Szénanátha – nem létezik állandó megfázás!
Az allergiás szénanátha vagy más néven rhinitisz azoknál nyilvánul meg, akiknek a szervezete túlérzékennyé válik valamelyik környezeti allergénre (házi poratka, különböző penészgombák, pollenek, állati hámsejtek). A házon belüli allergének általában egész év során, folyamatosan, alattomosan okoznak tüneteket, melyek lefolyása kevésbe zajos, úgymond az érintett hozzászokik, elkönyveli magában, hogy ő nehezen kap levegőt és gyakori megfázásként értékeli az állapotot.
Ennél sokkal zajosabban nyilvánul meg a pollenek és kinti penészgombák okozta szénanátha, heves orrfolyással, könnyezéssel, kötőhártya gyulladással (a beteg gyakran szemész vagy fül-orr-gégész szakorvoshoz fordul) akár asztmaszerű légzési nehézségek is felléphetnek. Az allergiás szénanátha csökkenti az iskolai vagy munkahelyi teljesítőképességet, koncentrációt, az alvás minőségét.
Téves elképzelés, hogy csupán a kora tavasz számítana allergia szezonnak, mint ahogy az a megfogalmazás is, hogy a páciens „pollen allergiás”.
Vidékünkön kora tavasszal kezdődik a pollenizációs szezon, s eltart késő őszig. Viszont minden szezonnak megvan a maga jellemző, jellemzően tüneteket okozó pollenje, penészgombája. Azzal, hogy konkrétan megkeressük, melyik okozza a gondot, jelentősen növeljük a páciens esélyeit a sikeres kezelésre, illetve csökkentjük az esetleges komplikációk kialakulásának lehetőségét. Pollenszezonon kívül pedig ott vannak az indoor, házon belüli allergének, amik ugyanolyan jelentőséggel bírnak, csak erről kevesen vesznek tudomást.
Miért veszélyes állapot az allergiás szénanátha?
„Ó, kibírom én, évente azt az 1–2 hónapot, amíg tart a virágzás. Mi bajom lehetne?”
„Ajánlott a szomszédom/ismerősöm gyógyszert, a tavaly mintha segített volna. De az idén már nem teljesen.”
„Ez a gyermek egyfolytában meg van hűlve. Télen-nyáron. Egy hetet jár óvodába iskolába, kettőt otthon kezelem.”
Gyakran elhangzó mondatok az allergológiai szakrendelésen, pedig nagyon fontos tudni, hogy
az allergiás szénanátha megjelenése idővel súlyosbodik, állandósult légúti szűkületet okozhat, azaz asztma kialakulásának rizikófaktora,
kutatások bizonyították, hogy 100 allergiás szénanáthában szenvedő emberből kezeletlenül, pár éven belül 50 ember nagy valószínűséggel asztmás lesz. Mivel az allergiás megbetegedések főleg gyermekeket és fiatal, aktív felnőtteket érint, az allergiás szénanátha kimenetele aggasztó lehet. Viszont a folyamat elkerülhető, a probléma orvosolható.
Asztma – végeláthatatlan köhögés, éjjeli fuldoklás, rekurrens wheezing
„Nálunk a családban senki sem asztmás, hogy legyen pont az én gyermekem az?”
„Nehezen tudok dolgozni, egész éjjel alig kaptam levegőt, mi van velem?”
„Mikor fogja kinőni a gyermekem az allergiáját?”
Az asztmás betegek közel 80–90 százaléka egyúttal allergiás is, viszont csak kis százalékuk tud róla vagy kap rá megfelelő kezelést. Az asztmás megbetegedés tüneteit jellemzően a hideg levegő, köd, vírusos betegségek (megfázások télen), fizikai megerőltetés súlyosbítja, így
minden esetben gyanakodnunk kell allergiás asztmára, ha nyáron, meleg időben a páciens megfázásos tüneteket produkál (tulajdonképpen nem megfázva van, hanem a szénanátha tünetei kínozzák), s a megfázásos tüneteket köhögés, légszomj, éjjeli nehézlégzés kíséri.
Olyan is előfordulhat, hogy hiányoznak az allergiás rhinitiszes tünetek, csak az állandó, nyári száraz köhécselés, vagy mellkasi sípoló légzés dominál, gyermekek esetében visszatérő zihálás (wheezing recurent), éjjeli köhögő rohamok. Sajnos ezek leggyakrabban kivizsgálatlan és kezeletlen allergiás állapotot takarnak.
Mivel az allergiás szénanátha az asztma kialakulásnak rizikófaktora, minden szénanáthában szenvedő páciens tudatában kellene lennie annak a ténynek, hogy betegsége bármikor átalakulhat asztmává, a problémáját időről időre orvosi kontrollon kellene ellenőriztetnie. Megfelelő kezeléssel az asztma tünetmentesíthető, és az azt kiváltó szénanátha allergén specifikus immunoterápia segítségével teljesen gyógyítható. Sajnos magától nem múlik el a betegség,
a tudomány mai állása szerint a gyermek nem tudja kinőni az allergiát, viszont hozzáértő szakember által remekül kezelhető, sok esetben végérvényesen gyógyítható.
Ha az alábbi jeleket észleli önmagán vagy gyermekén, mindenképpen érdemes asztma és allergia szűrést elvégeztetnie: rendszeres száraz köhögés, gyors fáradás, légszomj, „gombóc érzése” a torokban, fizikai terhelés (futás, mozgás, sportolás) során, éjszakai felébredés légszomjra, légzés során sípolás, állatok közelében vagy hideg, köd hatására fellépő nehézlégzés, köhögés, szénanáthás tünetekkel társuló légzési nehézségek.
Soha ne fogadjanak el olyan asztma diagnózist, melynek félállításához nem végeztek légzésfunkciós, spirometriás vizsgálatot!
Hogyan történik az allergiás szénanáthás/asztmagyanús beteg kivizsgálása?
Allergia kimutatása a tüneteket kiváltó ok azonosítására. Ez történhet bőrteszteléssel (prick teszt), az eredmény gyors és fájdalommentes, feltétele, hogy a beteg pár nappal előtte ne szedjen antiallergiás kezelést. Amennyiben a bőrteszt nem kivitelezhető, vérből, allergiás ellentestek kimutatása révén azonosítjuk az allergiás szénanátha vagy allergiás asztma kiváltó okát. Fontos, hogy ilyenkor ne a beteg kérje a laborban a panelt, hanem hagyja szakorvosra a kivizsgálás felírását és az eredmény kiértékelését!
Légzőszervek vizsgálata – mivel az allergiás szénanátha asztma kialakulásának rizikófaktora és ez a nyálkahártyák allergiás gyulladásos megbetegedése, amennyiben légzőszervi panaszok állnak fenn, a pácienseket kivizsgáljuk ebbe az irányba is
Légutak gyulladási fokának vizsgálata – FeNO – légutakból kilélegzett NO mérése: egyszerű, fájdalommentes és perceken belüli eredményt ad. A kilélegzett NO emelkedett értéke légúti gyulladásra utal, indirekt markere a leggyakoribb krónikus légúti gyulladásnak, az asztmának.
Spirometriás, légzésfunkciós próba, mely a légutak szűkületéről, illetve annak gyógyszeres javíthatóságáról szolgáltat információt.
A teljes mértékű kivizsgálás ajánlott, mert így tudunk érdemben foglalkozni az allergiás szénanáthával, annak következményeivel, és optimalizált, a páciensnek megfelelő kezelést kiválasztani.
Zümmög a bokor, dagad a csípés helye
„Feldagadt a csípés helye, én allergiás vagyok!”
Hazánkban a méh és darázs csípése okozhat kellemetlen következményeket, viszont sajnos sok ember cetlizi fel magát helytelenül csípés allergiásnak. Ezen két rovar csípése valóban kellemetlen, viszont az esetek nagy többségében csupán helyi tünetekről beszélünk. Figyelem, a kiterjedt helyi reakció nem jelent rovarcsípés allergiát és nem vetít elő súlyos következményeket egy következő csípés esetén.
Egyetlen életveszélyes állapot ebben a kontextusban, ha a csípés a szájüregben vagy torokban történik, mert az bedagadhat. Viszont valódi, súlyos allergiás reakciót gyaníthatunk, ha a csípést követően társul a következő tünetek bármelyike: nehézlégzés, mellkasi fájdalom, zihálás, légszomj, eszméletvesztés, vérnyomás hirtelen leesése, a csípés helyétől eltérő helyen jelentkező kiütés, bőrpír, dagadás, hányás, hasmenés.
Ilyen esetben első teendő értesíteni a mentőket, s kiérkezésükig a rendelkezésünkre álló gyógyszerekkel segíteni.
Hogyan diagnosztizálható a rovarméreg allergia?
Megfelelő gyanú esetén, indokolt esetben, ha egy korábbi csípés során életet veszélyeztető reakció alakult ki, allergológusi konzultációt követő vérvizsgálattal vagy helyben végezhető gyors teszttel bizonyítható vagy kizárható az allergia. A pozitív eredmény és az előzmények együttesen szükségesek a diagnózishoz!
El kell különíteni a darázs és a méh csípés allergiát, együttes előfordulásuk is lehetséges.
Ha beigazolódik az allergia ténye, az allergológus szakorvos adrenalin tartalmú, baj esetén gyorsan bevethető, önbelövő injekciót ír fel, és elmagyarázza a szakszerű használatát.
Bizonyítottan allergiás egyének esetében csípést követően adrenalin az első adandó szer, mely életet menthet (kalcium adása teljesen hatástalan). Ezt követi a gyors hatású antiallergiás szerek adása és kórházi felügyelet.
Bizonyított rovarméreg allergia esetén a méregellenes injekciós immunterápia a megfelelően hatásos kezelési módszer, 3–5 év alatt deszenszibilizáció érhető el. Külön hangsúlyoznám a megelőzés fontosságát – elkerülni az esetleges újabb csípést és mindig hordani magunknál önbelövő injekciót.
Napozunk s vakarózunk
Allergiás tünetek jelentkezhetnek eleve ismert, kezelt beteg esetében, viszont kellemetlen allergiás tüneteket mutathatnak olyan személyek is, akik máskor nem küszködnek hasonló problémákkal.
Gyakori probléma gyermekek vagy felnőttek nyaralás alatt fellépő csalánkiütéses tünetegyüttese, mely szerencsére ritkán okoz komoly bajt, viszont nagy ijedtség övezi, kisgyerekes családok egyik rémálma.
Tekintve, hogy ilyenkor a megszokott környezet és táplálkozási szokások teljesen átalakulnak, rengeteg mindennel jön érintkezésbe a szervezetünk, ártalmatlan kiütések jelenhetnek meg, melyek okára utólag nehéz rávilágítani, amennyiben egyszeri epizód nem is feltétlenül szükséges. Sokszor okozhat bőrtünetet maga a nagy napozás, a (hideg vagy meleg) tengervíz, a naptejünk vagy a megváltozott étkezés.
Javasolt egy minimális gyógyszercsomag előkészítése, mely tartalmazzon antihisztaminikum tablettát vagy cseppet, mentolos rázókeveréket, illetve ha ismert légzőszervi előzmények vannak (rekurrens wheezing, asztma), mindig legyen kéznél gyorshatású inhalatív pumpa, ismert rovarcsípés allergiásoknál allergológus orvos által felírt és használatát tekintve elmagyarázott önbelövő adrenalin injekció.
Miért forduljunk allergológus szakorvoshoz?
Hazánkban az egészségügy több sebből vérzik, ez mindennapi életünk része – viszont kevesen tudják azt, hogy sok, fejlettebb nyugati országot megelőzve Romániában létezik önálló, allergológusi képzés (példának okáért pl. Magyarországon vagy Dániában egy másik alapszakra építenek rá pár hónap továbbkézpést), melynek során a szakorvos öt éves célzott tréning után elláthat gyermek és felnőtt allergológiai eseteket. Nyilván nem hasonlítható össze egy, a témában több évet formálódó szakember felkészültsége egy pár hónapos kurzust elvégző más szakorvosi ellátásban dolgozó orvoséval, aki allergológiával is foglalkozik. A jól működő országos allergológiai társaságunk (RSACI) és az Európai Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaságunk (EAACI) folyamatos továbbképzési lehetőségeket nyújt a szakmában fejlődni kívánó allergológusoknak.
24h
