
A meglévő gazdasági épületek mai hasznosítási módjairól is szó esett
Ami száz éve, nagyapáink idején korszerűnek számított ma már nem az, és ez igaz a mezőgazdaságra is. A hagyományokhoz ragaszkodás fontos, de sok esetben ennek oka a félelem az újtól. Pedig szükség van a változásra, például a mezőgazdasági épületek kialakítása terén is – vetették fel a hétvégén az Újfaluban tartott konferencián.
2017. március 12., 13:182017. március 12., 13:18
2017. március 13., 14:312017. március 13., 14:31
Gazdák, építészek, szakemberek ültek egy asztalhoz Újfaluban az Oltárkő parasztszövetkezet meghívására. A szabadegyetem jellegű találkozónak célja az volt, hogy közösen keressenek megoldási javaslatokat arra, hogy miként lehet ötvözni a 21. századi követelményeket a hagyományok megőrzésével.
A gazdák gondolkodásmódját próbálják formálni az itt megfogalmazódott felvetésekkel, egyrészt az itt elhangzó előadásokból leszűrhető információkból, de másrészt úgy is, hogy gazda és építész kötetlenül tudott itt beszélgetni, elmondani egymásnak a meglátásait – mondta el az Oltárkő Parasztszövetkezet vezetője, Bányász József.
Az Országépítő Kós Károly Egyesülés és az Élő Szövet Alapítvány társszervezésében megszervezett péntek-szombati konferencián elhangzott: nagyapáink csűrjei, istállói nem felelnek meg a mai állattartási követelményeknek. Például újabban állapították meg, hogy a szarvasmarháknak nem szűk és meleg szállásra, hanem tágasabb terekre lenne szüksége. De egyébként is, a mai technológiák más adottságokat követelnek meg. Ezért a mai gazdák új épületei nem követik a hagyományokat, nem illenek a székelyföldi környezetbe, de az állatjóléti követelményeknek sem felelnek meg.
Az építkezés ugyanakkor nem maradhat mindenben hagyományőrző, de a meglévő örökséget a mai lehetőségekhez kell igazítani – fogalmazódott meg. Köllő Miklós építész vetette fel: be kell látni, a Kós Károly által egykor mintapéldának tekintett székely ház ma már nem gazdaságos.
Kolumbán Gábor egyetemi tanár, és bivalytartó gazda Kassay Lajos íjász egy mondatát idézte ezzel kapcsolatban: „Nem olyan íjat akarok készíteni, amilyent az őseink készítettek, hanem olyant, amilyent most készítenének”. A székelyföldi hagyományok felhasználásával kell élni a mai lehetőségekkel állapították meg,
Egy következő hasonló találkozón már konkrét tervek bemutatása is történhet, de addig is kell találni olyan gazdákat, akik hajlandóak belevágni abba, hogy a közös gondolkodás eredményeként megszülető épület-típusokat építi fel gazdaságában. Ez nem lesz könnyű, egyrészt a jellemző pénzhiány miatt, de másrészt azért sem, mert sok esetben „azért őrizzük a hagyományt, mert félünk az újtól” – fogalmazta meg egy résztvevő.
Az építészek feladata, hogy olyan gazdasági épületeket terveznek, ami nem csak jó, hanem szép is – hangzott el, és megfordítva az is, hogy látni kell: ami szép az jó is. 15-20 ilyen gazdaságban kell ilyen hagyományokra alapozó, modern épület létrejöjjön, hogy hatással tudjon lenni a szélesebb gazdatársadalomra – így számolnak a konferencia résztvevői. A példaszerep felvállalása nem lesz egy könnyű feladat, hiszen a bürokrácia és egyéb akadályok nagyon nehézzé teszik a megvalósulást.
Több környékbeli családi gazdaságot is meglátogattak a konferencia résztvevői. Láttak viszonylag jó és kevésbé jó példákat. Ezek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt felvetődő gondolatok, megállapítások konkrét javaslatokká váljanak. Felvázolták a az élhető gazdálkodás formáját is. Eszerint a követendő családi gazdaság nem a mennyiségre, hanem a minőségre, nem 150 állatra hanem 15-20-ra, és nem 1 lejért eladható tejre, hanem piacképes termékre alapszik. Mindez megélhetést tud jelenteni a gazdálkodó családoknak. Amint megállapították, az ipari méretű gazdaságok azonban tönkretennék a vidéket.
„Sok mindent csinálunk, ami nem jövedelmező, de ez is hozzátartozik az élhető családi gazdálkodáshoz” – mondta egy résztvevő.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!