Fotó: Borbély Fanni
Számos tényező akadályozza Hargita megyében a mentősök hatékony munkáját. A hiányzó házszámok, a szűk utcák és a városi lakók passzivitása azt eredményezi, hogy a mentők értékes perceket veszítenek, ami emberek életébe is kerülhet. Ráadásul gyakran nem sürgősségi esethez hívják ki őket, ami a túlterhelés miatt a valóban súlyos esetek ellátását is veszélyezteti.
2024. október 10., 08:002024. október 10., 08:00
2024. október 10., 11:422024. október 10., 11:42
„Akinek szívleállása van, öt perc után az agya elkezd nagyon súlyosan károsodni. Minél hamarabb tudunk beavatkozni, annál több funkcióját tudjuk megmenteni a betegnek. Ha azzal töltjük az időt, hogy kerülgetjük a házakat, értékes perceket veszítünk” – jelezte beszélgetésünk elején a mentősök hatékonyságát csökkentő legnagyobb problémára dr. Péter Blanka csíkszeredai sürgősségi szakorvos. Ugyanis
Emiatt az is megesett, hogy éjszaka rossz lakásba csengettek be. Egy esetnél az ablakon kellett kivinni a beteget, mert a házban a körlépcsőn lehetetlen volt a szállítása.
Péter Blanka csíkszeredai sürgősségi szakorvos
Fotó: Borbély Fanni
Suciu Dorottya csíkszeredai mentős asszisztens szerint hatalmas segítség lenne, ha a mentőautó érkezésekor a hozzátartozók vagy a szomszédok pontos célirányba terelnék őket.
Gyakran előfordul ugyanis, hogy még csak nem is jelez a mentősöknek a betelefonáló, hanem elvárja, hogy megismerjék.
A szűk utcák és az egyirányú utak tovább nehezítik, hogy a mentőautók időben célba érjenek. Részeg Attila mentős asszisztens példának hozta fel a csíkszeredai Lendület sétányt, ahol az út mindkét oldalán parkoló autók miatt alig lehet közlekedni, megfordulni már lehetetlen. A Gyermek sétányon is hasonló a helyzet:
A Nárcisz sétányon is egyirányú a forgalmi rend, a parkolók túlzsúfoltsága miatt a mentőautók vagy egy mellékutcában tudnak parkolni, vagy otthagyják az autót az út közepén és visszamennek az adott lépcsőházhoz. „Egy súlyos betegnek ez nagy időveszteség!”
Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek
Fotó: Borbély Fanni
Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője már jelezte a városházán, hogy az urbanisztikai tervek készítésénél kérjenek tőlük is véleményezést, mert
„Az autók jóval szélesebbek lesznek, így ha a polgármesteri hivatalok nem veszik ezt figyelembe és szűk utcákat fognak tervezni, azzal fogunk szembesülni, hogy gyakrabban kell gyalog elvinnünk az autóig a beteget.”
A Hargita megyei mentőcsapatok gyakran abba a problémába ütköznek, hogy nem kapnak semmilyen segítséget a beteg hozzátartozóitól, amikor kimennek egy helyszínre. A mentőszolgálat vezetőjének tapasztalatai alapján
Segítség helyett gyakran azt vágják a mentőcsapatok fejéhez, hogy a lakók az adójukból fizetik őket, így az ő dolgunk lecipelni a beteget.
Talán elsőre furcsa olvasni, de épp a cigánytelepeken a leghatékonyabb az eligazítás a mentősök számára:
„A mentésnél a támadások helyett inkább segítségre lenne szükségünk, hogy a beteg mihamarabb kiérjen a kórházba és megkapja a szükséges kezelést.”
Amikor kiérkezik a két főből álló mentőcsapat, az ő kötelességük, hogy ellássák a beteget, de a cipekedésben – amire laikusként nem is gondolnánk – segítséget nyújthatnának a hozzátartozók vagy a szomszédok.
– nyújt némi betekintést mindennapjaikba Suciu Dorottya.
Esetenként a betegek is hátráltatják a mentősöket a munkájukban lépcsőkorlátokba kapaszkodva. „Sokat jelentene, ha a beteg hozzátartozói és a lakók megértenék a helyzet nehézségét és segítenének nekünk.”
A húsz kilogrammos mentős táska tartalmának egy része
Fotó: Borbély Fanni
A mentősök munkáját jelentősen akadályozza az is, hogy a gépjárművezetők nem mindig adnak elsőbbséget nekik, amikor csak fényjelzést használnak. Ennek oka, hogy a hangjelzésre a betegek megijednek és pánikba esnek.
Gyakran előfordul, hogy a lakosság nem megfelelően értékeli az egészségügyi állapotát, és olyan esetekben is a mentőket hívja, amelyek nem igényelnek sürgős orvosi beavatkozást. Ilyen például a könnyű fejfájás, torokfájás vagy fülfájás. Ezekben az esetekben a háziorvos felkeresése lenne a megfelelő megoldás, így a kórház sürgősségi osztálya is tehermentesítődne. Ugyanakkor
„Fontos, hogy a betelefonáló minél pontosabb információkat adjon át a tünetekről a diszpécsereknek” – hangsúlyozza Péter Szilárd.
Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője
Fotó: Borbély Fanni
Az asszisztensek beszámolói alapján előfordul, hogy a súlyos állapotban levő beteg gyalog megy be a kórházba, másfelől vannak esetek, amikor egy ujj elvágásánál is mentőt riasztanak.
Egy másik betelefonálónak mindössze vérnyomáscsökkentőre vagy fájdalomcsillapítóra volt szüksége – azokra a gyógyszerekre, amiket felírt a családorvosa, csak nem váltotta ki a gyógyszertárból.
A mentőegységek a helyzet súlyosságától függően mennek ki a helyszínre, amit a 112-es segélyhívó-szolgálat munkatársa ítél meg a beteg vagy hozzátartozójának beszélgetése alapján.
– mutat rá a helyzet súlyosságára a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője.
Részeg Attila és Suciu Dorottya mentős asszisztensek
Fotó: Borbély Fanni
„Havonta egyszer előfordul, hogy hamis híváshoz riasztják a mentőket” – mondja a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője. Suciu Dorottya is járt már úgy, hogy miután kiment egy helyszínre, fél óra keresgélés és telefonálgatás után a betelefonáló kacagva vette fel a telefont: „ez csak egy vicc volt.”
A Hargita Megyei Mentőszolgálat emberei arra kérik a lakosságot, hogy bizalommal forduljanak hozzájuk indokolt esetekben, vészhelyzetekben, és kerüljék a csínytevéses riasztásokat, mert emberek élete foroghat kockán.
Szilágyi Katalin
Családtagok, kollégák, ismerősök, a magyar főkonzul, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere jelenlétében hat székelyföldi „lámpás ember” vette át a magyar államelnök által adományozott kitüntetést.
Jelentős összeget fektethet be az egyetemekkel és más szakmai szervezetekkel együttműködő Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal a fákat pusztító betűzőszúk kutatására. A cél az, hogy tanulmányt állítsanak össze a kártevők populációjának kordában tartására.
A koalíció sorsa múlhat azon, hogy miként viszonyulnak a kormánypártok a bukaresti időközi főpolgármester-választáshoz – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
Három pilléren alapuló gazdaságélénkítő tervet dolgozott ki a Szociáldemokrata Párt (PSD), amit meg fog vitatni a szakszervezetekkel, a munkáltatókkal és a koalíciós partnerekkel – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Sorin Grindeanu.
Jóváhagyta csütörtöki ülésén a Bolojan-kabinet a kübekházi és az óbébai gyorsforgalmi út összekötéséről szóló román-magyar kormánymegállapodás előkészítését és aláírását.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
A tizedik alkalommal megszervezett Ő az út! Keresztény Ifjúsági Fesztivál egy alternatívát mutat a fiataloknak, egy olyan utat, amellyel nem találkoznak a világhálón – mondta a fesztivál ötletgazdája csütörtökön Marosvásárhelyen.
A három országos tanügyi szakszervezeti szövetség csütörtökön bejelentette, hogy a vezető testületeik hamarosan javaslatot tesznek a szakszervezeti tagoknak a következő tiltakozó akciók időpontjára és formájára.
E héttől, azaz szeptember 8-tól megszűnt a sepsiszentgyörgyi parkolás készpénzes fizetésének lehetősége, azt csak SMS-sel vagy a T Park alkalmazással lehet kifizetni. Ez kényelmetlenül érinti az idősebb autóvezetőket.
szóljon hozzá!