Száz éve született Salamon Ernő

„Salamon Ernő tehetséges ember volt. Móricz Zsigmond nem véletlenül nevezte székely zsidónak. Érezte ezt a tájat, ezt az embert: kisvárosi, gyergyószentmiklósi, tehetséges költő volt” – nyilatkozta Bajna György újságíró, aki jól emlékszik 1968-ra, amikor a gyergyószentmiklósi gimnázium felvette a Salamon Ernő nevet, az épület elé a költő Izsák Márton által készített szobra került. Emlékszik 1976-ra is, amikor a művelődési ház mellett működő irodalmi kör egy Salamon-est után, különösebb névfelvételi ceremónia nélkül, Salamon Ernő Irodalmi Körként lett emlegetve.

A kommunista költő

Salamon Ernő megítélésének kettősségét nem költői mivoltában, politikai szemléletében kell keresni – vallják az irodalomhoz értők. 1912. május 15-én született Gyergyószentmiklóson, szegény zsidó családban. Költő és újságíró volt, a kommunista mozgalom zászlóvivője. 1929-ben a gyergyószentmiklósi gimnáziumban érettségizett, majd a kolozsvári egyetem jogi fakultására iratkozott be. Publikált a Korunkban, szerkesztette a Reggeli Újságot. Többször letartóztatták, 1941-ben az ákosfalvi táborba internálták, majd munkaszolgálatra hívták. Ukrajnában lett tífuszos, életét 1943. február 27-én olasz katonák oltották ki. Halálának körülményeiről is megoszlanak a vélemények, idős gyergyószentmiklósiak is állították, betegségei miatt időnként csillapíthatatlan dühkitörések vettek erőt rajta, meglehet, egy hasonló eset vezetett megöléséhez. A kommunista rendszerbe vetett hite, a vörös ideológia szolgálata hat ma visszásként és teszi kérdésessé: miért az ő nevét viseli a gyergyószentmiklósi gimnázium, irodalmi kör.

A névadó

„Kinek a nevét adhatták volna az iskolának? Örvendjünk, hogy akkoriban egyáltalán magyar embert választottak” – hangzik egybecsengőn Bajna György és Lakatos Mihály gimnáziumigazgató válasza. Az újságíró elmondta, a pártbizottság kezében volt az erő, Huszár Ilona, a költő özvegye is szorgalmazta e névadást, s úgy emlékszik, az ünnepségen még Sütő András is felszólalt méltatóként.
Felmerült a rendszerváltás után, mondja az iskolaigazgató, hogy névváltoztatás illetné meg a tanintézetet: „Tiltakoztam ellene. Mire kellene átnevezni? És mennyi idő kellene, hogy megszokják az emberek? És miért ne a jó tollú költőre gondolnánk, amikor Salamon Ernőt említjük? És miért ne gondolhatnánk Salamon király bölcsességére is?”

Salamonos szellemiség

„Salamonos szellemiségről az irodalmi kör esetén nem beszélhetünk, mert célja mindössze az volt, hogy élményformáló viták során a művészi mondanivaló asszimilációjával, az újdonságok megismerésével értő közönségévé váljunk a leírt szónak. Ha az a kérdés, kommunista ideológiák hatottak-e, a válasz nem, az irodalmi kör és az iskola esetén egyaránt. A kör, az iskola szellemisége sosem volt salamonos úgy, ahogy azt rá akarják sütni” – mondja Bajna. Szerinte egy tisztességes kritikai újraértékelés után talán tisztulhatna Salamon Ernő megítélése. Erre kíván lépéseket tenni a gimnázium vezetősége is, a költő népszerűsítését fontosnak tartja a diákság körében. Születésének 100. évfordulójáról sem feledkeznek meg, mindössze őszre hagyják a centenáriumi ünnepség megtartását...