
A meglévő gazdasági épületek mai hasznosítási módjairól is szó esett
Ami száz éve, nagyapáink idején korszerűnek számított ma már nem az, és ez igaz a mezőgazdaságra is. A hagyományokhoz ragaszkodás fontos, de sok esetben ennek oka a félelem az újtól. Pedig szükség van a változásra, például a mezőgazdasági épületek kialakítása terén is – vetették fel a hétvégén az Újfaluban tartott konferencián.
2017. március 12., 13:182017. március 12., 13:18
2017. március 13., 14:312017. március 13., 14:31
Gazdák, építészek, szakemberek ültek egy asztalhoz Újfaluban az Oltárkő parasztszövetkezet meghívására. A szabadegyetem jellegű találkozónak célja az volt, hogy közösen keressenek megoldási javaslatokat arra, hogy miként lehet ötvözni a 21. századi követelményeket a hagyományok megőrzésével.
A gazdák gondolkodásmódját próbálják formálni az itt megfogalmazódott felvetésekkel, egyrészt az itt elhangzó előadásokból leszűrhető információkból, de másrészt úgy is, hogy gazda és építész kötetlenül tudott itt beszélgetni, elmondani egymásnak a meglátásait – mondta el az Oltárkő Parasztszövetkezet vezetője, Bányász József.
Az Országépítő Kós Károly Egyesülés és az Élő Szövet Alapítvány társszervezésében megszervezett péntek-szombati konferencián elhangzott: nagyapáink csűrjei, istállói nem felelnek meg a mai állattartási követelményeknek. Például újabban állapították meg, hogy a szarvasmarháknak nem szűk és meleg szállásra, hanem tágasabb terekre lenne szüksége. De egyébként is, a mai technológiák más adottságokat követelnek meg. Ezért a mai gazdák új épületei nem követik a hagyományokat, nem illenek a székelyföldi környezetbe, de az állatjóléti követelményeknek sem felelnek meg.
Az építkezés ugyanakkor nem maradhat mindenben hagyományőrző, de a meglévő örökséget a mai lehetőségekhez kell igazítani – fogalmazódott meg. Köllő Miklós építész vetette fel: be kell látni, a Kós Károly által egykor mintapéldának tekintett székely ház ma már nem gazdaságos.
Kolumbán Gábor egyetemi tanár, és bivalytartó gazda Kassay Lajos íjász egy mondatát idézte ezzel kapcsolatban: „Nem olyan íjat akarok készíteni, amilyent az őseink készítettek, hanem olyant, amilyent most készítenének”. A székelyföldi hagyományok felhasználásával kell élni a mai lehetőségekkel állapították meg,
Egy következő hasonló találkozón már konkrét tervek bemutatása is történhet, de addig is kell találni olyan gazdákat, akik hajlandóak belevágni abba, hogy a közös gondolkodás eredményeként megszülető épület-típusokat építi fel gazdaságában. Ez nem lesz könnyű, egyrészt a jellemző pénzhiány miatt, de másrészt azért sem, mert sok esetben „azért őrizzük a hagyományt, mert félünk az újtól” – fogalmazta meg egy résztvevő.
Az építészek feladata, hogy olyan gazdasági épületeket terveznek, ami nem csak jó, hanem szép is – hangzott el, és megfordítva az is, hogy látni kell: ami szép az jó is. 15-20 ilyen gazdaságban kell ilyen hagyományokra alapozó, modern épület létrejöjjön, hogy hatással tudjon lenni a szélesebb gazdatársadalomra – így számolnak a konferencia résztvevői. A példaszerep felvállalása nem lesz egy könnyű feladat, hiszen a bürokrácia és egyéb akadályok nagyon nehézzé teszik a megvalósulást.
Több környékbeli családi gazdaságot is meglátogattak a konferencia résztvevői. Láttak viszonylag jó és kevésbé jó példákat. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt felvetődő gondolatok, megállapítások konkrét javaslatokká váljanak. Felvázolták a az élhető gazdálkodás formáját is. Eszerint a követendő családi gazdaság nem a mennyiségre, hanem a minőségre, nem 150 állatra hanem 15-20-ra, és nem 1 lejért eladható tejre, hanem piacképes termékre alapszik. Mindez megélhetést tud jelenteni a gazdálkodó családoknak. Amint megállapították, az ipari méretű gazdaságok azonban tönkretennék a vidéket.
„Sok mindent csinálunk, ami nem jövedelmező, de ez is hozzátartozik az élhető családi gazdálkodáshoz” – mondta egy résztvevő.
Tojást festenek, kalácsot sütnek és sokan ma is eljárnak locsolni a Székelyhon olvasói közül. A húsvéti kvízre adott válaszok alapján az is látszik, hogy az ünnepi hagyományok továbbra is fontosak, még ha az egyes szokások megélése családonként el is tér.
Az oktatási minisztérium pénteken bejelentette, hogy április 9-re halasztotta a próbaérettségi eredményeinek közzétételét, mert az eredetileg kijelölt határidőhöz képest túl sok dolgozat várt még javításra.
A pénzügyminisztérium jelenleg ügyvédek bevonásával mérlegeli, hogy milyen lépéseket tehet a Pfizer-ügyben, és vizsgálja egy sikeres fellebbezés feltételeit, miközben tárgyalást is kezdeményez a gyógyszervállalattal.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
szóljon hozzá!