
A meglévő gazdasági épületek mai hasznosítási módjairól is szó esett
Ami száz éve, nagyapáink idején korszerűnek számított ma már nem az, és ez igaz a mezőgazdaságra is. A hagyományokhoz ragaszkodás fontos, de sok esetben ennek oka a félelem az újtól. Pedig szükség van a változásra, például a mezőgazdasági épületek kialakítása terén is – vetették fel a hétvégén az Újfaluban tartott konferencián.
2017. március 12., 13:182017. március 12., 13:18
2017. március 13., 14:312017. március 13., 14:31
Gazdák, építészek, szakemberek ültek egy asztalhoz Újfaluban az Oltárkő parasztszövetkezet meghívására. A szabadegyetem jellegű találkozónak célja az volt, hogy közösen keressenek megoldási javaslatokat arra, hogy miként lehet ötvözni a 21. századi követelményeket a hagyományok megőrzésével.
A gazdák gondolkodásmódját próbálják formálni az itt megfogalmazódott felvetésekkel, egyrészt az itt elhangzó előadásokból leszűrhető információkból, de másrészt úgy is, hogy gazda és építész kötetlenül tudott itt beszélgetni, elmondani egymásnak a meglátásait – mondta el az Oltárkő Parasztszövetkezet vezetője, Bányász József.
Az Országépítő Kós Károly Egyesülés és az Élő Szövet Alapítvány társszervezésében megszervezett péntek-szombati konferencián elhangzott: nagyapáink csűrjei, istállói nem felelnek meg a mai állattartási követelményeknek. Például újabban állapították meg, hogy a szarvasmarháknak nem szűk és meleg szállásra, hanem tágasabb terekre lenne szüksége. De egyébként is, a mai technológiák más adottságokat követelnek meg. Ezért a mai gazdák új épületei nem követik a hagyományokat, nem illenek a székelyföldi környezetbe, de az állatjóléti követelményeknek sem felelnek meg.
Az építkezés ugyanakkor nem maradhat mindenben hagyományőrző, de a meglévő örökséget a mai lehetőségekhez kell igazítani – fogalmazódott meg. Köllő Miklós építész vetette fel: be kell látni, a Kós Károly által egykor mintapéldának tekintett székely ház ma már nem gazdaságos.
Kolumbán Gábor egyetemi tanár, és bivalytartó gazda Kassay Lajos íjász egy mondatát idézte ezzel kapcsolatban: „Nem olyan íjat akarok készíteni, amilyent az őseink készítettek, hanem olyant, amilyent most készítenének”. A székelyföldi hagyományok felhasználásával kell élni a mai lehetőségekkel állapították meg,
Egy következő hasonló találkozón már konkrét tervek bemutatása is történhet, de addig is kell találni olyan gazdákat, akik hajlandóak belevágni abba, hogy a közös gondolkodás eredményeként megszülető épület-típusokat építi fel gazdaságában. Ez nem lesz könnyű, egyrészt a jellemző pénzhiány miatt, de másrészt azért sem, mert sok esetben „azért őrizzük a hagyományt, mert félünk az újtól” – fogalmazta meg egy résztvevő.
Az építészek feladata, hogy olyan gazdasági épületeket terveznek, ami nem csak jó, hanem szép is – hangzott el, és megfordítva az is, hogy látni kell: ami szép az jó is. 15-20 ilyen gazdaságban kell ilyen hagyományokra alapozó, modern épület létrejöjjön, hogy hatással tudjon lenni a szélesebb gazdatársadalomra – így számolnak a konferencia résztvevői. A példaszerep felvállalása nem lesz egy könnyű feladat, hiszen a bürokrácia és egyéb akadályok nagyon nehézzé teszik a megvalósulást.
Több környékbeli családi gazdaságot is meglátogattak a konferencia résztvevői. Láttak viszonylag jó és kevésbé jó példákat. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt felvetődő gondolatok, megállapítások konkrét javaslatokká váljanak. Felvázolták a az élhető gazdálkodás formáját is. Eszerint a követendő családi gazdaság nem a mennyiségre, hanem a minőségre, nem 150 állatra hanem 15-20-ra, és nem 1 lejért eladható tejre, hanem piacképes termékre alapszik. Mindez megélhetést tud jelenteni a gazdálkodó családoknak. Amint megállapították, az ipari méretű gazdaságok azonban tönkretennék a vidéket.
„Sok mindent csinálunk, ami nem jövedelmező, de ez is hozzátartozik az élhető családi gazdálkodáshoz” – mondta egy résztvevő.
Akár több tízezer lejes bírság is járhat az illegális szemetelésért, ami nem éri meg, ha összehasonlítjuk a hulladékszállítás néhány száz lejes tételével. Mégis akadnak, akik tavak, folyók partján, erdők szélén dobják ki az építkezési törmeléket.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének véleményezése hiányában Alex Florențát javasolja a DIICOT főügyész-helyettesi tisztségére, Marius Voineagot a legfőbb ügyész helyettesi posztjára.
A kéregetés visszaszorítása a célja annak, amikor a koldusok ellen lépnek fel a helyi rendőrök, és a törvény szerint meg is bírságolják őket. Ez eltünteti a kéregetőt a szemünk elől, de valójában nem oldja meg a problémát – csupán arrébb tolja.
Visszavonta a Realitatea Plus műsorszolgáltatási engedélyét az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) – írja az Agerpres.
Idén már huszonhat bejelentett vadkár volt Maros megyében, ahol tavaly 43 medvét lőttek ki. A napokban elkezdődött a medve-, farkas-, hiúz- és vadmacskaállomány felmérése is – számolt be a környezetvédelmi ügynökség vezetője, Cristina Pui.
Az Egyesült Államokkal való stratégiai együttműködés fontosságát hangsúlyozta, valamint a gazdasági és energetikai kapcsolatok erősödéséről beszélt Orbán Viktor kedden Budapesten, J.D. Vance-szel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Több száz szankció, tucatnyi bevont jogosítvány és számos közlekedési bűncselekmény – ez a mérlege az ünnepi időszak rendőri ellenőrzéseinek Hargita megyében is.
Rendkívüli ülésen hozott döntéseket Gyergyószentmiklós képviselő-testülete két nagyvolumenű beruházás előkészítése kapcsán. A szándék szerint Gyilkostón a közművesítés kap új lendületet, és közel 4800 méternyi út korszerűsítése is közelebb került.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint az Ilie Bolojan vezette kormány minden lehetséges intézkedést meghozott, hogy megvédje a lakosságot az üzemanyagárak emelkedésétől.
Százakat ellenőriztek, több sofőrt ittas vezetésen értek, egyik esetben büntetőeljárás is indult a hétvégi közúti razziák nyomán Maros megyében.
szóljon hozzá!