Hagyományőrző nap a Salamonban: főszerepben a körtánc és a székely csavaros észjárás

Már csütörtök reggeltől más a város hangulata mint más napokon: csizmás, székelyharisnyás legények, piros-fekete viseletben vonuló lányok tartanak a Salamon Ernő Gimnázium felé. Az embereket maghatódottság és talán egy kis irigység tölti el látva, hogy a tizenéves fiatalok számára milyen büszkeség a székely ruha viselése. Ilyenné nőtte ki magát az idén 16. alkalommal megrendezett Hagyományőrző nap, a Salamon Ernő Gimnázium évente megrendezett rendkívüli eseménye. 

Ma már az a ciki, ha egy Salamonos diák vagy tanár nem öltözik népi viseletbe erre az alkalomra.

A fénypont a körtánc. Több száz leány és legény köröz tánclépésekben az iskola előtt, népdalokat énekelve. Ez egy olyan élmény, amelyre nem csak maguk a résztvevők készülnek minden évben, hanem sokan vannak, akik ki sem tudnák hagyni, hogy nézőként jelen legyenek.

Esett az eső, de ez sem tudta elrontani a hangulatot, a székely, vagy éppen csángó viseletbe öltözött fiatalok az esőre ügyet sem vetve táncoltak, arcukon mosollyal.

A hagyományőrző nap jellegzetessége még, hogy az iskolai osztályok „múzeumokat”, alkalmi kiállításokat rendeznek. Többnyire valamilyen hagyományos mesterség, népszokás vagy éppen a felmenők sorsát meghatározó történelmi, társadalmi események ihletik meg ezeket a bemutatókat. Idén is volt például esztena, sütés-főzés, táncház, vagy a kötelező katonáskodást is megidézték, de ezúttal a székely csavaros észjárásnak, szójátékoknak, szólásmondásoknak volt kiemelt szerepe.

Több osztály is vetélkedőt szervezett, amelyeken kiállított tárgyakról kellett kitalálni, hogy melyik szólást, szót, vagy szófordulatot, többértelmű és ennél fogva nyilván humoros kifejezést jelképezik, mutatják meg. Elmondható a fiatalokról: igencsak kreatívak és őrzik a csavaros székely észjárást. Lakatos Mihály igazgató az ünnepélyes megnyitón is felhívta a figyelmet: a vetélkedések is a hagyományainkhoz tartoznak. Ezt egy anekdotával illusztrálta: „amikor az egyszeri székely a faragómesterrel egyezkedett, hogy milyen is legyen a kapuja, csak annyit mondott: mindegy, csak a szomszédénál szebb legyen”.

2008-ban Rokaly József történész kutatómunkája nyomán jelent meg a Gimnázium első száz évének monográfiája. Tíz év elteltével az iskola tanári közösségéből szerveződött össze az a munkacsoport, amely újabb monográfiát állított össze, amely a 2008 óta eltelt évek történéseit összegzi. Ennek bemutatása is megtörtént ezen a napon. Fontos megállapítani, hogy a Salamonos diákok nem csak a hagyományt őrzik, nem csak a múlt értékeinek ápolásáról szól ez a nap. Lakatos Mihály szerint hetekig készülnek tanárok, és diákok egyaránt, és nem hangzik el egyszer sem, hogy nincs értelme, nem érdemes...