2006 óta minden szerződő hatóság köteles rendelkezésre bocsátani a közbeszerzési szerződéseket, tehát közérdekű információnak számítanak a közbeszerzési szerződések is.

Ki köteles közérdekű adatokat szolgáltatni? A hatóságokon, közintézményeken és szerződő hatóságokon kívül tájékoztatási kötelezettségük van a politikai pártoknak, a sportszövetségeknek és a közhasznú non-profit szervezeteknek, amelyek közpénzeket költenek el.

Mely információk nem adhatók ki?

Nem nyilvánosak:

• a titkosított nemzetvédelmi, közbiztonsággal és közrenddel kapcsolatos adatok;

• a hatóságok tanácskozásai, valamint Románia gazdasági és politikai érdekeire vonatkozó titkosított adatai;

• kereskedelmi és pénzügyi tevékenységgel kapcsolatos adatok, amennyiben ezek közlése ipari és szellemi tulajdonjogokat vagy a lojális versenyt sértik;

• a személyes adatok;

• a büntetőjogi vagy fegyelmi kivizsgálással kapcsolatos adatok, ha veszélyeztetik a kivizsgálás eredményét, felfednek bizalmas hírforrásokat vagy veszélyeztetik valaki életét, testi épségét, egészségét;

• a jogi eljárásokkal kapcsolatos adatok, amennyiben a nyilvánosságra hozatal sérti valamely fél méltányos eljáráshoz valójogát vagy jogos érdekét;

• azok az adatok, amelyek hátrányosan érintik a fiatalok védelmére hozott intézkedéseket.

A törvény kifejezetten kitér arra, hogy nem titkosítható semmilyen adat, amely elősegít vagy elrejt egy közintézmény vagy hatóság által elkövetett törvénysértést.

Hogyan juthatunk közérdekű információkhoz?

Minden hatóság és közintézmény köteles hivatalból olyan közérdekű adatokat szolgáltatni, mint a közintézmény vagy hatóság szervezését és működését szabályzó rendelkezések, szervezeti felépítés, működési és ügyfélszolgálati program, intézményvezetők, szóvivők neve, az intézmény elérhetőségei (postacím, telefonszám, fax, e-mail-cím), anyagi források, költségvetés és pénzügyi mérleg, saját programok és stratégiák, közérdekű iratok jegyzéke, a kezelt és kibocsátott okiratok kategóriáinak jegyzéke, adatszolgáltatással kapcsolatos határozatok elleni óvások módozata, jogorvoslat. Sőt a szóban forgó állami szervezeteknek évente frissített jelentéseket kell közzétenniük.

Az adatszolgáltatás megvalósulhat a közintézmény székhelyén való kifüggesztéssel, Románia Hivatalos Közlönyében, saját kiadványokban vagy saját honlapon való megjelentetéssel. Ezenkívül a közérdekű adatok tanulmányozhatók az intézmények székhelyein.

Az írott kérésnek tartalmaznia kell: a címzett intézményt, a kért információt, a kérvényező nevét, címét, aláírását és a címet, ahova küldhető a válasz.

Mennyi időn belül kaphatunk választ?

a kért adatok mennyiségétől, bonyolultságától és sürgősségi besorolásától függően. Amennyiben az adatszolgáltatáshoz szükséges idő meghaladja a 10 napot, úgy a hatóságnak erről tájékoztatnia kell a kérvényezőt 10 napon belül. Szóbeli kérés alapján, a kéréstől függően helyben is kaphatunk választ. Az intézményeknek meg kell határozniuk egy minimális ügyfélszolgálati programot, amely szerint kijelölik, hogy mikor kapható válasz a szóbeli megkeresésekre.

Mennyibe kerül az adatszolgáltatás? A törvény nem rendelkezik arról, hogy az adatszolgáltatásért fizetni kellene, viszont kifejezetten kitér arra, hogy amennyiben okiratmásolatokat kérünk, úgy a kérelmezőnek fizetnie kell a másolás költségeit. A jogszabály nem tér ki arra, hogy milyen összeget szabad elkérni egy oldal másolásáért. Ezt minden közintézmény és hatóság egyénileg dönti el.

A tömegkommunikációs eszközök tájékoztatása

A hatóságok kötelesek időszakosan, rendszerint havonta egyszer sajtókonferenciát tartani, ahol válaszolniuk kell minden közérdekű információra vonatkozó kérdésre. A mass media azonban nem köteles közölni a hatóságoktól, közintézményektől kapott adatokat.

Kötelesek akkreditációt, engedélyt adni, megkülönböztetés nélkül, minden újságírónak és a tömegtájékoztatási eszközök képviselőinek. Az akkreditációt, kérésre, két napon belül bocsátják ki. Csak olyan cselekedetekért utasítható el egy újságíró akkreditációs kérelme vagy vonható vissza az alkalmassági elismervény, amelyek akadályozzák a hatóság tevékenységének normális lefolyását és amelyek nem vonatkoznak az újságíró sajtóban kifejezett véleményére.

Büntetések

Tudjuk, hogy büntetés hiányában nem kérhető számon egyetlen kötelem sem. A vizsgált törvény kétfajta büntetésről rendelkezik. Egyrészt kijelenti, hogy

Másrészt pedig a törvény rendelkezik arról, hogy a törvényszék erkölcsi és anyagi kártérítésre, valamint információ kiadására kötelezheti a hatóságokat vagy az állami intézményeket.

Kitől kérhetünk jogorvoslatot szabálysértés, jogsértés esetén? Két út áll előttünk: törvényszegés esetén panasszal fordulhatunk az adott intézmény vezetőjéhez, 30 napon belül attól számítva, hogy tudomásul vettük a törvényellenes magatartást. Ha a közigazgatási vizsgálat eredményeként megállapítják panaszunk jogosságát, úgy a panasz benyújtásától számított 15 napon belül választ kell adniuk, amelynek tartalmaznia kell a kért adatokat és tájékoztatást arról, hogy a jogsértő alkalmazott milyen büntetésben részesült.

Azt gondolom, annak a ténynek, hogy minden megyében csak egy, a megyeszékhelyen működő törvényszék létezik, nem kellene hátrányt jelentenie, hiszen kérelmünket postázhatjuk is a törvényszék honlapján megadott címre (ne feledjük, ez is kötelezően nyilvános adat), és kérhetjük, hogy az ügyet távollétünkben is tárgyalják le.

Románia Legfelsőbb Bírói Tanácsa külön útmutatót dolgozott ki az igazságügyi rendszer és a mass media kapcsolatának szabályozására. Például a bíróságok belső rendszabályzata is tiltja a fényképek vagy audiovizuális felvételek készítését bírósági tárgyalásokon az elnöklő bíró kifejezett engedélye nélkül. Szabálysértés esetén panasszal lehet fordulni az Audiovizuális Tanácshoz.

Lukácsi Katalin ügyvéd