Hirdetés
Hirdetés

Hiányzó házszámok, szűk utcák, lakossági passzivitás is hátráltatja a mentősök munkáját

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Számos tényező akadályozza Hargita megyében a mentősök hatékony munkáját. A hiányzó házszámok, a szűk utcák és a városi lakók passzivitása azt eredményezi, hogy a mentők értékes perceket veszítenek, ami emberek életébe is kerülhet. Ráadásul gyakran nem sürgősségi esethez hívják ki őket, ami a túlterhelés miatt a valóban súlyos esetek ellátását is veszélyezteti.

Székelyhon

2024. október 10., 08:002024. október 10., 08:00

2024. október 10., 11:422024. október 10., 11:42

„Akinek szívleállása van, öt perc után az agya elkezd nagyon súlyosan károsodni. Minél hamarabb tudunk beavatkozni, annál több funkcióját tudjuk megmenteni a betegnek. Ha azzal töltjük az időt, hogy kerülgetjük a házakat, értékes perceket veszítünk” – jelezte beszélgetésünk elején a mentősök hatékonyságát csökkentő legnagyobb problémára dr. Péter Blanka csíkszeredai sürgősségi szakorvos. Ugyanis

gyakran hiányzik az újonnan leszigetelt Hargita megyei lépcsőházak, magánházak számozása, vagy nincsenek kifüggesztve a lakásokra az apartmanszámok.

Emiatt az is megesett, hogy éjszaka rossz lakásba csengettek be. Egy esetnél az ablakon kellett kivinni a beteget, mert a házban a körlépcsőn lehetetlen volt a szállítása.

Péter Blanka csíkszeredai sürgősségi szakorvos •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Péter Blanka csíkszeredai sürgősségi szakorvos

Fotó: Borbély Fanni

Suciu Dorottya csíkszeredai mentős asszisztens szerint hatalmas segítség lenne, ha a mentőautó érkezésekor a hozzátartozók vagy a szomszédok pontos célirányba terelnék őket.

Idézet
Fontos, hogy kiabáljanak, integessenek a lakók, vagy éjszaka kapcsoljanak villanyt, akik kihívtak!”

Gyakran előfordul ugyanis, hogy még csak nem is jelez a mentősöknek a betelefonáló, hanem elvárja, hogy megismerjék.

Szűk, egyirányú utak Csíkszeredában

A szűk utcák és az egyirányú utak tovább nehezítik, hogy a mentőautók időben célba érjenek. Részeg Attila mentős asszisztens példának hozta fel a csíkszeredai Lendület sétányt, ahol az út mindkét oldalán parkoló autók miatt alig lehet közlekedni, megfordulni már lehetetlen. A Gyermek sétányon is hasonló a helyzet:

Idézet
ha az A vagy B lépcsőházba hívják a mentőt, a Müller László utcából kell kerülnünk és gyalog kell kicipelnünk a hordágyas beteget, mert teljesen le van zárva az út.”

A Nárcisz sétányon is egyirányú a forgalmi rend, a parkolók túlzsúfoltsága miatt a mentőautók vagy egy mellékutcában tudnak parkolni, vagy otthagyják az autót az út közepén és visszamennek az adott lépcsőházhoz. „Egy súlyos betegnek ez nagy időveszteség!”

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek

Fotó: Borbély Fanni

Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője már jelezte a városházán, hogy az urbanisztikai tervek készítésénél kérjenek tőlük is véleményezést, mert

jövőtől komoly problémák lehetnek, ugyanis 2025-ben megkezdődnek a mentőautók lecserélése.

„Az autók jóval szélesebbek lesznek, így ha a polgármesteri hivatalok nem veszik ezt figyelembe és szűk utcákat fognak tervezni, azzal fogunk szembesülni, hogy gyakrabban kell gyalog elvinnünk az autóig a beteget.”

Segítsük a mentősök munkáját

A Hargita megyei mentőcsapatok gyakran abba a problémába ütköznek, hogy nem kapnak semmilyen segítséget a beteg hozzátartozóitól, amikor kimennek egy helyszínre. A mentőszolgálat vezetőjének tapasztalatai alapján

falvakon a mentő észlelésekor azonnal igyekeznek segítséget nyújtani a szomszédok, ehhez képest a városiakra már teljes elidegenedés jellemző.

Segítség helyett gyakran azt vágják a mentőcsapatok fejéhez, hogy a lakók az adójukból fizetik őket, így az ő dolgunk lecipelni a beteget.

Hirdetés

Talán elsőre furcsa olvasni, de épp a cigánytelepeken a leghatékonyabb az eligazítás a mentősök számára:

a nyomortelepek lakói már távolról mutatják, hogy hová kell megérkeznie a mentőnek.

„A mentésnél a támadások helyett inkább segítségre lenne szükségünk, hogy a beteg mihamarabb kiérjen a kórházba és megkapja a szükséges kezelést.”

Amikor kiérkezik a két főből álló mentőcsapat, az ő kötelességük, hogy ellássák a beteget, de a cipekedésben – amire laikusként nem is gondolnánk – segítséget nyújthatnának a hozzátartozók vagy a szomszédok.

Idézet
Vinnünk kell magunkkal egy tíz kilogrammos defibrillátort, húsz kilós táskát, oxigénpalackot és a beteget a hordággyal. A lépcsőházak folyosóin növények, leláncolt kerékpárok korlátozzák az utunkat, amiket félre se tudunk venni, hanem át kell emelnünk a beteget felettük”

– nyújt némi betekintést mindennapjaikba Suciu Dorottya.

Esetenként a betegek is hátráltatják a mentősöket a munkájukban lépcsőkorlátokba kapaszkodva. „Sokat jelentene, ha a beteg hozzátartozói és a lakók megértenék a helyzet nehézségét és segítenének nekünk.”

A húsz kilogrammos mentős táska tartalmának egy része •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

A húsz kilogrammos mentős táska tartalmának egy része

Fotó: Borbély Fanni

A mentősök munkáját jelentősen akadályozza az is, hogy a gépjárművezetők nem mindig adnak elsőbbséget nekik, amikor csak fényjelzést használnak. Ennek oka, hogy a hangjelzésre a betegek megijednek és pánikba esnek.

Ne hívjuk mindenért a mentőket

Gyakran előfordul, hogy a lakosság nem megfelelően értékeli az egészségügyi állapotát, és olyan esetekben is a mentőket hívja, amelyek nem igényelnek sürgős orvosi beavatkozást. Ilyen például a könnyű fejfájás, torokfájás vagy fülfájás. Ezekben az esetekben a háziorvos felkeresése lenne a megfelelő megoldás, így a kórház sürgősségi osztálya is tehermentesítődne. Ugyanakkor

a másik véglet, amikor egy betelefonálónak csak annyi a panasza, hogy rosszul érzi magát, de amire kimegy a mentő, már életveszélyes helyzetben van.

„Fontos, hogy a betelefonáló minél pontosabb információkat adjon át a tünetekről a diszpécsereknek” – hangsúlyozza Péter Szilárd.

Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője

Fotó: Borbély Fanni

Az asszisztensek beszámolói alapján előfordul, hogy a súlyos állapotban levő beteg gyalog megy be a kórházba, másfelől vannak esetek, amikor egy ujj elvágásánál is mentőt riasztanak.

Az asszisztensek olyan esettel is találkoztak, hogy valaki azért hívta ki a mentőket, mert 37,2 fokos hőemelkedése volt.

Egy másik betelefonálónak mindössze vérnyomáscsökkentőre vagy fájdalomcsillapítóra volt szüksége – azokra a gyógyszerekre, amiket felírt a családorvosa, csak nem váltotta ki a gyógyszertárból.

A mentőegységek a helyzet súlyosságától függően mennek ki a helyszínre, amit a 112-es segélyhívó-szolgálat munkatársa ítél meg a beteg vagy hozzátartozójának beszélgetése alapján.

Idézet
Vannak esetek, amikor egy kevésbé súlyos állapotot olyan vehemenciával ad elő a betelefonáló, hogy a diszpécser mentőorvost küld a helyszínre, pedig elég lett volna asszisztens is. Ennek a veszélye, hogy mivel egy vagy két éjszakai ügyeletes orvos van Hargita megyében (Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen), lehet, hogy máshol lenne nagyobb szükség rá abban a pillanatban”

– mutat rá a helyzet súlyosságára a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője.

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek

Fotó: Borbély Fanni

„Havonta egyszer előfordul, hogy hamis híváshoz riasztják a mentőket” – mondja a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője. Suciu Dorottya is járt már úgy, hogy miután kiment egy helyszínre, fél óra keresgélés és telefonálgatás után a betelefonáló kacagva vette fel a telefont: „ez csak egy vicc volt.”

A Hargita Megyei Mentőszolgálat emberei arra kérik a lakosságot, hogy bizalommal forduljanak hozzájuk indokolt esetekben, vészhelyzetekben, és kerüljék a csínytevéses riasztásokat, mert emberek élete foroghat kockán.

Szilágyi Katalin

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 19., vasárnap

Magyar Péter szeretné ha Polgár Judit lenne Magyarország köztársasági elnöke

Polgár Judit neve évtizedek óta egyet jelent a tehetséggel és a kitartással – írta Magyarország miniszterelnöke a Facebook-oldalán vasárnap, miután a sakkozó megválasztását javasolta köztársasági elnöknek több közéleti szereplő.

Magyar Péter szeretné ha Polgár Judit lenne Magyarország köztársasági elnöke
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő

A vasárnapi heves viharok 16 megye 29 településén okoztak károkat, négy országútszakaszon is fennakadások voltak a közlekedésben, 88 gépkocsi pedig megrongálódott – közölte a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).

Elsodort autók, elárasztott házak: 16 megye 29 településén okozott károkat a rossz idő
2026. július 19., vasárnap

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre

A tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben fordult Forsthoffer Ágneshez, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben Polgár Judit felkérését és megválasztását javasolják köztársasági elnöknek.

Máris megvan az első jelölt a köztársasági elnöki tisztségre
2026. július 19., vasárnap

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek

Összeütközött egy lengyel és egy magyar motoros vasárnap a 107K jelzésű országúton, a Fehér megyei Mogos (Mogoș) település közelében. A balesetben mindketten megsérültek, kórházba szállították őket.

Lengyel és magyar motoros ütközött, mindketten kórházba kerültek
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal

A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.

Villámárvíz öntötte el Bușteni-t, autókat sodort el az ár – videókkal
2026. július 19., vasárnap

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében

Hat megyére másodfokú (narancssárga jelzésű), 22 megyére elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).

Árvízveszély: másodfokú készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében
2026. július 19., vasárnap

Elromlott a mozdony, a nyílt pályán vesztegel a Budapest–Bukarest vonatjárat

Leállt a Budapest és Bukarest között közlekedő vonat vasárnap az Olt megyei Caracal és Fărcaşele állomások között, miután meghibásodott a korszerűsített, garanciális időszakban lévő mozdony.

Elromlott a mozdony, a nyílt pályán vesztegel a Budapest–Bukarest vonatjárat
Hirdetés
2026. július 19., vasárnap

Több órán át elérhetetlen volt böngészőből a Facebook – frissítve

Részlegesen leállt vasárnap délelőtt a Facebook, a közösségi oldal jelenleg csak a mobiltelefonos applikáción keresztül elérhető, asztali számítógépről és mobil böngészőből nem.

Több órán át elérhetetlen volt böngészőből a Facebook – frissítve
2026. július 19., vasárnap

Begorombul az időjárás: másodfokú viharriasztás Hargita és Kovászna megyében

Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap másodfokú (narancssárga jelzésű) figyelmeztetést adott ki jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások, viharos szél, valamint közepes, helyenként nagyméretű jégeső veszélye miatt.

Begorombul az időjárás: másodfokú viharriasztás Hargita és Kovászna megyében
2026. július 19., vasárnap

Szoknyás Gurulás: bolondos ötletként indult, értékes eseménnyé vált – videóval

Motorkerékpárok hangja töltötte be Csíkszereda főterét szombat délután: mintegy százan gyűltek össze, hogy részt vegyenek a harmadik alkalommal megszervezett Szoknyás Guruláson.

Szoknyás Gurulás: bolondos ötletként indult, értékes eseménnyé vált – videóval
Hirdetés