Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:07

Az ördög magyar bibliájának térhódítása

20:44

A csíkszeredai klubok nem adnak játékost az U20-as hokiválogatottnak a vébére

20:36

A marosvásárhelyiek vitték haza az EMDKK trófeáját

19:48

Pontosított a tanári állások csökkenésével kapcsolatban az oktatási minisztérium

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Beköszönt az igazi tél: erős szél és havazás, a hegyekben hóviharok várhatók

Székelyföldön ismerős világutazó házába csapódott be egy BMW karácsony első napján

Gyanús ismétlődés: újabb egyházi ingatlan vált a lángok martalékává Kászonjakabfalván

Halálos tűzeset történt Hargita megyében: egy idős férfi életét vesztette

Ötgyerekes család maradt otthon nélkül, segítséget kérnek

A határon túli magyarok elleni gyűlölettől várja Magyar Péter elhatárolódását Zsigmond Barna Pál

Készülnek a csíkszeredai Dracula Park tervei

Mutatjuk, hogy mennyi adót fognak fizetni a székelyudvarhelyiek

Mégsem zár be a gyergyóditrói kórház, miután megállapodtak a felek

Egy kóbor kutya befogása 500 lejbe kerül Csíkszeredában, mégsem tolonganak a cégek az ajánlatra

Ilyen egy ízig-vérig hagyományos disznóvágás

Fotó: Dimény Árpád István

Meglepően nagy volt a nyüzsgés szombaton az alsócsernátoni sportpálya környékén, ahol ezúttal nem sportrendezvény zajlott, hanem különböző vidékek disznóvágási szokásait mutatták be.

Dimény Árpád István

2023. február 04., 14:492023. február 04., 14:49

2023. február 04., 14:572023. február 04., 14:57

A nemzetközinek is nevezhető böllértalálkozón öt csapat vett részt. A házigazdák mellett, a hagyományoknak megfelelően az anyaországi Bogyiszlóról és Sármellékről, a Hargita megyei Csíkcsicsóból, illetve a délvidéki Törökfaluból érkeztek küldöttségek.

A 120-130 kilós sertéseket szekerekkel szállították reggel hét órára a helyszínre, onnantól – akárcsak egy háztáji disznóvágáskor – az események felgyorsultak, az ügyeskezű böllérek tették a dolgukat;

az áldozatok visítottak, ropogott a szalma, duruzsoltak a perzselők, sürögtek-forogtak az asszonyok.

Fotó: Dimény Árpád István

Fogyott a pálinka, a forralt bor, a forró tea, kisérőnek pedig zsíros kenyeret, majd később perzselt disznóbőrt és -fület lehetett kóstolni, ugyanakkor szólt a háttérben a népi muzsika is Ábri Béla kézdiszentléleki prímás és két társa jóvoltából. Délre pedig

elkészült a több mint százliteres üstben az agyas leves, amivel mindenkit megvendégeltek.

Fotó: Dimény Árpád István

Csernáton idén harmadszorra a házigazdája a rendezvénynek, az első találkozót Bogyiszlón, Csernáton egyik magyarországi testvértelepülésén tartották meg 2010-ben, azóta

a böllértalálkozó „körbejár” a résztvevő településeken, minden esztendőben más és más látja el a házigazda szerepét.

Fotó: Dimény Árpád István

Tóth István bogyiszlói polgármester úgy látja, hogy sikerült megőrizni a rendezvény hagyományos jellegét, és a kezdetben kitűzött cél sem bizonyult hiábavalónak.

„Amikor meghívtuk a testvértelepüléseket különféle ünnepségekre, a találkozókon a képviselőik csak feszélyezetten ültek, nem volt közvetlen, baráti a kapcsolat. Ekkor jött az ötlet, hogy

találjunk ki egy olyan rendezvényt, ami egy kicsit összerázza a csapatokat, feloldja a hangulatot, de ugyanakkor tanít is, ebből lett a hagyományos disznóvágások bemutatása”

– emlékezett vissza a kezdetekre Tóth István. „Közben nagyon szoros barátságok szövődtek, ráadásul mindenki bemutatta saját disznóvágási szokásait, ízvilágát, a technikai tudásból is átadtunk egymásnak. A hagyományőrző jelleg rendkívül fontos, hiszen bár a Kárpát-medencében még változatlanul mindennapi szokás, de egyre ritkábbak a családi disznóvágások, akárcsak a hagyományos, többnapos lakodalmak” – avatott be a polgármester.

Fotó: Dimény Árpád István

A hétfős bogyiszlói böllércsapat leginkább azzal hívta fel magára figyelmet, hogy nem perzselték, hanem forrázták a disznót.

70–80 fokos víz szükséges, azt visszahűtjük, elérve azt a hőfokot, amikor tövestől kijön az összes szőr; utána megsütjük, ennek hatására úgy le lehet húzni a bőrt, mint egy asztalterítőt. Ugyanaz a hatás, mint amikor perzselik, azonban a disznófősajtnál például biztosan nem találni szőrt a bőrön. Ez egy minőségi magaslata a bőrös húsoknak”

– magyarázta Tóth István, aki azt is elárulta, hogy mivel készülnek az esti disznótoros vacsorára.

• Videó: Dimény Árpád István

„Pecsenyét sütöttünk, resztelt májat is,

készül a magyaros, vagyis jól megpaprikázott kolbász és a hurka.

Tulajdonképpen a hagyományos reggelinket készítjük el. Mifelénk úgy van, hogy valami sütemény, bundás kenyér vagy lángos, pogácsa van reggel, a szúrás előtt, meg persze pálinkázás. Azt hívjuk reggelinek, ami délben készül: a pecsenyét, a sült húsokat” – magyarázta.

Fotó: Dimény Árpád István

A sármellékiek újoncnak számítanak, hiszen csak a tavaly csatlakoztak a hagyományos disznóvágáshoz. A két hölgyet is felvonultató kilenctagú csapat

savanyú paprikás vesevelő-pörköltet, sármelléki húsos káposztát, paradicsomos káposztalevest és sült húsokat ígért az esti mulatozás asztalaira.

„Második alkalommal veszünk részt, és úgy vélem, ez egy nagyon jó lehetőség arra, hogy megerősítsük a barátságokat, újakat kössünk. Ilyenkor találkozunk a testvértelepüléseink testvértelepüléseivel, akikkel úgymond unokatestvér-települési viszony köt össze, szóval igazi közösségépítő alkalom” – fogalmazott Horváth Tibor sármelléki polgármester.

Fotó: Dimény Árpád István

A vajdasági Törökfalu 2002 óta ápol testvértelepülési kapcsolatot az anyaországi Bogyiszlóval, általuk kerültek be a körforgásba, legutóbb, 2020-ban pedig ők voltak a rendezvény házigazdái. Népes, 12 fős csapattal jöttek, mert elmondásuk szerint:

szeretünk bulizni, inni és disznót vágni”.

Ezt bizonyítandó, elsőnek darabolták fel a disznót, és egy malacot is megsütöttek nyárson forgatva. Peller Zoltán böllér irányítása alatt házi kolbászt, rizses hurkát és a mi miccsünk testvérét, csevapcsicsát készítettek estére.

Fotó: Dimény Árpád István

A csíkcsicsóiak is tizenketten sürögtek-forogtak a feldolgozó-asztal körül. Vezetőjük, Sárosi Antal igazi huncut székely módjára csak annyit árult el, hogy

csíkiasan dolgozták fel a kolbászt, a véres és a kásás hurkát, valamint a disznósajtot, aminek a titka a fűszerezésben rejlik, arról viszont nem beszélhet, hiszen „azért titok”.

Fotó: Dimény Árpád István

A házigazdák minden fronton állták a sarat, mind a községháza alkalmazottai, mind pedig a helyi tanácsosok kivették részüket a munkából. Szotyori Szabolcs szakavatott mozdulatokkal darabolta fel a disznót, szokatlan sebességgel került a tekenőkbe a zsírszalonna, a tokaszalonna, az oldalas, a comb, a szűzpecsenye, a tarja, a bőr, a háj, a köröm, a csont, a hurkába való – tehát semmi sem veszett kárba.

A jól megérdemelt munka gyümölcseként este a felsőcsernátoni Bod Péter Népházban disznótoros vacsora süvegeli meg a napot, ahol a különféle módon elkészített, korábban már felsorolt hagyományos ételek kerülnek az asztalra.