Éppen ezért megkerestünk néhány helyi lakószövetséget, hogy megtudjuk, a hozzájuk tartozó tömbházakban van-e használaton kívüli lakásokra példa.

– válaszolta a lakatlan lakások számát firtató kérdésünkre Sós Mihály, a Testvériség 14-es számú lakószövetség ügyintézője. Hozzátette, sokan kitelepedtek falura, azonban a városban lévő tömbházlakásaikat is fenntartják. Ha valami probléma merül fel, akkor a lakószövetség számára hagytak hátra elérhetőségeket, hogy szükség esetén kit hívjanak, ha csőtörés vagy egyéb miatt be kellene menni sürgősen a lakásba. Ezek, a lakás felügyeletével megbízott személyek legtöbbször a szomszédok – magyarázta Sós Mihály.

Szerinte a használaton kívüli lakásokat többek között azért nem adják el a tulajdonosaik, mert a külföldön dolgozó fiatalok hosszú távon azt tervezik, hogy hazaköltöznek, illetve azért is tartják fenn lakásaikat, hogy amikor hazalátogatnak egy rövid időre, legyen ahová menniük. A lakástulajdonosi társuláshoz tartozó tömbházakban 20-25-re tehető azoknak a lakásoknak a száma, amelyet hosszú ideje nem használnak, közülük alig 5-öt adtak el eddig.

Sós Mihály a témához még hozzáfűzte, hogy szerinte körülbelül 10 éve kezdődhetett el az a jelenség, hogy a tömbházlakók elkezdtek vidékre vagy külföldre költözni. Ez idő alatt ráadásul a lakások száma nem, de a lakosság száma meglehetősen lecsökkent,

„Akkor több száz gyermek élt az övezetben, most alig van 25–30 gyermek” – tette hozzá. Ezek a körülmények járulhattak hozzá, hogy megnőtt a használaton kívüli lakások száma ott.

Bartha Attilát, a Hősök lakószövetség ügyintézőjét is megkerestük, aki elmondta, a hozzájuk tartozó hét tömbházban tíznél is több olyan lakás van, amelyet hónapok óta nem használnak. Ezek közül vannak lakások, amelyeket az idős lakók elhunyta után örököltek a hozzátartozóik, de nem adták még bérbe, és el sem adták, vagy olyanra is van példa, hogy a fiatalok magukhoz költöztették szüleiket, hogy gondoskodjanak róluk, és azok lakása maradt üresen.

– osztotta meg a lakástulajdonosi társulás ügyintézője.

Tankó Imre, a Szív utcai 7-es tömbházat ügykezelő lakástulajdonosi társulás ügyintézője elmondta, a 120 lakrész közül 10 olyanról van tudomása, amelyet hosszú ideje nem használnak, el sem adták és bérbe sem adták tulajdonosaik. „Sokan közülük nem adják ki bérbe, mert pórul jártak: a bérlők tönkretették a lakást, és közös költséget sem fizettek, felhalmozták a tartozást. Így nem éri meg nekik bérbe adni” – mondta.

Szabó Lehel, a csíkszeredai Well Ingatlanügynökség ügyvezetője is megerősítette, hogy többnyire a külföldön dolgozók hagyták üresen lakásaikat a városban, de ez nem csak Csíkszeredára jellemző, hanem más székelyföldi városokra is. Ugyanakkor hozzátette, akadnak befektetők is, akik rengeteg lakást felvásároltak a megyeszékhelyen, amelyeket felújítottak, hogy bérbe adják.

– mondta az ügynökség vezetője. Ezek is állhatnak idei-óráig használatlanul. Ettől függetlenül Szabó Lehel szerint van mozgás a csíkszeredai ingatlanpiacon, amely elsősorban a banki hitelezésnek köszönhető. „Van pénz, és a lakásokra nagy a kereslet” – tette hozzá. Ezzel ellentétben viszont „szűkében vannak” a kínálattal, ami a tömbházlakásokat illeti. Éppen ezért nagyon magas árakon kelnek el ezek a lakóingatlanok. Például a központi fekvésű kétszobás tömbházlakásokat 35–45 ezer euró közötti áron kínálják, a Tudor lakótelepieket 20–30 ezer euróért. A garzonlakásokat pedig a városközpontban 20 ezer euró körüli áron értékesítenék, a Tudor lakótelepen 12–15 ezer euróért. A három-négy szobás lakásokért 35–65 ezer eurós árat kérnek el a fekvéstől, méretétől és egyéb jellemzőjétől függően. Az ingatlanügynökség vezetőjének megfogalmazása szerint

főként a banki hitelezésnek köszönhető, hogy van pénz az ingatlanpiacon, és részben annak, hogy a kereslethez képest kisebb a kínálat.