Salamonos hagyományőrző nap

•  Fotó: Dezső Mátyás

Fotó: Dezső Mátyás

Tizedik alkalommal tartott hagyományőrző napot a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Gimnázium. A pénteki esemény megnyitóján névadója emléke előtt tisztelgett az iskola.

Pethő Melánia

Kertész László

2013. május 12., 20:562013. május 12., 20:56

2013. május 16., 08:212013. május 16., 08:21

„Annak idején még szerény kínálattal indultunk, de az évek során, a sikereken felbuzdulva és a gimnázium lelkes szervezőmunkájának köszönhetően ez az esemény rangos rendezvénnyé nőtte ki magát” – fogalmazott a tizedik alkalommal megtartott hagyományőrző nap megnyitóján Ferenczi Attila, a Salamon Ernő Elméleti Gimnázium aligazgatója. Elmondta, az iskola minden alkalommal egy-egy sajátos tematikának szentelte a megnyitóünnepséget. Folytatva a hagyományt, az idei rendezvény megnyitóját is ennek jegyében szervezték, ez alkalommal a tanintézet névadója, Salamon Ernő emléke előtt tisztelegtek.

Ki volt Salamon Ernő?

Nem véletlen, hogy éppen ezt az alkalmat szentelték az emlékezésnek, februárban volt ugyanis Salamon Ernő halálának 70. évfordulója. Életrajzából a következőket foglalta össze Ferenczi Attila: „Székely-zsidó költő – jegyezte fel róla Móricz Zsigmond. 1912-ben született Gyergyószentmiklóson. Apja, miután visszatért az első világháborúból, családjával több városban is letelepedett munkaszerzés reményében. 1923-ban visszaköltöztek Gyergyóba, itt, ebben a gimnáziumban érettségizik le 1929-ben. (…)

Szünidőkben és egyetemista évei alatt is a galócási fűrészüzemben, majd a gyergyói fatelepen és a ládagyárban dolgozik. 1931-ben iratkozik be a kolozsvári egyetem jogi fakultására, majd otthagyva az egyetemet, a Brassói Lapoknál helyezkedik el riporterként. 1936-tól a Korunk munkatársa és terjesztője. 1937-től Marosvásárhelyen él, itt jelennek meg a kötetei, verseit az újságok rendszeresen közlik. Közben idénymunkásként a cukorgyárban dolgozik, egészsége megromlik. Már korábban bekapcsolódik a munkásmozgalomba, sztrájkok szervezésébe, többször is letartóztatják, 1941-ben a hírhedt ákosfalvi táborba internálják. Tudja, hogy szabadulása nem hoz könnyű napokat, megírja végrendeletét és a Dal utódoknak című versét. 1942-ben munkaszolgálatra hívják be Ukrajnába, 1943 elején, a visszavonulás alatt tífuszban megbetegszik. Február 27-én talán egy korábbi betegségéből vagy a láztól adódó dühkitörése közepette agyonlövik.”

Salamon Ernő költészetét a valóság nyersebb, közvetlenebb megjelenítése szövi át, sajátos természetességgel emelte művészi szintre a gyergyói környezetet és a fatelepi munkás világát. Költői hivatástudata egyben küldetés is volt a számára. A szegény munkásréteg felemelkedéséért harcolt – hangzott el a méltatásban. „Üzenete mindnyájunkat megszólít: próbáljunk bátran kiállni nemes céljainkért, áldozatok árán is kitartani a hitben, igyekezzünk ápolni nagyjaink szellemi hagyatékát, és már ez is nagyon jelentős harc lesz a számunkra a kultúra s az erkölcs világát szenvedő Európánkban” – fogalmazott Ferenczi Attila. A méltatást követően, a Salamon Ernő előtti tisztelgés jeleként koszorúkat helyeztek el a költő szobra előtt.

A hagyományőrző nap leglátványosabb mozzanata, a körtánc ezúttal sem maradt el, a megnyitóünnepséget követően az iskola előtti téren fogódzkodott egymásba a több száz, székely ruhába öltözött salamonos diák, énekelve, táncolva ejtették ámulatba a nézőközönségként összesereglett gyergyóiakat. A tánc után az osztálymúzeumok ajtaja nyílt meg az érdeklődők előtt.

Osztálymúzeumok, a hagyományok útján

Falatozó, fogadó, disznóvágás, gereben vagy épp kézvonó. Olyan szavak, amelyekről rögtön a hagyományok juthatnak eszünkbe, a szerszámokkal kapcsolatban pedig néhány nagyszüleinkhez, dédszüleinkhez kapcsolódó emlék is előtörhet. A Salamon Ernő Elméleti Gimnázium által megszervezett X. Hagyományőrző nap keretében idén sem maradt el az osztálymúzeumok megnyitása, összesen tizenkettőt látogathattak meg az érdeklődők. A régi tárgyak, ereklyék bemutatása mellett szinte mindegyik kiállításnak saját tematikája volt, a megszokott módon pedig idén is hatalmas volt az érdeklődés.

A leginkább kedvelt téma a hagyományos székely gasztronómia bemutatása volt, több osztály kínálta ínyenc falatokkal a látogatókat, a XII. C osztály által létrehozott Juci néni fogadójában pedig zenés vendéglátásban is részesülhettek a látogatók. A Mari néni dagasztója elnevezésű osztálymúzeumban a IX. D osztályos tanulók, magát a sütést kivéve, teljesen reálisan mutatták be a kenyérsütés folyamatát, beleértve a dagasztást is. „Rendkívül lelkesek voltak a gyerekek, a kiállított tárgyakat pedig többnyire nagyszülőktől, dédszülőktől szerezték be, ki ahonnan tudta” – mondta lapunknak Erdős Annamária történelem szakos tanár, osztályfőnök.

A IX. A osztály a hagyományos székely disznóvágás hangulatát idézte meg, a perzselő, a hurkatöltő, valamint a szúrókés mellett disznóvágást idéző hanghatások tették reálisabbá az időutazást. Nemcsak a gimnázium épületében találhattunk múzeumokat, az udvaron is akadt bőven látnivaló. XI. B-sek Székely falatozójában is a hagyományos kenyérkészítés csínjaival lehetett ismerkedni, a kovász mellett pedig nem maradtak el a hagyományos szörpök és a pálinka sem. Szintén az udvaron kapott helyet a Kaszáló kaláka, a IX. C-sek egy életképet adtak a múltból, bemutatták, hogyan is zajlott egy ilyen esemény annak idején.

„Nagyon fontosnak tartjuk a hagyományőrző napot, mert úgy érezzük, hogy összekapcsolja a közösséget. Jó érzés visszaemlékezni nagyszüleink idejére” – mondta Bartis Péter, a XI. C osztály tanulója, akik Asztalon a hét szék elnevezéssel hoztak létre múzeumot.

Egy igazi időutazásként szolgálhatott az osztálymúzeumokban eltöltött percek a látogatók számára, a Csereklye ereklye múzeum valóban ereklyéket tartalmazott, a X. E osztályosok múzeumában volt satu, körgyalu, véka, zsindely, de dézsával is találkozhattak a nézelődők. A X. D osztály Édes hazai nevű kiállítása is sok látogatót vonzott, ugyanakkor a X. D-sek fogadója is sok mindennel kedveskedett a látogatók számára.

Nemcsak napjainkban, hanem annak idején is szép sporteredmények születtek térségünkben, a IX. B osztályos tanulók pedig azokból az időkből kínáltak egy csokorra valót. Az érdeklődők láthattak régi sportmezeket, találkozhattak a mai korcsolya dédnagyapjával, a gilics elődjével, megismerhették városunk egykori teniszcsillagát, Babkó nénit, de láthatták azt a fából készült sílécet is, amellyel annak idején országos bajnokságot nyertek. A XI. E-sek Tinta, penna, papíros néven készítettek múzeumot, amely régi könyveket, újságokat, bibliákat tartalmazott. A Salamon Ernő Gimnázium diákjai mellett a hatvani (Magyarország) testvériskolából érkező diákok is kialakítottak egy osztálymúzeumot, ők a magyarországi borászatot ismertették a látogatókkal. „Nem először vagyunk itt, és akik már voltak, mindig vissza szeretnének jönni” – mondta Kiss György, a hatvani diákokat elkísérő pedagógus. Az osztálymúzeumokat zsűri is bírálta, azonban a legfontosabb ezúttal is a jó hangulat, valamint az értékek, hagyományok felelevenítése volt – mondták a szervezők.

Humoros településvetélkedő

A X. Hagyományőrző nap keretében ismét megrendezték a települések vetélkedőjét a Salamon Ernő Elméleti Gimnázium dísztermében, május 10-én, péntek délután. Ezúttal kilenc település mérte össze ügyességét, és szórakoztatta a népes közönséget, név szerint: Gyergyószentmiklós, Gyergyóditró, Csíkszentdomokos, Gyergyószárhegy, Gyergyóremete, Hatvan (Magyarország), Gyergyóújfalu, Gyergyóalfalu és Gyergyócsomafalva. Mindegyik csoport egy kisebb előadással készült a nagyérdeműnek, és szinte az összesben megtalálható volt a humor, valamint az adott település jellegzetességeiből is átadtak egy csokorra valót a diákok.

Az alfalviak Barát Jóska és Hazug Pista jellemét mutatták be humorosan, a csomafalviak a település értékeire hívták fel a figyelmet, a hatvani vendégek pedig bemutatták Boldog falut, amely 10 km-re található Hatvantól. Gyergyószentmiklós, Újfalu, Remete, Ditró és Csíkszentdomokos is érdekes előadásokkal rukkolt elő, a domokosiak a kenderfonást mutatták be egy humoros történetbe övezve, azonban jókedvet váltott ki a Remetei tutajosok című előadás is.

A zsűri három harmadik, három második, három első helyet, valamint különdíjakat osztott ki, az eredményhirdetés előtt azonban újabb zenés-táncos előadást tekinthettek meg az érdeklődők. Harmadik helyen végzett Ditró, Csomafalva és Hatvan csapata, második lett Szárhegy, Újfalu és Gyergyószentmiklós, míg az első helyet a remetei, a csíkszentdomokosi, valamint az alfalvi csapat érdemelte ki.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 18., vasárnap

Előadás a légúti betegségek megelőzéséről Gyergyószentmiklóson

Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.

Előadás a légúti betegségek megelőzéséről Gyergyószentmiklóson
Hirdetés
2026. január 17., szombat

Tájékoztató megbeszélést tartanak az autópályáról Gyergyóalfaluban

Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.

Tájékoztató megbeszélést tartanak az autópályáról Gyergyóalfaluban
2026. január 15., csütörtök

Bement érdeklődni és kiderült: 125 százalékkal drágult a házadója

Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.

Bement érdeklődni és kiderült: 125 százalékkal drágult a házadója
2026. január 15., csütörtök

Gálaműsorral ünneplik Ditróban a Magyar Kultúra Napját

Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.

Gálaműsorral ünneplik Ditróban a Magyar Kultúra Napját
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Folytatódnak a Tarisznyás estek Gyergyószentmiklóson

Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.

Folytatódnak a Tarisznyás estek Gyergyószentmiklóson
2026. január 10., szombat

A fiatalok éve Gyergyóban: mit hoz az ifjúsági fővárosi cím?

Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.

A fiatalok éve Gyergyóban: mit hoz az ifjúsági fővárosi cím?
2026. január 07., szerda

Kigyulladt a salamási rendőrség tetőzete – frissítve

Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.

Kigyulladt a salamási rendőrség tetőzete – frissítve
Hirdetés
2026. január 07., szerda

Istállótűz Gyergyóremetén: mintegy 500 négyzetméteren pusztítottak a lángok

Egy lángoló mezőgazdasági épülethez riasztották szerdán reggel a tűzoltókat Gyergyóremetére: egy nagyméretű istálló gyulladt ki egy farmon. Szerencsére sem emberi sérülés nem történt, sem állatokban nem esett kár.

Istállótűz Gyergyóremetén: mintegy 500 négyzetméteren pusztítottak a lángok
2026. január 06., kedd

Javuló céges, romló lakossági adófizetés Gyergyószentmiklóson

A lakosság kisebb arányban volt jó adófizető, a cégeknél viszont jelentős adósságcsökkenés történt 2025-ben Gyergyószentmiklóson. A 2026-os évre vonatkozó helyi adók és illetékek befizetése január 15-től lehetséges a városban.

Javuló céges, romló lakossági adófizetés Gyergyószentmiklóson
2026. január 04., vasárnap

A vendégek fizetnek, a város profitál: új lendületet adnának a gyergyói turizmusnak

Turisztikai Desztináció Menedzsment alapításával tenné ismertebbé, vonzóbbá a városi és gyilkostói vendéglátóhelyeket, valamint a turisztikai kínálatot Gyergyószentmiklós. Az új évtől bevezetett idegenforgalmi illeték teremti meg ehhez az alapot.

A vendégek fizetnek, a város profitál: új lendületet adnának a gyergyói turizmusnak
Hirdetés