A tavalyinál is katasztrofálisabb a mezőgazdaság helyzete Hargita megyében, a szélsőséges időjárási viszonyok egyre nagyobb károkat okoznak a mezőgazdasági termelők számára. A nagy hőséggel párosuló rendkívüli szárazság miatt már visszafordíthatatlan veszteségek keletkeztek, a terméskiesés mindenhol meghaladja a 30 százalékot, és ha folytatódik a csapadékmentes időszak, a helyzet egyre csak romlik.
2012. július 16., 16:262012. július 16., 16:26
2012. július 16., 16:432012. július 16., 16:43
Az ország többi részéhez hasonlóan Hargita megyében is egyre súlyosabb a mezőgazdaságot ért kár, ami a rendkívüli szárazság és a nagy hőség miatt csak fokozódik. Négyzetméterenként legkevesebb 80 liternyi csapadékra lenne szükség, hogy a különböző növénykultúrák kellő mennyiségű vízhez jussanak, hiszen a megye nagy részén a júliusi csapadékmennyiség a növények egynapi vízszükségletét sem fedezi – tudtuk meg Török Jenőtől, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjétől. Ehhez képest három csíkszéki község eső helyett jégverést kapott vasárnap, Udvarhelyszéken esett ugyan, de csak nagyon keveset, a megye más részein pedig leginkább csak villámlott, de csapadék nem volt – tájékoztatott a szakember hétfőn, útban a jég által sújtott területek felé.
Nincs olyan megművelt földterület a megyében, ahol a kár mértéke ne haladná meg a 30 százalékot, a csapás minden növénykultúrát érint, de leginkább a burgonyát – fejtette ki a terméskieséssel kapcsolatban Török Jenő. A burgonyatermésben már visszafordíthatatlan károk keletkeztek, átlagban 50 százalékos a kár, de van, ahol az aszály miatt már teljesen kiszáradtak a növények, a kár mértéke azonban percellánként változik, és az elültetett burgonya típusától is függ – tette hozzá.
A burgonyatermesztők számára ez már a második nehéz mezőgazdasági év, tavaly ugyan az elmúlt húsz év legjobb pityókatermését könyvelhették el a Hargita megyei gazdák, ám éppen emiatt lezuhant a krumpli ára. Idén viszont negatív rekord körvonalazódik, és a helyzet minden csapadékmentes nappal egyre csak romlik. Noha a szakemberek és a gazdák szerint már a múlt év is példátlanul aszályos volt, véleményük szerint az idei még annál is rosszabb. Harmincnégy éves pályafutása során még sosem tapasztalt hasonlót, az idősebb emberek is azt mondják, hogy legutóbb 1946–1947-ben volt ekkora szárazság és ilyen mértékű kár – fejtette ki a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
A központi sajtó híradásai szerint a mezőgazdasági termelők sürgősségi állapot kihirdetését és a károk mérséklése érdekében meghozandó kormányintézkedéseket kérnek. Rendkívüli intézkedések hiányában a Hargita megyei gazdák nagy része nem is számíthat semmilyen kártérítésre, ugyanis a mezőgazdasági területeknek csak egy nagyon kis részére kötöttek biztosítást tulajdonosaik – tudtuk meg Török Jenőtől. A szakember ugyanakkor azt is közölte, hogy a gazdák részéről a károkkal kapcsolatban már számos panaszt kaptak, az igazgatóság munkatársai felmérik a veszteségeket, és az adatokat továbbítják a szakminisztériumba.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!