesztéséhez.
Fontos, hogy az ötletek jelentsenek informatikai szempontból is kihívást, tehát ne egyszerű weboldalakra gondoljunk, hanem olyan rendszerekre, amelyek alkalmasak egy hackathon típusú versenyre, szakmailag is érdekesek lehetnek a résztvevő IT szakemberek számára. Persze, 48 óra alatt kell majd prototipizálni a megoldást, így azért a „sci-fi kategóriában” sem kell gondolkodni. Jó, ha az ötletek elég általánosan vannak megfogalmazva, nincsenek túlságosan konkretizálva, így teret engednek az IT csapatok kreativitásának. Ilyen formában egy ötletre több különböző megoldás is születhet, és az ötletgazdának lehetősége lehet válogatni ezek közül, vagy kombinálni ezeket. Nem konkrét követelmény specifikációkat várunk tehát, hanem sokkal inkább problémafelvetéseket, digitalizációra vonatkozó ötleteket. Körülbelül a fenti szempontokat fogjuk majd figyelembe venni a javaslatok előválogatásánál.
– A kalákára milyen IT-s csapatok jelentkezhetnek majd a meghirdetés második fázisában?
– Négy fős fejlesztőcsapatok jelentkezését várjuk, nincs megkötés a csapatok összetételére vonatkozóan. Jelentkezhetnek tapasztalt fejlesztők és frissen végzettek, vagy egyetemisták is, sőt a tapasztalat szempontjából heterogén csapatok esetében talán még jobban működhet a tudásmegosztás. A szakterületek szempontjából is lehetnek vegyes összetételűek a csapatok: az informatikai termékfejlesztésnek több aspektusa van, nem csak programozók szükségesek hozzá. Persze, azért szoftverfejlesztési hackathon-ról lévén szó, mindenképpen szükséges, hogy egy működő prototípust tudjanak bemutatni a verseny végén.
A helyieken kívül az idén is nagy szeretettel várjuk a más városokból érkező fejlesztőket, hiszen a múlt évben is sokat tanulhattunk egymástól, és szakmai, illetve baráti kapcsolatokat alakíthattunk ki, vagy erősíthettünk meg.
A Digitális Kalákát Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Székelyudvarhelyi Regionális IT Fejlesztési Program kereteiben működő U-Hub Udvarhelyszéki IT&C Közösség és a Harghita Business Center inkubátorház szervezi, partnerségben a székelyföldi IT Plus klaszterrel és több civil szervezettel, illetve vállalkozással. Az ötletek beküldése a u-hub.ro weboldalon keresztül történhet, a határidő augusztus 16. Ezt követően októberig várják majd az IT csapatok jelentkezését, a hackhatonra október 25. és 27. között kerül sor.
A bukaresti ítélőtábla vezetőségének csütörtöki sajtótájékoztatóján volt egy párbeszéd a vezetőség tagjai között, amelyet az asztalnál ülő három bíró előtt elhelyezett televíziós mikrofonok rögzítettek.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
szóljon hozzá!