Örmények a magyar szabadságért

Fotó: Balázs Katalin

Mielőtt a gyergyószentmiklósi templom megépült, az idegenek temetőjében csak egy kőláb volt, ahol a misét tartották. Ezen építmény falára került két új plakett, Czetz Jánosé mellett van két bajtársa, Lázár Vilmos és Kiss Ernő emlékidézője is. Mert három gyergyói örmény képviselője volt a szabadságharcnak.

Balázs Katalin

2015. március 16., 13:332015. március 16., 13:33

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Vasárnap leplezték le a két emléktáblát, melyeket az a Jakab Gyula készített, aki szintén örmény gyökerekkel rendelkezik, ősei az örmény temetőben nyugszanak. Volt egy kezdeményezője is az emlékállításnak, de az egész örmény közösség akarata teljesült március 15-én – tudtuk meg. Az ünnepségen Csergő Tibor múzeumigazgató, történész szólt arról, hogy 1848 mérföldkő a magyar nemzet történelmében: a nemzetté válás visszafordíthatatlan tanúbizonysága. Március 15. után jött az az időszak, amikor nemcsak a szabadságot kellett védelmezni, hanem az életet is, ez kovácsolta össze a nemzetet. Az altábornagynak és ezredesnek állított emléktáblák a március 15.-október 6. közötti időszakot fogják össze, és emléket állítanak minden örmény hősnek, aki a magyar szabadságért harcolt.

Trucza Sándor plébános megszentelte az emléktáblákat, az örmény kórus pedig az örmény és magyar himnuszt énekelte az ünneplőkkel együtt. Mint kiderült, az emlékállítás egy folyamat második momentuma: „Legénykori álmom volt ez. Korábban az egyháztanácsosokkal nem lehetett ilyen dolgokról tárgyalni, s akkor azt mondtam, ha megérem, és olyan helyzetbe kerülök, erre is áldozni fogok” – közölte Buslig Gyula, aki jelenleg az örmény templom gondnoka. Elmondta: tavaly sikerült a templom 280. „születésnapjára” egy kötetet kiadni, idén március 15-re elkészült a két plakett Kiss Ernőnek és Lázár Vilmosnak, de itt nincs végük az álmoknak: „A harmadik esemény április 24-én lesz, az örmény genocídium századik évfordulója. Emléktáblát szeretnénk elhelyezni a templomkertben, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk arra, mi történt az örmény nemzettel.”