
Fotó: Balázs Katalin
Kopjafák őrzik a ditrói parkban a honfoglaló hét vezér emlékét. Petres Lajos alkotásainak köztérre kerülését vasárnap ünnepelték a nagyközségben.
2013. október 07., 18:132013. október 07., 18:13
2013. október 08., 09:412013. október 08., 09:41
Petres Lajos zenetanári munkájára, a sok díjat nyert ditrói kórusra a legbüszkébb, ám fél évszázada fafaragással is foglalkozik. Nemcsak a Petres porta bejáratánál van a gazda által készített székely kapu, ennek nyolc társa áll még Erdélyben és Magyarországon. Készített fejfákat, faragott bútorokat is, mint modja, „több ezer apróságot”.
Ditróban a park bejáratánál is az általa készített székely kapu áll Megmaradunk, ha nyelvünket, dalainkat és földünket megőrizzük felirattal. Ő szervezte a hősök emlékművének állítását, készítette kerítését, az esketőteremben pedig egy kaszáspókszerű világítószerkezet faragványai árulkodnak a turbékoló galambokhoz hasonlítható friss házasokról, akiknek később a tövisek szúrását is meg kell tapasztalniuk. A földszintes iskola előtt is Petres Lajos-féle kopjafa áll, a tanítók emlékoszlopa, s mint mondja, azért olyan hosszú annak a nyaka, hogy majd egyszer, ha valaki összegyűjti a tanítók neveit, oda egy plaketten elférjenek. A kápolnába korpusz, a temetőben számos fejfa megérdemelné, hogy szerepeljen rajtuk a készítő neve, de még most is csak elvétve kerül monogramja alkotásaira. A frissen felállított hét kopjafán is csak a stilizált P. L. szerepel – azt állítja, annyi munka volt a motívumok faragásával, hogy nevének bevésésére nem maradt ereje.
Fába vésett történelem
A hét vezér kopjafája nyárfából készült. A munkák nemcsak a honfoglalás korát idézik meg, hanem a templomépítő ditróiaktól is üzenetet hoznak. Az alapanyaga ugyanis egy sétatér fasorának egyike volt. A piacnál kezdődő, 1880-as években létrehozott sétateret azok az emberek alakították ki, akik száz esztendeje a templomépítést is fontosnak tartották. A többi fa magánbirtokra került, kivágták, eltüzelték, ezt a példányt Petres Lajos őrizte meg az önkormányzat jóváhagyásával. A teknőnek, fakanálnak való fából készült hét kopjafában azonos, hogy latin betűkkel és székely rovásírással is olvasható rajtuk a hét vezér neve.
A kopjafákon a nő és anya fontosságának hangsúlyozásaként megtalálható a tulipán, a szövetség csillaga, az András-kereszt, a harcos féfi lándzsája és Árpád buzogánya, de minden kopjafa lábán ott van egy-egy honfoglalás kori szimbólum, amely lovas sírokból előkerült lószerszámdíszekről mintázott. Az oldalt található díszítésekhez hasonlókat is láthatott már a székely ember: guzsalyon, ostoron, pásztorbot- vagy sulyokfaragásként. „Ötven évig is kitartanak ezek, ha valaki le nem fűrészeli” – mondja az alkotó, a község vezetőségére bízva a további sorsukat.
A szülőföldszeretet szimbóluma
Petres Lajos munkái jelentős részét nem pénzért készíti, mert – mint mondja – Ditrónak dolgozni állampolgári kötelesség. Így történt ez a hét vezér kopjafáival is, és nagylelkűségével nem maradt egyedül. Az Árpádot félkörben körülvevő vezérek alkotta tér közepén egy márványtömb található, Szabó Attila, a ditrói származású szárhegyi sírköves egy régi ditrói sírkövet faragott és csiszolt át, ráírva, hogy Honfoglaló vezéreink emlékére 2013. Ingyen ajánlotta fel mindezt, így az önkormányzatnak már csak az alaphoz cementet, vasazatot kellett biztosítania, kezelőanyagot vásárolnia. Puskás Elemér polgármester örömmel mondta el, idén már második alkalommal kerülhet sor szoboravatásra: „A falunapok alkalmával Takó János templomépítő szobrát szentelhettük fel, amit szintén egy helyi származású szobrászművész formázott meg és ajánlott fel Ditrónak, a közbirtokosság, az egyház és az önkormányzat csupán a talapzat elkészítését és a bronzba öntést kellett kifizesse. Most egy szoborcsoportot kapott Ditró. Azt gondolom, hogy az adományozások sora egyfajta jelzés arra, hogy a ditrói ember szereti a települését” – vélekedett az elöljáró.
Hosszú, akadályokkal teli évek után végre elindulhatott a tevékenység a gyergyócsomafalvi Csalóka Óvodában. A 118 éves egykori községháza épülete teljesen megújult, és ma már korszerű, biztonságos környezet fogadja a gyerekeket.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
Egy lángoló mezőgazdasági épülethez riasztották szerdán reggel a tűzoltókat Gyergyóremetére: egy nagyméretű istálló gyulladt ki egy farmon. Szerencsére sem emberi sérülés nem történt, sem állatokban nem esett kár.
A lakosság kisebb arányban volt jó adófizető, a cégeknél viszont jelentős adósságcsökkenés történt 2025-ben Gyergyószentmiklóson. A 2026-os évre vonatkozó helyi adók és illetékek befizetése január 15-től lehetséges a városban.
szóljon hozzá!