Gombák, gyógynövények és fermentált zöldségek Vadóka kosarából

és ezeket dolgozza fel tea, különböző szárított fűszerek, ecetek, fermentált savanyúságok, szörpök és lekvárok formájában. Elmondása szerint elég veszélyes műfaj, számára viszont az igazi kihívást nem annyira az imádott gyűjtögetés, hanem a feldolgozás része jelenti, amiatt, hogy ezek az alapanyagok romlékonyak, emiatt minél gyorsabban fel kell dolgozni őket.

Vigyázzunk a gombákkal!

Például a gombák esetében ez legtöbbször még aznap meg kell történjen, mert a gomba nem tartós termék, és gyorsan meg tud romlani. Jótanácsként kihangsúlyozta, hogy

Ha mégis elfogyasztjuk, akkor gombamérgezéses tüneteink lehetnek. Kevés olyan gombafajunk van, ami bírja az egy-két napos hűtős tárolást, ez alól a csiperkék kivételek, de esetükben is legtöbb 3-4 napot javasolnak frissen történő tárolásra.

Szétoszlatta azt a tévhitet, miszerint a csigarágta gombák nem mérgezőek, mivel minden élőlény szervezete különböző módon reagál más-más anyagra. Míg a csigákra például nem jelentenek veszélyt bizonyos toxinok, addig az ember számára halálosak lehet. Példaként említette, hogy a mókusok szervezetére sincs hatással a gyilkos galóca mérge, amiből már akár egy darabka is halálos lehet egy négy fős család számára.

Medveveszély gyűjtögetés közben

A gyűjtögetés manapság nem számít veszélytelen foglalkozásnak, elég csak a medvékre gondolnunk. Ezért azt tanácsolta a természetjáróknak, hogy

Saját bevallása szerint ő kurjongatni szokott, az általa kiadott magas, vékony hang torokkímélőbb, mint mondjuk a kiabálás. Emellett hord magánál sípot is, a lényeg, hogy „egy-két percenként valamilyen hangot ki kell adni”.

Szerencsére a többi nem számít mérgezőnek, de csak a közönséges orbáncfű gyógyhatású, emiatt fontos, hogy megtanuljuk meghatározni azt.

de vigyázzunk vele, mert fényérzékenységet okozhat, ezért inkább téli időszakban javasolt a fogyasztása és inkább a délutáni-esti órákban a lazító hatása miatt, de más gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphet. Nagyon fontos megjegyezni, nem egy hétköznapi, élvezeti tea, ha csak gyengéd nyugtató hatást szeretnénk elérni, inkább levendulát vagy citromfüvet válasszunk.

Nem győzte hangsúlyozni, a népi gyógyászat elterjedése idején a tudomány nem volt ennyire fejlett, mint manapság, ezért

Példaként az ízletes levesek és főzelékek alapanyagának számító martilaput említette, amelyet gyakran töltikének is szoktak használni káposztalevél helyett. Nemrég kiderült, erős máj- és DNS-károsító hatóanyagok vannak benne, emiatt évente maximum egyszer-kétszer fogyasztható.

Fermentált savanyúságot – a savanyú káposzta mintájára – kistételben befőttesüvegben készíthetünk mindenféle zöldségből, gyümölcsből, megfelelő környezetben akár 2–3 hét alatt. Reszelt formában készülnek el leggyorsabban, a felkockázott, szeletelt alapanyagnak több idő, legalább egy-másfél hónap kell, amíg beérik. Rendszeres fogyasztásukat garantáltan meghálálja a szervezetünk.

A szenvedélyes gyűjtögető a kézdivásárhelyi közönségnek mintegy inspirációként kóstolóba reszelt céklás savanyúságot hozott tormával és köménymaggal, paszternákgyökeret feketeretekkel és medvehagymával, illetve különböző gyümölcseceteket is.

Ha többet akarnak megtudni az éppen aktuálisan gyűjthető gyógynövényekről, gombákról, kövessék Dakó Viola csütörtökönként jelentkező sorozatát a Ligeten vagy keressék a Vadóka oldalt a közösségi médiában.