Telefonbetyár és orosz-székely valóság a Figuránál

Mihály Alpár Szilárd vizsgaelőadását, a két éve játszott Bösendorfert újították fel és kerül a közönség elé március 7-én 19 órától. A stúdiódarab – amint Mihály Alpár Szilárd elmondta – Karinthy Ferenc egyfelvonásos drámájából készült, és akárcsak Karinthy Dunakanyarja, ez is a magány kérdését feszegeti. A főszereplője egy könyvtáros, aki kedvtelésből telefonbetyárkodik, amíg a sors össze nem hozza a Bösendorfer-zongoráját eladni kívánó idős hölggyel. A jó heccnek induló történet elfajul, a főhős próbálja menteni a menthetőt...

Különleges előadás tanúi lehetnek mindazok, akik jegyet váltanak a produkcióra. A kulisszatitkok közül érdemes például arról tudni, hogy a telefon túloldalán lévő idős hölgy hangja Mihály Alpár Szilárd magyartanárnőjéé, Szász Mihálykó Máriáé, aki meggyőzte a színinövendéket, ezt a darabot válassza vizsgaelőadásként. A Bösendorfer című előadást március 12-én és 13-án 19 órai kezdettel is megtekintheti a nagyérdemű.

Orosz szívek a gyergyói valóságban

Barabás Árpádot, a Figura Stúdió Színház egykori színészét visszahívták Gyergyószentmiklósra. Czegő Csongor színházigazgató, illetve a Székelyudvarhelyen játszó színész egyaránt bevallja, a tárgyaláskor még egyikük sem tudta, Fredi játszani fog-e, vagy rendezni, csak abban voltak biztosak, hogy akarják az együttműködést. A próbák hétfőn elkezdődtek, Barabás Árpád rendezi a Murlin Murlo című darabot, melyben ismét visszavezet az orosz világba – akárcsak egykor a Fekete tej révén –, ugyanakkor közelebb hoz a honi valósághoz, önmagunkhoz is.

„Én szeretem az oroszokat, azt a nagy szívüket, ami a mellkasuk nyolcvan százalékát elfoglalja. Szerintem egy orosznak nincs is tüdeje, mert már nem fér. Szeretem, ahogy élnek, ahogyan szenvednek, ahogyan tehetetlenek, ahogyan filozofálnak...” – tömören ez a legfőbb oka Fredi darabválasztásának. Persze ehhez még csapódik más „ürügy” is: a Fekete tej Vasilij Sigarjev műve alapján készült, az ő tanítómestere pedig a Murlin Murlo írója, Nyikolaj Koljada. A tanítvány műve után most a mester alkotását rendezheti színpadra Fredi, akinek még egy harmadik indoka is van a darabválasztásra: a képzeletbeli városban, ahol mindez játszódik, lecsúszott, reménytelen, ám jólelkű emberek élnek, van ott kombinát, a munkahely, és van tyúkfarm is. Rendszeresen helyet kér magának az elvágyódás, de az egy helyben toporgás is. Felvetődik, ki miért marad, ha el akar menni, miért van az, hogy nem váltják meg a vonatjegyet, hogy beszélnek múltról, latolgatják a jövőt, csak a jelenről nem esik szó. Gyergyószentmiklóson is játszódhatna ez a történet? Ha megnézik az orosz valóságot, megválaszolhatják a kérdést, de esélyük lesz a láthatón túl is látni, mert a darab többet üzen, mint amennyit megmutat.

Hatszereplős darab kerül április közepén színpadra, melyben – Máthé Annamária, Tamás Boglár, Mihály A. Szilárd, Mosu Norbert és Boros Mária mellett – Barabás Árpád kedvence, az amúgy hangosítóként a színháznál dolgozó Molnár Cs. Antal is szerepet kap, nem első alkalommal.

„Nem tudom, mi sül ki belőle, de azt tudom, én mit szeretnék: egy nagyon nyers, nagyon igaz, ugyanakkor meg poétikus előadást létrehozni. Fontosnak tartom, hogy ez a szöveg nem az ellenségünk, hanem segít a belső építkezésünkben, melyre sok más darab nem ad lehetőséget, így elhitetjük magunkkal, hogy nem is olyan fontos. Nyilván ebben közrejátszanak a körülmények is, rendezők jönnek, rendezők mennek, egyiknél a tetőn lógsz, másiknál meztelen vagy, csak arról feledkezünk meg, hogy mi van ott, legbelül” – fogalmazott a rendező az első próba után tartott sajtótájékoztatón.