Nem kell sok idő, és itt teljesen elfogy az ennivaló, s akkor a következő táblának kezdenek neki a szarvasok – mondta Vakaria Ernő.

Elmondása szerint egy hektárnyi pityókaföldön a befektetés költsége (vetőmag, műtrágya, gépi munka, vegyszerek stb.) 15–20 ezer lej, ha csak ezt nézi, és nem a kieső profitot, tíz hektáron akkor is eléri a 100 ezer lejt a kár értéke. A helyi önkormányzathoz benyújtott kárbejelentésében is ezt az összeget jelölte meg, amelyet a helyi vadásztársaság lenne köteles megtéríteni. Vakaria Ernőnek nincsenek nagy reményei, 

Az eddigi években történt vadkárok neki 3–5 hektárnyi terméskiesést jelentettek, ami még nem volt elviselhetetlen veszteség, idén azonban minden korábbinál nagyobb a kár.

,,Tíz-húsz éve az egész Gyergyói-medencében volt tíz vadász, ma tízszer annyi, és közben az vadállomány is a tízszeresére nőtt a földeken. Érdekes azonban, hogy míg a legtöbb állat példányszáma megugrott, addig rejtélyes módon alig van farkas, pedig bőséges volna számára is a préda. A farkas lenne az, amely képes egyensúlyban tartani, csökkenteni a szaporulatot, és emiatt a vadász ellensége. A vadászoknak érdekük az, ha sok a szarvas és egyéb vad, hiszen olcsón van mit vadászniuk. Ezért nem törődnek a gazdák panaszaival” – vélekedett.

– véli.

Amíg nincs villanypásztor, nincs kártalanítás

„Mi mindent megteszünk, amit a törvényi keretek megengednek. Az engedélyezett kvótát kilőjük, esténként kint vagyunk a földeken, próbáljuk elriasztani a vadakat. Ezen túl azonban a gazdáké a felelősség” – jelentette ki Gábor László, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület vezetője. Ő úgy látja, a Vakaria Ernő birtokán keletkezett hatalmas kárt meg lehetett volna előzni és a termés nagy részét megmenteni, ha a gazda megteszi a törvényben előírt szükséges óvintézkedéseket és villanypásztort szerel fel, ahogyan azt mások is tették. 2015-ben, még községi polgármesterként elindított egy beruházást, és a falu határából egy jelentős darabot bekerítettek villanypásztorral, de a gazdák nem látták ennek fontosságát, egy héten belül több helyen leszaggatták – emlékeztetett Gábor László.

Álláspontja szerint Vakaria Ernő sem most, sem korábban nem kaphatott kártalanítást tönkrement terményeiért, mivel nem tette meg a törvény által előírt óvintézkedéseket. Ebben az idényben huszonöt szarvasra kértek kilövési engedélyt, és tizenhétre kaptak. Soron kívüli kilövési engedélyt is kértek, de erre nem még kaptak választ – mondta.

Rossz törvény és nem korrekt hozzáállás

Lehetetlen betartani a törvényt, és emiatt a gazdák maradnak a károkkal – mutatott rá Györffy Gábor, Gyergyószárhegy alpolgármestere. A törvény ugyanis előírja, hogy a gazda kötelessége megvédeni a földjeit, és csak akkor jogosult a kártérítésre, ha ezért mindent megtett. Azonban nyilván nem lehet minden egyes parcellát bekeríteni. Danguly Ervin polgármester szerint

„Fontos mezőgazdasági területek közelében állítottak fel vadleseket, és etetéssel sok vadat becsaltak így a földekre. Ha már így történt, akkor kötelességük volna az így károsodó területek tulajdonosain segíteni” – jelentette ki Danguly.