Fokozódik az elégedetlenség, általános sztrájkra készülnek az oktatási rendszerben

– jelentették be közös közleményben a tanügyi szakszervezetek a napokban. A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, valamint a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezet a kormánykoalíció azon döntése miatt helyezett kilátásba újabb tiltakozásokat, hogy

Az érdekvédelmi tömörülések azt is kifogásolják, hogy nem sikerült megoldani a kisegítő személyzet bérproblémáit, és követelik, hogy ennek a személyzeti kategóriának a fizetését emeljék a 2017/153-as törvény által előírt szintre.

– emlékeztetnek a közleményben.

Egyebek mellett ugyanakkor követelik a bérpótlékokra vonatkozó előírások alkalmazását, az új bértörvényben a tanügyi alkalmazottak megfelelő besorolását, a vezetői tisztséget betöltőket hátrányosan érintő bérezési anomáliák kiküszöbölését, a fizetéseknek az inflációhoz történő éves igazítását, továbbá a nem didaktikai személyzet túlóráinak a kifizetését.

Nem hisznek az ígéreteknek

Kivennék a készülő oktatási törvényből a tanárok fizetésemelésére vonatkozó előírást – mert állítólag nincs pénz erre –, és azt ígérik, hogy az oktatási törvénytervezet elfogadása után egy módosító rendelettel visszahelyezik a jogszabályba az eltávolított passzust, „de voltak már rá példák, hogy ezt elfelejtették megtenni” – magyarázta a tervezett tiltakozások egy fő okát Póra Fülöp, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Hargita megyei, területi vezetője a Székelyhonnak.

Noha az oktatásban dolgozók elégedetlenek és valószínűleg jó részük támogatja a tervezett tiltakozásokat, az azokon való részvételben már korántsem ilyen biztos Póra Fülöp. Évekkel korábban volt már rá példa – mesélte –, hogy egy tanfelügyelőségi látogatást követően az előzőleg támogatott általános sztrájkot mégsem tartották meg számos Hargita megyei tanintézetben. Majdnem negyven tanintézetfelelős tartozik hozzá, de – mint mondta –,

Az elégedetlenségekre visszatérve Póra Fülöp elmondta azt is, hogy a bérszámfejtési programmal (EduSal) kapcsolatos problémák óta az iskolaigazgatók körében is nagy a felháborodás, ugyanis

Tudomása szerint ennek az az oka, hogy a fokozatos béremelés maximumát az igazgatói fizetések 2022 helyett már 2018-ban elérték, de azóta csökkent a gyereklétszám, így annak megfelelően lecsökkentették a béreket is. Ez azonban várhatóan tovább fokozza majd az igazgatói állások iránti érdektelenséget,

Mindenki elégedetlen valamiért

Esetenként az 1000 lejt is elérhette az igazgatók és a pedagógusok bére közti különbözet, azaz ennyivel kapott kevesebbet egy igazgató – ezt már Molnár Zoltán, Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Maros megyei vezetője mondta el a Székelyhonnak. Emiatt

A 10 százalékot lényegében csak a kisegítő személyzet kapta meg, az ő bérük viszont még így se érte el a 2017/153-as törvény által előírt szintet – aminek már tavaly teljesülnie kellett volna –,

– vázolta az áldatlan helyzetet Molnár Zoltán.

Az igazgatók bérének a csökkenését illetően ő nem biztos benne, hogy az egy tudatos döntés eredménye és összefüggésben áll a gyereklétszám csökkenésével. Megtörténhet, hogy azt az EduSal program legutóbbi frissítésnek a hibája eredményezte és jövő hónapban korrigálják, mert „nincs ahogy csökkenjen az igazgatók fizetése” – mondta. Az elégedetlenségeket illetően kitért arra is, hogy

Maros megyében egyébként – egy tavaly elvégzett felmérés szerint – az oktatásban dolgozók több mint 60 százaléka támogatta az általános sztrájk megszervezését – tudtuk meg a szakszervezet megyei elnökétől. Ez az arány vélhetően azóta sem változott, igaz, „az aláírástól a cselekedetig van egy kis távolság” – fűzte hozzá Molnár Zoltán.

Már nincs forradalmi hangulat a tanügyben

A 2017/153-as törvény teljes körű alkalmazása még be sem fejeződött, de már készül az új bértörvény-tervezet, annak a tartalmáról azonban alig vannak információi a szakszervezetnek, érthetetlen módon szinte titkolóznak azzal kapcsolatban a törvényalkotók. Erre megjelennek a hírek arról, hogy az oktatási miniszter kihagyná az új oktatási törvényből a bérezési fejezetet – ami eddig mindig része volt a jogszabálynak –, és a kormányra bízná, hogy a kabinet majd foglalja bele a közszférában dolgozókra vonatkozó új bértörvénybe azt – magyarázta a tiltakozásról szóló szakszervezeti döntés előzményeit az érdekvédelmi tömörülés Kovászna megyei elnöke, Nagy Gábor.

– részletezte a problémát a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége Kovászna megyei vezetője.

A kilátásba helyezett tiltakozások megszervezésével kapcsolatban Nagy Gábor azt mondta, az oktatási rendszerben annak a generációnak a tagjai, akik a rendszerváltozás utáni évtizedben adott esetben minden hónapban utcára vonultak követeléseik elérése érdekében, már mind nyugdíjba vonultak, és

Az, hogy most milyen mértékű a támogatottsága a tiltakozó akciók megszervezésének, a héten zajló vakáció után derül majd ki – közölte az érdekvédelmi tömörülés képviselője.