Hatalmas károk a földeken, kártalanítás reménye nélkül a gazdák
Nemcsak a vaddisznók vagy medvék, hanem szarvasok is károsítják a termőföldeket, jelentős befektetések válnak semmivé a vadak miatt. Van, aki nem is reméli a károk megtérítését, nagy szántóterületeket inkább kaszálónak hagytak, mert nem látták értelmét a munkának.
Legalább százezer, de inkább 150 ezer lej értékű kár érte idén Vakaria Ernő szárhegyi gazdát, akinek 12 hektáros, krumplival beültetett területét több mint 90 százalékban már tönkretette a közelben tanyázó szarvascsorda, de a szomszédos parcellák is károsodtak. Korábbi években is érték ilyen károk, de azokat „lenyelte” mint a gazdálkodás velejáróját, idén viszont már tűrhetetlenné vált a helyzet.
A helyszínen mutatta meg, hogy
a legnagyobb mértékben károsodott terület inkább tűnik sivatagi pusztaságnak, mint pityókaföldnek.
Nem kell sok idő, és itt teljesen elfogy az ennivaló, s akkor a következő táblának kezdenek neki a szarvasok – mondta Vakaria Ernő.
Elmondása szerint egy hektárnyi pityókaföldön a befektetés költsége (vetőmag, műtrágya, gépi munka, vegyszerek stb.) 15–20 ezer lej, ha csak ezt nézi, és nem a kieső profitot, tíz hektáron akkor is eléri a 100 ezer lejt a kár értéke. A helyi önkormányzathoz benyújtott kárbejelentésében is ezt az összeget jelölte meg, amelyet a helyi vadásztársaság lenne köteles megtéríteni. Vakaria Ernőnek nincsenek nagy reményei,
tíz év alatt harmincszor tett bejelentést a földjeit érintő vadkárokról, sem pénzt, sem választ nem kapott.
Az eddigi években történt vadkárok neki 3–5 hektárnyi terméskiesést jelentettek, ami még nem volt elviselhetetlen veszteség, idén azonban minden korábbinál nagyobb a kár.
,,Tíz-húsz éve az egész Gyergyói-medencében volt tíz vadász, ma tízszer annyi, és közben az vadállomány is a tízszeresére nőtt a földeken. Érdekes azonban, hogy míg a legtöbb állat példányszáma megugrott, addig rejtélyes módon alig van farkas, pedig bőséges volna számára is a préda. A farkas lenne az, amely képes egyensúlyban tartani, csökkenteni a szaporulatot, és emiatt a vadász ellensége. A vadászoknak érdekük az, ha sok a szarvas és egyéb vad, hiszen olcsón van mit vadászniuk. Ezért nem törődnek a gazdák panaszaival” – vélekedett.
Elmondta: elvárná, hogy a problémára közösen keressenek megoldást a vadászokkal. Vakaria Ernő a vadak elriasztása érdekében egy gázágyút is vásárolt, ami lövésekhez hasonló hangot ad ki, de rá kellett jönnie, hogy ez is csak egy eredménytelen próbálkozás. A vadásztársaság az elmúlt években villanypásztor felszerelését javasolta, de meglátása szerint ez is értelmetlen volna.
Most, hogy pár terület be van kerítve, az hasznos az adott helyen, de csak azért, mert a szarvasoknak van hova menniük táplálkozni. Ha több lenne a bekerített föld és éheznének, akkor ledöntenék a kerítést is. De különben sem lehet az egész mezőt bekeríteni
– véli.
Amíg nincs villanypásztor, nincs kártalanítás
„Mi mindent megteszünk, amit a törvényi keretek megengednek. Az engedélyezett kvótát kilőjük, esténként kint vagyunk a földeken, próbáljuk elriasztani a vadakat. Ezen túl azonban a gazdáké a felelősség” – jelentette ki Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület vezetője. Ő úgy látja, a Vakaria Ernő birtokán keletkezett hatalmas kárt meg lehetett volna előzni és a termés nagy részét megmenteni, ha a gazda megteszi a törvényben előírt szükséges óvintézkedéseket és villanypásztort szerel fel, ahogyan azt mások is tették. 2015-ben, még községi polgármesterként elindított egy beruházást, és a falu határából egy jelentős darabot bekerítettek villanypásztorral, de a gazdák nem látták ennek fontosságát, egy héten belül több helyen leszaggatták – emlékeztetett Gábor László.
Álláspontja szerint Vakaria Ernő sem most, sem korábban nem kaphatott kártalanítást tönkrement terményeiért, mivel nem tette meg a törvény által előírt óvintézkedéseket. Ebben az idényben huszonöt szarvasra kértek kilövési engedélyt, és tizenhétre kaptak. Soron kívüli kilövési engedélyt is kértek, de erre nem még kaptak választ – mondta.
Rossz törvény és nem korrekt hozzáállás
Lehetetlen betartani a törvényt, és emiatt a gazdák maradnak a károkkal – mutatott rá Györffy Gábor, Gyergyószárhegy alpolgármestere. A törvény ugyanis előírja, hogy a gazda kötelessége megvédeni a földjeit, és csak akkor jogosult a kártérítésre, ha ezért mindent megtett. Azonban nyilván nem lehet minden egyes parcellát bekeríteni. Danguly Ervin polgármester szerint
ha a vadásztársaságnak a törvény igazat is ad, a kialakult helyzethez való hozzáállásuk mégsem korrekt.
„Fontos mezőgazdasági területek közelében állítottak fel vadleseket, és etetéssel sok vadat becsaltak így a földekre. Ha már így történt, akkor kötelességük volna az így károsodó területek tulajdonosain segíteni” – jelentette ki Danguly.
24h
