Hirdetés
Hirdetés

Hiányzó házszámok, szűk utcák, lakossági passzivitás is hátráltatja a mentősök munkáját

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Számos tényező akadályozza Hargita megyében a mentősök hatékony munkáját. A hiányzó házszámok, a szűk utcák és a városi lakók passzivitása azt eredményezi, hogy a mentők értékes perceket veszítenek, ami emberek életébe is kerülhet. Ráadásul gyakran nem sürgősségi esethez hívják ki őket, ami a túlterhelés miatt a valóban súlyos esetek ellátását is veszélyezteti.

Székelyhon

2024. október 10., 08:002024. október 10., 08:00

2024. október 10., 11:422024. október 10., 11:42

„Akinek szívleállása van, öt perc után az agya elkezd nagyon súlyosan károsodni. Minél hamarabb tudunk beavatkozni, annál több funkcióját tudjuk megmenteni a betegnek. Ha azzal töltjük az időt, hogy kerülgetjük a házakat, értékes perceket veszítünk” – jelezte beszélgetésünk elején a mentősök hatékonyságát csökkentő legnagyobb problémára dr. Péter Blanka csíkszeredai sürgősségi szakorvos. Ugyanis

gyakran hiányzik az újonnan leszigetelt Hargita megyei lépcsőházak, magánházak számozása, vagy nincsenek kifüggesztve a lakásokra az apartmanszámok.

Emiatt az is megesett, hogy éjszaka rossz lakásba csengettek be. Egy esetnél az ablakon kellett kivinni a beteget, mert a házban a körlépcsőn lehetetlen volt a szállítása.

Péter Blanka csíkszeredai sürgősségi szakorvos •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Péter Blanka csíkszeredai sürgősségi szakorvos

Fotó: Borbély Fanni

Suciu Dorottya csíkszeredai mentős asszisztens szerint hatalmas segítség lenne, ha a mentőautó érkezésekor a hozzátartozók vagy a szomszédok pontos célirányba terelnék őket.

Idézet
Fontos, hogy kiabáljanak, integessenek a lakók, vagy éjszaka kapcsoljanak villanyt, akik kihívtak!”

Gyakran előfordul ugyanis, hogy még csak nem is jelez a mentősöknek a betelefonáló, hanem elvárja, hogy megismerjék.

Szűk, egyirányú utak Csíkszeredában

A szűk utcák és az egyirányú utak tovább nehezítik, hogy a mentőautók időben célba érjenek. Részeg Attila mentős asszisztens példának hozta fel a csíkszeredai Lendület sétányt, ahol az út mindkét oldalán parkoló autók miatt alig lehet közlekedni, megfordulni már lehetetlen. A Gyermek sétányon is hasonló a helyzet:

Idézet
ha az A vagy B lépcsőházba hívják a mentőt, a Müller László utcából kell kerülnünk és gyalog kell kicipelnünk a hordágyas beteget, mert teljesen le van zárva az út.”

A Nárcisz sétányon is egyirányú a forgalmi rend, a parkolók túlzsúfoltsága miatt a mentőautók vagy egy mellékutcában tudnak parkolni, vagy otthagyják az autót az út közepén és visszamennek az adott lépcsőházhoz. „Egy súlyos betegnek ez nagy időveszteség!”

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek

Fotó: Borbély Fanni

Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője már jelezte a városházán, hogy az urbanisztikai tervek készítésénél kérjenek tőlük is véleményezést, mert

jövőtől komoly problémák lehetnek, ugyanis 2025-ben megkezdődnek a mentőautók lecserélése.

„Az autók jóval szélesebbek lesznek, így ha a polgármesteri hivatalok nem veszik ezt figyelembe és szűk utcákat fognak tervezni, azzal fogunk szembesülni, hogy gyakrabban kell gyalog elvinnünk az autóig a beteget.”

Segítsük a mentősök munkáját

A Hargita megyei mentőcsapatok gyakran abba a problémába ütköznek, hogy nem kapnak semmilyen segítséget a beteg hozzátartozóitól, amikor kimennek egy helyszínre. A mentőszolgálat vezetőjének tapasztalatai alapján

falvakon a mentő észlelésekor azonnal igyekeznek segítséget nyújtani a szomszédok, ehhez képest a városiakra már teljes elidegenedés jellemző.

Segítség helyett gyakran azt vágják a mentőcsapatok fejéhez, hogy a lakók az adójukból fizetik őket, így az ő dolgunk lecipelni a beteget.

Hirdetés

Talán elsőre furcsa olvasni, de épp a cigánytelepeken a leghatékonyabb az eligazítás a mentősök számára:

a nyomortelepek lakói már távolról mutatják, hogy hová kell megérkeznie a mentőnek.

„A mentésnél a támadások helyett inkább segítségre lenne szükségünk, hogy a beteg mihamarabb kiérjen a kórházba és megkapja a szükséges kezelést.”

Amikor kiérkezik a két főből álló mentőcsapat, az ő kötelességük, hogy ellássák a beteget, de a cipekedésben – amire laikusként nem is gondolnánk – segítséget nyújthatnának a hozzátartozók vagy a szomszédok.

Idézet
Vinnünk kell magunkkal egy tíz kilogrammos defibrillátort, húsz kilós táskát, oxigénpalackot és a beteget a hordággyal. A lépcsőházak folyosóin növények, leláncolt kerékpárok korlátozzák az utunkat, amiket félre se tudunk venni, hanem át kell emelnünk a beteget felettük”

– nyújt némi betekintést mindennapjaikba Suciu Dorottya.

Esetenként a betegek is hátráltatják a mentősöket a munkájukban lépcsőkorlátokba kapaszkodva. „Sokat jelentene, ha a beteg hozzátartozói és a lakók megértenék a helyzet nehézségét és segítenének nekünk.”

A húsz kilogrammos mentős táska tartalmának egy része •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

A húsz kilogrammos mentős táska tartalmának egy része

Fotó: Borbély Fanni

A mentősök munkáját jelentősen akadályozza az is, hogy a gépjárművezetők nem mindig adnak elsőbbséget nekik, amikor csak fényjelzést használnak. Ennek oka, hogy a hangjelzésre a betegek megijednek és pánikba esnek.

Ne hívjuk mindenért a mentőket

Gyakran előfordul, hogy a lakosság nem megfelelően értékeli az egészségügyi állapotát, és olyan esetekben is a mentőket hívja, amelyek nem igényelnek sürgős orvosi beavatkozást. Ilyen például a könnyű fejfájás, torokfájás vagy fülfájás. Ezekben az esetekben a háziorvos felkeresése lenne a megfelelő megoldás, így a kórház sürgősségi osztálya is tehermentesítődne. Ugyanakkor

a másik véglet, amikor egy betelefonálónak csak annyi a panasza, hogy rosszul érzi magát, de amire kimegy a mentő, már életveszélyes helyzetben van.

„Fontos, hogy a betelefonáló minél pontosabb információkat adjon át a tünetekről a diszpécsereknek” – hangsúlyozza Péter Szilárd.

Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője

Fotó: Borbély Fanni

Az asszisztensek beszámolói alapján előfordul, hogy a súlyos állapotban levő beteg gyalog megy be a kórházba, másfelől vannak esetek, amikor egy ujj elvágásánál is mentőt riasztanak.

Az asszisztensek olyan esettel is találkoztak, hogy valaki azért hívta ki a mentőket, mert 37,2 fokos hőemelkedése volt.

Egy másik betelefonálónak mindössze vérnyomáscsökkentőre vagy fájdalomcsillapítóra volt szüksége – azokra a gyógyszerekre, amiket felírt a családorvosa, csak nem váltotta ki a gyógyszertárból.

A mentőegységek a helyzet súlyosságától függően mennek ki a helyszínre, amit a 112-es segélyhívó-szolgálat munkatársa ítél meg a beteg vagy hozzátartozójának beszélgetése alapján.

Idézet
Vannak esetek, amikor egy kevésbé súlyos állapotot olyan vehemenciával ad elő a betelefonáló, hogy a diszpécser mentőorvost küld a helyszínre, pedig elég lett volna asszisztens is. Ennek a veszélye, hogy mivel egy vagy két éjszakai ügyeletes orvos van Hargita megyében (Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen), lehet, hogy máshol lenne nagyobb szükség rá abban a pillanatban”

– mutat rá a helyzet súlyosságára a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője.

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek

Fotó: Borbély Fanni

„Havonta egyszer előfordul, hogy hamis híváshoz riasztják a mentőket” – mondja a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője. Suciu Dorottya is járt már úgy, hogy miután kiment egy helyszínre, fél óra keresgélés és telefonálgatás után a betelefonáló kacagva vette fel a telefont: „ez csak egy vicc volt.”

A Hargita Megyei Mentőszolgálat emberei arra kérik a lakosságot, hogy bizalommal forduljanak hozzájuk indokolt esetekben, vészhelyzetekben, és kerüljék a csínytevéses riasztásokat, mert emberek élete foroghat kockán.

Szilágyi Katalin

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 19., szerda

Rövid szünet után ismét visszatér a kánikula Székelyföldre is

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán hőségre és kelletlen hőérzetre vonatkozó figyelmeztetéseket adott ki, amelyek csütörtöktől az ország nagy részére érvényesek lesznek.

Rövid szünet után ismét visszatér a kánikula Székelyföldre is
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Továbbra is a történelmi mélypont közelében marad a Duna vízhozama

A Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő három napban várhatóan másodpercenként 1300 köbméter körül stagnál, majd enyhén nő, és augusztus 25-ére eléri az 1350 köbmétert másodpercenként.

Továbbra is a történelmi mélypont közelében marad a Duna vízhozama
2026. augusztus 19., szerda

Kétszer is rengett a föld az éjszaka

Két, a Richter-skála szerint 3,3-as, illetve 2,9-es erősségű földrengés történt az elmúlt 12 órában Buzău és Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Kétszer is rengett a föld az éjszaka
Kétszer is rengett a föld az éjszaka
2026. augusztus 19., szerda

Kétszer is rengett a föld az éjszaka

2026. augusztus 19., szerda

Augusztus 20-án újraindul a Híradó az M1-en

Új fejezet kezdődik a közmédia történetében augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén elindul a független és hiteles Híradó – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.

Augusztus 20-án újraindul a Híradó az M1-en
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Mától Baka András Magyarország köztársasági elnöke

Szerdán lép államfői hivatalába Baka András. Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta meg köztársasági elnöknek a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt.

 

Mától Baka András Magyarország köztársasági elnöke
2026. augusztus 18., kedd

Kijött az előzetes a Száz év magány sorozatadaptációjának utolsó részéhez

Közeledik a Száz év magány sorozatfeldolgozásának lezárása, a Netflix pedig közzétette a Grand Finale néven futó utolsó epizód előzetesét.

Kijött az előzetes a Száz év magány sorozatadaptációjának utolsó részéhez
2026. augusztus 18., kedd

Bolojan: nem szabad a törvényalkotást politikai bosszúra használni

Nem szabad a törvényalkotást politikai bosszúra, az ellenfelek elleni támadásra használni - hangoztatta Ilie Bolojan, Románia ügyvivő miniszterelnöke kedden.

Bolojan: nem szabad a törvényalkotást politikai bosszúra használni
Hirdetés
2026. augusztus 18., kedd

A város arculatát és magánszférájukat féltik egy kézdivásárhelyi ingatlanberuházás ellenzői

Egy tervezett ingatlanberuházás miatt tartottak közvitát kedden Kézdivásárhelyen, miután az elképzeléssel nem értenek egyet az érintett utca lakói. A felek végül is nem jutottak közös nevezőre, a végső döntés a helyi képviselő-testület kezében van.

A város arculatát és magánszférájukat féltik egy kézdivásárhelyi ingatlanberuházás ellenzői
2026. augusztus 18., kedd

Villamosenergia-tároló beruházásokra ad pénzt a kormány

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a Hivatalos Közlönyben hétfőn közzétették a Pályázati útmutatót az önálló akkumulátoros villamosenergia-tároló beruházásokhoz, amelyeket a Modernizációs Alapból finanszíroznak.

Villamosenergia-tároló beruházásokra ad pénzt a kormány
2026. augusztus 18., kedd

Nicușor Dan megalapozottnak tartja a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos beadványát

Nicușor Dan államelnök kedden az alkotmánybíróság feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos hétfői döntésére reagálva kijelentette, várja a testület indoklását.

Nicușor Dan megalapozottnak tartja a feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos beadványát
Hirdetés