
A meglévő gazdasági épületek mai hasznosítási módjairól is szó esett
Ami száz éve, nagyapáink idején korszerűnek számított ma már nem az, és ez igaz a mezőgazdaságra is. A hagyományokhoz ragaszkodás fontos, de sok esetben ennek oka a félelem az újtól. Pedig szükség van a változásra, például a mezőgazdasági épületek kialakítása terén is – vetették fel a hétvégén az Újfaluban tartott konferencián.
2017. március 12., 13:182017. március 12., 13:18
2017. március 13., 14:312017. március 13., 14:31
Gazdák, építészek, szakemberek ültek egy asztalhoz Újfaluban az Oltárkő parasztszövetkezet meghívására. A szabadegyetem jellegű találkozónak célja az volt, hogy közösen keressenek megoldási javaslatokat arra, hogy miként lehet ötvözni a 21. századi követelményeket a hagyományok megőrzésével.
A gazdák gondolkodásmódját próbálják formálni az itt megfogalmazódott felvetésekkel, egyrészt az itt elhangzó előadásokból leszűrhető információkból, de másrészt úgy is, hogy gazda és építész kötetlenül tudott itt beszélgetni, elmondani egymásnak a meglátásait – mondta el az Oltárkő Parasztszövetkezet vezetője, Bányász József.
Az Országépítő Kós Károly Egyesülés és az Élő Szövet Alapítvány társszervezésében megszervezett péntek-szombati konferencián elhangzott: nagyapáink csűrjei, istállói nem felelnek meg a mai állattartási követelményeknek. Például újabban állapították meg, hogy a szarvasmarháknak nem szűk és meleg szállásra, hanem tágasabb terekre lenne szüksége. De egyébként is, a mai technológiák más adottságokat követelnek meg. Ezért a mai gazdák új épületei nem követik a hagyományokat, nem illenek a székelyföldi környezetbe, de az állatjóléti követelményeknek sem felelnek meg.
Az építkezés ugyanakkor nem maradhat mindenben hagyományőrző, de a meglévő örökséget a mai lehetőségekhez kell igazítani – fogalmazódott meg. Köllő Miklós építész vetette fel: be kell látni, a Kós Károly által egykor mintapéldának tekintett székely ház ma már nem gazdaságos.
Kolumbán Gábor egyetemi tanár, és bivalytartó gazda Kassay Lajos íjász egy mondatát idézte ezzel kapcsolatban: „Nem olyan íjat akarok készíteni, amilyent az őseink készítettek, hanem olyant, amilyent most készítenének”. A székelyföldi hagyományok felhasználásával kell élni a mai lehetőségekkel állapították meg,
Egy következő hasonló találkozón már konkrét tervek bemutatása is történhet, de addig is kell találni olyan gazdákat, akik hajlandóak belevágni abba, hogy a közös gondolkodás eredményeként megszülető épület-típusokat építi fel gazdaságában. Ez nem lesz könnyű, egyrészt a jellemző pénzhiány miatt, de másrészt azért sem, mert sok esetben „azért őrizzük a hagyományt, mert félünk az újtól” – fogalmazta meg egy résztvevő.
Az építészek feladata, hogy olyan gazdasági épületeket terveznek, ami nem csak jó, hanem szép is – hangzott el, és megfordítva az is, hogy látni kell: ami szép az jó is. 15-20 ilyen gazdaságban kell ilyen hagyományokra alapozó, modern épület létrejöjjön, hogy hatással tudjon lenni a szélesebb gazdatársadalomra – így számolnak a konferencia résztvevői. A példaszerep felvállalása nem lesz egy könnyű feladat, hiszen a bürokrácia és egyéb akadályok nagyon nehézzé teszik a megvalósulást.
Több környékbeli családi gazdaságot is meglátogattak a konferencia résztvevői. Láttak viszonylag jó és kevésbé jó példákat. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt felvetődő gondolatok, megállapítások konkrét javaslatokká váljanak. Felvázolták a az élhető gazdálkodás formáját is. Eszerint a követendő családi gazdaság nem a mennyiségre, hanem a minőségre, nem 150 állatra hanem 15-20-ra, és nem 1 lejért eladható tejre, hanem piacképes termékre alapszik. Mindez megélhetést tud jelenteni a gazdálkodó családoknak. Amint megállapították, az ipari méretű gazdaságok azonban tönkretennék a vidéket.
„Sok mindent csinálunk, ami nem jövedelmező, de ez is hozzátartozik az élhető családi gazdálkodáshoz” – mondta egy résztvevő.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.
„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.
A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.
Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.
Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.
szóljon hozzá!