Fotó: Dezső Mátyás
Tizedik alkalommal tartott hagyományőrző napot a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Gimnázium. A pénteki esemény megnyitóján névadója emléke előtt tisztelgett az iskola.
2013. május 12., 20:562013. május 12., 20:56
2013. május 16., 08:212013. május 16., 08:21
„Annak idején még szerény kínálattal indultunk, de az évek során, a sikereken felbuzdulva és a gimnázium lelkes szervezőmunkájának köszönhetően ez az esemény rangos rendezvénnyé nőtte ki magát” – fogalmazott a tizedik alkalommal megtartott hagyományőrző nap megnyitóján Ferenczi Attila, a Salamon Ernő Elméleti Gimnázium aligazgatója. Elmondta, az iskola minden alkalommal egy-egy sajátos tematikának szentelte a megnyitóünnepséget. Folytatva a hagyományt, az idei rendezvény megnyitóját is ennek jegyében szervezték, ez alkalommal a tanintézet névadója, Salamon Ernő emléke előtt tisztelegtek.
Ki volt Salamon Ernő?
Nem véletlen, hogy éppen ezt az alkalmat szentelték az emlékezésnek, februárban volt ugyanis Salamon Ernő halálának 70. évfordulója. Életrajzából a következőket foglalta össze Ferenczi Attila: „Székely-zsidó költő – jegyezte fel róla Móricz Zsigmond. 1912-ben született Gyergyószentmiklóson. Apja, miután visszatért az első világháborúból, családjával több városban is letelepedett munkaszerzés reményében. 1923-ban visszaköltöztek Gyergyóba, itt, ebben a gimnáziumban érettségizik le 1929-ben. (…)
Szünidőkben és egyetemista évei alatt is a galócási fűrészüzemben, majd a gyergyói fatelepen és a ládagyárban dolgozik. 1931-ben iratkozik be a kolozsvári egyetem jogi fakultására, majd otthagyva az egyetemet, a Brassói Lapoknál helyezkedik el riporterként. 1936-tól a Korunk munkatársa és terjesztője. 1937-től Marosvásárhelyen él, itt jelennek meg a kötetei, verseit az újságok rendszeresen közlik. Közben idénymunkásként a cukorgyárban dolgozik, egészsége megromlik. Már korábban bekapcsolódik a munkásmozgalomba, sztrájkok szervezésébe, többször is letartóztatják, 1941-ben a hírhedt ákosfalvi táborba internálják. Tudja, hogy szabadulása nem hoz könnyű napokat, megírja végrendeletét és a Dal utódoknak című versét. 1942-ben munkaszolgálatra hívják be Ukrajnába, 1943 elején, a visszavonulás alatt tífuszban megbetegszik. Február 27-én talán egy korábbi betegségéből vagy a láztól adódó dühkitörése közepette agyonlövik.”
Salamon Ernő költészetét a valóság nyersebb, közvetlenebb megjelenítése szövi át, sajátos természetességgel emelte művészi szintre a gyergyói környezetet és a fatelepi munkás világát. Költői hivatástudata egyben küldetés is volt a számára. A szegény munkásréteg felemelkedéséért harcolt – hangzott el a méltatásban. „Üzenete mindnyájunkat megszólít: próbáljunk bátran kiállni nemes céljainkért, áldozatok árán is kitartani a hitben, igyekezzünk ápolni nagyjaink szellemi hagyatékát, és már ez is nagyon jelentős harc lesz a számunkra a kultúra s az erkölcs világát szenvedő Európánkban” – fogalmazott Ferenczi Attila. A méltatást követően, a Salamon Ernő előtti tisztelgés jeleként koszorúkat helyeztek el a költő szobra előtt.
A hagyományőrző nap leglátványosabb mozzanata, a körtánc ezúttal sem maradt el, a megnyitóünnepséget követően az iskola előtti téren fogódzkodott egymásba a több száz, székely ruhába öltözött salamonos diák, énekelve, táncolva ejtették ámulatba a nézőközönségként összesereglett gyergyóiakat. A tánc után az osztálymúzeumok ajtaja nyílt meg az érdeklődők előtt.
Osztálymúzeumok, a hagyományok útján
Falatozó, fogadó, disznóvágás, gereben vagy épp kézvonó. Olyan szavak, amelyekről rögtön a hagyományok juthatnak eszünkbe, a szerszámokkal kapcsolatban pedig néhány nagyszüleinkhez, dédszüleinkhez kapcsolódó emlék is előtörhet. A Salamon Ernő Elméleti Gimnázium által megszervezett X. Hagyományőrző nap keretében idén sem maradt el az osztálymúzeumok megnyitása, összesen tizenkettőt látogathattak meg az érdeklődők. A régi tárgyak, ereklyék bemutatása mellett szinte mindegyik kiállításnak saját tematikája volt, a megszokott módon pedig idén is hatalmas volt az érdeklődés.
A leginkább kedvelt téma a hagyományos székely gasztronómia bemutatása volt, több osztály kínálta ínyenc falatokkal a látogatókat, a XII. C osztály által létrehozott Juci néni fogadójában pedig zenés vendéglátásban is részesülhettek a látogatók. A Mari néni dagasztója elnevezésű osztálymúzeumban a IX. D osztályos tanulók, magát a sütést kivéve, teljesen reálisan mutatták be a kenyérsütés folyamatát, beleértve a dagasztást is. „Rendkívül lelkesek voltak a gyerekek, a kiállított tárgyakat pedig többnyire nagyszülőktől, dédszülőktől szerezték be, ki ahonnan tudta” – mondta lapunknak Erdős Annamária történelem szakos tanár, osztályfőnök.
A IX. A osztály a hagyományos székely disznóvágás hangulatát idézte meg, a perzselő, a hurkatöltő, valamint a szúrókés mellett disznóvágást idéző hanghatások tették reálisabbá az időutazást. Nemcsak a gimnázium épületében találhattunk múzeumokat, az udvaron is akadt bőven látnivaló. XI. B-sek Székely falatozójában is a hagyományos kenyérkészítés csínjaival lehetett ismerkedni, a kovász mellett pedig nem maradtak el a hagyományos szörpök és a pálinka sem. Szintén az udvaron kapott helyet a Kaszáló kaláka, a IX. C-sek egy életképet adtak a múltból, bemutatták, hogyan is zajlott egy ilyen esemény annak idején.
„Nagyon fontosnak tartjuk a hagyományőrző napot, mert úgy érezzük, hogy összekapcsolja a közösséget. Jó érzés visszaemlékezni nagyszüleink idejére” – mondta Bartis Péter, a XI. C osztály tanulója, akik Asztalon a hét szék elnevezéssel hoztak létre múzeumot.
Egy igazi időutazásként szolgálhatott az osztálymúzeumokban eltöltött percek a látogatók számára, a Csereklye ereklye múzeum valóban ereklyéket tartalmazott, a X. E osztályosok múzeumában volt satu, körgyalu, véka, zsindely, de dézsával is találkozhattak a nézelődők. A X. D osztály Édes hazai nevű kiállítása is sok látogatót vonzott, ugyanakkor a X. D-sek fogadója is sok mindennel kedveskedett a látogatók számára.
Nemcsak napjainkban, hanem annak idején is szép sporteredmények születtek térségünkben, a IX. B osztályos tanulók pedig azokból az időkből kínáltak egy csokorra valót. Az érdeklődők láthattak régi sportmezeket, találkozhattak a mai korcsolya dédnagyapjával, a gilics elődjével, megismerhették városunk egykori teniszcsillagát, Babkó nénit, de láthatták azt a fából készült sílécet is, amellyel annak idején országos bajnokságot nyertek. A XI. E-sek Tinta, penna, papíros néven készítettek múzeumot, amely régi könyveket, újságokat, bibliákat tartalmazott. A Salamon Ernő Gimnázium diákjai mellett a hatvani (Magyarország) testvériskolából érkező diákok is kialakítottak egy osztálymúzeumot, ők a magyarországi borászatot ismertették a látogatókkal. „Nem először vagyunk itt, és akik már voltak, mindig vissza szeretnének jönni” – mondta Kiss György, a hatvani diákokat elkísérő pedagógus. Az osztálymúzeumokat zsűri is bírálta, azonban a legfontosabb ezúttal is a jó hangulat, valamint az értékek, hagyományok felelevenítése volt – mondták a szervezők.
Humoros településvetélkedő
A X. Hagyományőrző nap keretében ismét megrendezték a települések vetélkedőjét a Salamon Ernő Elméleti Gimnázium dísztermében, május 10-én, péntek délután. Ezúttal kilenc település mérte össze ügyességét, és szórakoztatta a népes közönséget, név szerint: Gyergyószentmiklós, Gyergyóditró, Csíkszentdomokos, Gyergyószárhegy, Gyergyóremete, Hatvan (Magyarország), Gyergyóújfalu, Gyergyóalfalu és Gyergyócsomafalva. Mindegyik csoport egy kisebb előadással készült a nagyérdeműnek, és szinte az összesben megtalálható volt a humor, valamint az adott település jellegzetességeiből is átadtak egy csokorra valót a diákok.
Az alfalviak Barát Jóska és Hazug Pista jellemét mutatták be humorosan, a csomafalviak a település értékeire hívták fel a figyelmet, a hatvani vendégek pedig bemutatták Boldog falut, amely 10 km-re található Hatvantól. Gyergyószentmiklós, Újfalu, Remete, Ditró és Csíkszentdomokos is érdekes előadásokkal rukkolt elő, a domokosiak a kenderfonást mutatták be egy humoros történetbe övezve, azonban jókedvet váltott ki a Remetei tutajosok című előadás is.
A zsűri három harmadik, három második, három első helyet, valamint különdíjakat osztott ki, az eredményhirdetés előtt azonban újabb zenés-táncos előadást tekinthettek meg az érdeklődők. Harmadik helyen végzett Ditró, Csomafalva és Hatvan csapata, második lett Szárhegy, Újfalu és Gyergyószentmiklós, míg az első helyet a remetei, a csíkszentdomokosi, valamint az alfalvi csapat érdemelte ki.
Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester szerint a részvételi arány kulcsfontosságú: a közvéleménykutatások szerint ha 60 százalék alatt marad, az Simionnak kedvez. Ha 60 százalék fölé kerül, az esélyt ad Nicușor Dannak.
Egy beteget szállító magánmentőautó ütközött egy furgonnal Gyergyóholló településen péntek délután. A mentőautó sofőrje és a mentőben szállított beteg is megsérült.
A Gyilkostó úton a Both-várától indulnak hétfőn a gépek: hozzálátnak a tavaly felásott útfelület helyreállításához, visszaaszfaltozásához. Mindeközben zajlik a kövezett utak, utcák javítása is, a fagyosszentek után pedig elkezdik virágok kiültetését.
A múzeum, a színház, a bábszínház, a hegyimentők, a labdarúgócsapat, a Godako, valamint gyergyói zenészek, művészek és sokan mások fognak össze a súlyos betegséggel küzdő, négyéves Molnár Ilonáért szombaton Gyergyószentmiklóson.
Átadták Borszék új sportbázisát, amely nemcsak a helyi sportélet fellendítését szolgálja, hanem a város életét meghatározó vendéglátás szempontjából is nagyon fontos beruházás. Újra számíthatnak az itt edzőtáborozó sportolókra, csapatokra.
Harmadik napja, hogy nem találják a Maroshévízen, a Maros folyóban eltűnt férfit. A hatóságok egy drónt is bevetettek a kereséshez, eredménytelenül. A keresőakciót szerdán is folytatják.
Jubileumi kiadásához érkezett Székelyföld legnagyobb teljesítménytúrája: az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gyergyószéki Osztálya tizedik alkalommal szervezi meg a gyalogos és kerékpáros túrát a Kancsendzöngán eltűnt hegymászó, Erőss Zsolt emlékére.
Áramszünetre kell számítani Gyergyószentmiklóson két utcában kedden, a reggeli és délutáni órákban is.
Különleges esemény zajlott le a gyergyószentmiklósi kórházban. A budapesti székhelyű Plüsskommandó Alapítvány több mint egymillió forint értékű, koraszülöttek és újszülöttek számára készült speciális textíliákat adományozott az intézménynek.
Gyergyószentmiklós Önkormányzata tájékoztatja a lakosságot, hogy a május 12–14. időszakban, naponta 10 és 14 óra között vehetik át a jogosultak a fűtéstámogatásokat – közismert nevükön a „fapénzt” és a „butéliapénzt”.
szóljon hozzá!