
A mindenki számára fejfájást okozó helyzet: a júliusi gyógyszerköltségek egy részét még nem kapták meg a patikák. A napokban azonban átutalják számukra a júliusi elmaradást, a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője szerint.
Fotó: Pál Árpád
Reagált az államilag támogatott gyógyszerárak elszámolásának a késésével kapcsolatos cikkünkre a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. Duda Tihamér elismerte, hogy késnek az elszámolások, de azt enyhén szólva túlzásnak tartja, hogy hét-nyolc hónapos lenne az elmaradás.
2023. november 17., 10:062023. november 17., 10:06
El van maradva az egészségbiztosítási pénztár az ártámogatott gyógyszerek árának az elszámolásával a gyógyszertárak irányába, ami egyre nehezebb helyzetbe hozza a patikákat,

Az elszámolási késések miatt a nagyon drága gyógyszerek beszerzése akár néhány hónap alatt csődbe vihet egy patikát, a helyzet miatt leginkább azok a betegek kerülnek kétségbeesett helyzetbe, akiket ritka és drága készítményekkel tudnak csak kezelni.
Kedden jelent meg az erről szóló cikkünk, amelyben a Hargita Megyei Gyógyszerészkamara elnöke, Melles Melinda egyebek mellett példaként elmondta, múlt héten kiadott egy 16 800 lejbe kerülő gyógyszert, amelyen mindössze 35 lej profitja van, és feltette a kérdést, hogy amennyiben az egészségbiztosítási pénztár 7-8 hónap múlva fizeti vissza a költséges gyógyszer árát, legalább egy csomag papírt meg tud-e majd vásárolni a 35 lejes profitból.
Csütörtökön reagált cikkünkre a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója, elismerve a késés tényét, de
„Valóban vannak elmaradások, de a hét-nyolc hónap enyhén szólva is túlzás. Azon kívül az elnökasszony például elfelejti azt – és ezt nem rosszindulatból mondom –, hogy a gyógyszertáraknak a bevétele két forrásból származik.
– fogalmazott Duda Tihamér, hozzáfűzve, hogy 40-60 százalék között mozog a gyógyszertárak esetében az a bevétel, ami nem az egészségbiztosítási pénztártól származik.
Fotó: Haáz Vince
Az elszámolási késésekkel kapcsolatban Duda Tihamér ugyanakkor arra is kitért, hogy július elsejéig 90 napos elszámolási határidővel kellett kifizessék az ártámogatott gyógyszereket a patikáknak, ám
Ehhez még mindkét esetben hozzájön 30 nap, ennyi idő áll ugyanis a gyógyszertárak rendelkezésére, hogy benyújtsák az egészségbiztosítási pénztárhoz az elszámolási kéréseket és ott jóváhagyják azokat.
„Ez azt jelenti, hogy egy júliusban letett számla kifizetési határideje októberben jár le.” Jelenleg a júliusi költségeknek mintegy a felével van még elmaradva az egészségbiztosítási pénztár a gyógyszertárak irányába, illetve az augusztusi költségeknek jár le a kifizetési határideje e hónap végén – mondta el Duda Tihamér, de azt is közölte, hogy
Hargita megyében 8 954 000 lej volt az államilag támogatott gyógyszerek költsége júliusban, ebből 4 426 000 lejt tesz ki az egyszerű ártámogatott gyógyszereké, és 4 529 000 lejt az országos egészségügyi programokban kiadott ártámogatott gyógyszerek ára. Utóbbit nem fizette még ki az intézmény a patikáknak, de ez napokon belül megtörténik – tájékoztatott Duda Tihamér. Így már csak az augusztusi költségek esetében lesznek elmaradásaik az új keretszerződés előírásai értelmében.
Ugyanez a költség augusztusra 8 778 000 lej volt (4 534 000 lej + 4 244 000 lej), szeptemberre 10 400 000 (5 136 000 + 5 067 000), a még nem végleges októberi érték pedig 12 400 000 lej (6 800 000 + 5 600 000).
A megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője az elszámolási problémák kapcsán azt is megemlítette, hogy
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) 4,2 milliárd lejt kért legutóbb a kormánytól, de csak 1,7 milliárdra kapott jóváhagyást, a megyei egészségbiztosítási pénztár ennek arányában tud kifizetéseket végezni ebben a hónapban – magyarázta Duda Tihamér.
Fotó: Haáz Vince
A gyógyszertárak számára a legnagyobb terhet a nagyon költséges gyógyszerek beszerzése okozza, amelyeknek – egyetlen készítménynek – az ára esetenként elérheti egy patika teljes havi forgalmának az értékét. Ezeket már csak azonnali fizetéssel tudják beszerezni a nagybani gyógyszerlerakatoktól, így akár
Ezek a készítmények többnyire teljesen ártámogatottak, azaz a teljes költséget az államtól kell megkapják a gyógyszertárak – erősítette meg kérdésünkre Duda Tihamér. „Nagyon helyen nyilatkozta az elnökasszony, hogy értékfüggően részarányosak, de van egy maximális érték. Az a példa jól illusztrálja, hogy ha a gyógyszer 100 százalékban támogatott, akkor abból neki 35 lej marad. Ha az a gyógyszer 10 000 lejbe kerül, akkor ő ki kell fizesse a beszállítónak azt a 10 000 lejt, de az már a kereskedelmi kapcsolat függvénye a gyógyszertárak és a nagybani forgalmazók között, hogy miként tudnak megegyezni a fizetési határidőkben” – mondta a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója.
Működési problémák az elektronikus rendszerben
Múlt hét közepén újból elérhetetlenné vált az egészségügyi szolgáltatók számára az elektronikus egészségügyi platform, amelyben az egészségbiztosítási rendszer keretében elvégzett egészségügyi szolgáltatásokat hitelesítik. A platform azóta is akadozva működik, az egészségügyi szolgáltatók körében pedig aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy megkapják-e a szolgáltatások ellenértékét, ha nem tudják hitelesíteni azokat. Kérdésünkre Duda Tihamér elmondta, ilyen esetekben a szolgáltatók offline vezethetik be a rendszerbe a recepteket és az elvégzett szolgáltatásokat, majd amikor a rendszer újra működőképessé válik, fel tudják tölteni az adatokat. Amikor huzamosabb ideig tart a kiesés – volt a múlt hónapban is egy – akkor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnöke rendeletet ad ki, amellyel meghosszabbítja a jelentési határidőket azért, hogy az elvégzett szolgáltatásokat le lehessen jelenteni – mondta a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője. Ez történt most is, így nem fordulhat elő az, hogy az egészségügyi szolgáltatók a kiesés miatt nem tudják időben lejelenteni az elvégzett szolgáltatásokat, és így nem kapják meg azok ellenértékét – erősítette meg kérdésünkre Duda Tihamér. „Mindenképp kellemetlen helyzet ez a szolgáltatóknak is, mert sokkal nehezebb így dolgozni, a pácienseknek is, mert türelmesebbek kell legyenek – mert ugye elmegy az orvoshoz, ott már probléma van, majd a gyógyszertárban is –, de át kell hidalni ezeket a helyzeteket addig, amíg a rendszer fel lesz újítva, illetve ki lesz bővítve” – fogalmazott a megyei egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!