Hirdetés
Hirdetés

Hiányzó házszámok, szűk utcák, lakossági passzivitás is hátráltatja a mentősök munkáját

•  Fotó: Borbély Fanni

Fotó: Borbély Fanni

Számos tényező akadályozza Hargita megyében a mentősök hatékony munkáját. A hiányzó házszámok, a szűk utcák és a városi lakók passzivitása azt eredményezi, hogy a mentők értékes perceket veszítenek, ami emberek életébe is kerülhet. Ráadásul gyakran nem sürgősségi esethez hívják ki őket, ami a túlterhelés miatt a valóban súlyos esetek ellátását is veszélyezteti.

Székelyhon

2024. október 10., 08:002024. október 10., 08:00

2024. október 10., 11:422024. október 10., 11:42

„Akinek szívleállása van, öt perc után az agya elkezd nagyon súlyosan károsodni. Minél hamarabb tudunk beavatkozni, annál több funkcióját tudjuk megmenteni a betegnek. Ha azzal töltjük az időt, hogy kerülgetjük a házakat, értékes perceket veszítünk” – jelezte beszélgetésünk elején a mentősök hatékonyságát csökkentő legnagyobb problémára dr. Péter Blanka csíkszeredai sürgősségi szakorvos. Ugyanis

gyakran hiányzik az újonnan leszigetelt Hargita megyei lépcsőházak, magánházak számozása, vagy nincsenek kifüggesztve a lakásokra az apartmanszámok.

Emiatt az is megesett, hogy éjszaka rossz lakásba csengettek be. Egy esetnél az ablakon kellett kivinni a beteget, mert a házban a körlépcsőn lehetetlen volt a szállítása.

Péter Blanka csíkszeredai sürgősségi szakorvos •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Péter Blanka csíkszeredai sürgősségi szakorvos

Fotó: Borbély Fanni

Suciu Dorottya csíkszeredai mentős asszisztens szerint hatalmas segítség lenne, ha a mentőautó érkezésekor a hozzátartozók vagy a szomszédok pontos célirányba terelnék őket.

Idézet
Fontos, hogy kiabáljanak, integessenek a lakók, vagy éjszaka kapcsoljanak villanyt, akik kihívtak!”

Gyakran előfordul ugyanis, hogy még csak nem is jelez a mentősöknek a betelefonáló, hanem elvárja, hogy megismerjék.

Szűk, egyirányú utak Csíkszeredában

A szűk utcák és az egyirányú utak tovább nehezítik, hogy a mentőautók időben célba érjenek. Részeg Attila mentős asszisztens példának hozta fel a csíkszeredai Lendület sétányt, ahol az út mindkét oldalán parkoló autók miatt alig lehet közlekedni, megfordulni már lehetetlen. A Gyermek sétányon is hasonló a helyzet:

Idézet
ha az A vagy B lépcsőházba hívják a mentőt, a Müller László utcából kell kerülnünk és gyalog kell kicipelnünk a hordágyas beteget, mert teljesen le van zárva az út.”

A Nárcisz sétányon is egyirányú a forgalmi rend, a parkolók túlzsúfoltsága miatt a mentőautók vagy egy mellékutcában tudnak parkolni, vagy otthagyják az autót az út közepén és visszamennek az adott lépcsőházhoz. „Egy súlyos betegnek ez nagy időveszteség!”

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek

Fotó: Borbély Fanni

Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője már jelezte a városházán, hogy az urbanisztikai tervek készítésénél kérjenek tőlük is véleményezést, mert

jövőtől komoly problémák lehetnek, ugyanis 2025-ben megkezdődnek a mentőautók lecserélése.

„Az autók jóval szélesebbek lesznek, így ha a polgármesteri hivatalok nem veszik ezt figyelembe és szűk utcákat fognak tervezni, azzal fogunk szembesülni, hogy gyakrabban kell gyalog elvinnünk az autóig a beteget.”

Segítsük a mentősök munkáját

A Hargita megyei mentőcsapatok gyakran abba a problémába ütköznek, hogy nem kapnak semmilyen segítséget a beteg hozzátartozóitól, amikor kimennek egy helyszínre. A mentőszolgálat vezetőjének tapasztalatai alapján

falvakon a mentő észlelésekor azonnal igyekeznek segítséget nyújtani a szomszédok, ehhez képest a városiakra már teljes elidegenedés jellemző.

Segítség helyett gyakran azt vágják a mentőcsapatok fejéhez, hogy a lakók az adójukból fizetik őket, így az ő dolgunk lecipelni a beteget.

Hirdetés

Talán elsőre furcsa olvasni, de épp a cigánytelepeken a leghatékonyabb az eligazítás a mentősök számára:

a nyomortelepek lakói már távolról mutatják, hogy hová kell megérkeznie a mentőnek.

„A mentésnél a támadások helyett inkább segítségre lenne szükségünk, hogy a beteg mihamarabb kiérjen a kórházba és megkapja a szükséges kezelést.”

Amikor kiérkezik a két főből álló mentőcsapat, az ő kötelességük, hogy ellássák a beteget, de a cipekedésben – amire laikusként nem is gondolnánk – segítséget nyújthatnának a hozzátartozók vagy a szomszédok.

Idézet
Vinnünk kell magunkkal egy tíz kilogrammos defibrillátort, húsz kilós táskát, oxigénpalackot és a beteget a hordággyal. A lépcsőházak folyosóin növények, leláncolt kerékpárok korlátozzák az utunkat, amiket félre se tudunk venni, hanem át kell emelnünk a beteget felettük”

– nyújt némi betekintést mindennapjaikba Suciu Dorottya.

Esetenként a betegek is hátráltatják a mentősöket a munkájukban lépcsőkorlátokba kapaszkodva. „Sokat jelentene, ha a beteg hozzátartozói és a lakók megértenék a helyzet nehézségét és segítenének nekünk.”

A húsz kilogrammos mentős táska tartalmának egy része •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

A húsz kilogrammos mentős táska tartalmának egy része

Fotó: Borbély Fanni

A mentősök munkáját jelentősen akadályozza az is, hogy a gépjárművezetők nem mindig adnak elsőbbséget nekik, amikor csak fényjelzést használnak. Ennek oka, hogy a hangjelzésre a betegek megijednek és pánikba esnek.

Ne hívjuk mindenért a mentőket

Gyakran előfordul, hogy a lakosság nem megfelelően értékeli az egészségügyi állapotát, és olyan esetekben is a mentőket hívja, amelyek nem igényelnek sürgős orvosi beavatkozást. Ilyen például a könnyű fejfájás, torokfájás vagy fülfájás. Ezekben az esetekben a háziorvos felkeresése lenne a megfelelő megoldás, így a kórház sürgősségi osztálya is tehermentesítődne. Ugyanakkor

a másik véglet, amikor egy betelefonálónak csak annyi a panasza, hogy rosszul érzi magát, de amire kimegy a mentő, már életveszélyes helyzetben van.

„Fontos, hogy a betelefonáló minél pontosabb információkat adjon át a tünetekről a diszpécsereknek” – hangsúlyozza Péter Szilárd.

Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője

Fotó: Borbély Fanni

Az asszisztensek beszámolói alapján előfordul, hogy a súlyos állapotban levő beteg gyalog megy be a kórházba, másfelől vannak esetek, amikor egy ujj elvágásánál is mentőt riasztanak.

Az asszisztensek olyan esettel is találkoztak, hogy valaki azért hívta ki a mentőket, mert 37,2 fokos hőemelkedése volt.

Egy másik betelefonálónak mindössze vérnyomáscsökkentőre vagy fájdalomcsillapítóra volt szüksége – azokra a gyógyszerekre, amiket felírt a családorvosa, csak nem váltotta ki a gyógyszertárból.

A mentőegységek a helyzet súlyosságától függően mennek ki a helyszínre, amit a 112-es segélyhívó-szolgálat munkatársa ítél meg a beteg vagy hozzátartozójának beszélgetése alapján.

Idézet
Vannak esetek, amikor egy kevésbé súlyos állapotot olyan vehemenciával ad elő a betelefonáló, hogy a diszpécser mentőorvost küld a helyszínre, pedig elég lett volna asszisztens is. Ennek a veszélye, hogy mivel egy vagy két éjszakai ügyeletes orvos van Hargita megyében (Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen), lehet, hogy máshol lenne nagyobb szükség rá abban a pillanatban”

– mutat rá a helyzet súlyosságára a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője.

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek •  Fotó: Borbély Fanni Galéria

Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek

Fotó: Borbély Fanni

„Havonta egyszer előfordul, hogy hamis híváshoz riasztják a mentőket” – mondja a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője. Suciu Dorottya is járt már úgy, hogy miután kiment egy helyszínre, fél óra keresgélés és telefonálgatás után a betelefonáló kacagva vette fel a telefont: „ez csak egy vicc volt.”

A Hargita Megyei Mentőszolgálat emberei arra kérik a lakosságot, hogy bizalommal forduljanak hozzájuk indokolt esetekben, vészhelyzetekben, és kerüljék a csínytevéses riasztásokat, mert emberek élete foroghat kockán.

Szilágyi Katalin

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Románia sereghajtó az EU-ban: a fiatalok alig fele rendelkezik alapvető digitális készségekkel

Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.

Románia sereghajtó az EU-ban: a fiatalok alig fele rendelkezik alapvető digitális készségekkel
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Július 20-án indul a roncsautóprogram magánszemélyeknek – akár 18 500 lejes támogatás is igényelhető

Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.

Július 20-án indul a roncsautóprogram magánszemélyeknek – akár 18 500 lejes támogatás is igényelhető
2026. július 15., szerda

Ketten is jogosítvány nélkül vezettek, egyikük ivott is

Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.

Ketten is jogosítvány nélkül vezettek, egyikük ivott is
2026. július 15., szerda

Tűzesetekhez, áradáshoz és közúti balesethez is riasztották a tűzoltókat az elmúlt napokban

Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.

Tűzesetekhez, áradáshoz és közúti balesethez is riasztották a tűzoltókat az elmúlt napokban
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Bolojan: 4,5 milliárd euró vissza nem térítendő uniós forráshoz juthat Románia

Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.

Bolojan: 4,5 milliárd euró vissza nem térítendő uniós forráshoz juthat Románia
2026. július 15., szerda

Jócskán elmarad az ajánlott szinttől a gyermekek átoltottsága Romániában

2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.

Jócskán elmarad az ajánlott szinttől a gyermekek átoltottsága Romániában
2026. július 15., szerda

„Elnézést, hogy nem szóltunk előre” – ironikus üzenet házkutatás idején

Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).

„Elnézést, hogy nem szóltunk előre” – ironikus üzenet házkutatás idején
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Országos leállás: nem működik a telekkönyvi rendszer

Súlyos informatikai hiba miatt kedd óta nem működnek az Országos Kataszteri és Ingatlan-nyilvántartási Hivatal (ANCPI) informatikai rendszerei. Emiatt az e-Terra telekkönyvi alkalmazás sem érhető el, és várhatóan a hét végéig nem is lesz használható.

Országos leállás: nem működik a telekkönyvi rendszer
2026. július 15., szerda

Csaknem hetvenéves melegrekord dőlt meg Csíkszeredában

1957-ből származik a korábbi csíkszeredai melegrekord, ezt írta felül az elmúlt hónap harmincadik napja. Marosvásárhelyen pedig olyan meleg volt, mint az Osztrák–Magyar Monarchia idején.

Csaknem hetvenéves melegrekord dőlt meg Csíkszeredában
Hirdetés