Fotó: Tamás Attila
Sajátos rendezői vízión alapuló filmet mutattak be Márton Áronról Csíkszeredában. Poór István alkotása a néhai püspök második világháború előtti és utáni tevékenységét, bebörtönzését és szabadulását járja körül dokumentarista elemekkel, de fikciót is tartalmazó játékfilmként.
2024. július 07., 17:572024. július 07., 17:57
Még a pótszékek is beteltek Poór István Márton Áron-filmjének csíkszeredai premierjén, szombat este a Csíki Moziban. A telt házas vetítést követően közönségtalálkozót tartottak a film főszereplőjével, a Márton Áront játszó, csíkszeredai Papp Tiborral, a film operatőrével, Palatinus Zsolttal, valamint az alkotás kreatív producerével, P. Soós Katával.
mint a Márton Áron püspökről készült 99 perces alkotás, ami érthető, hiszen hatalmas kultusza van Székelyföldön a néhai püspöknek, akinek szentté avatásáért nemcsak imádkozunk templomainkban, hanem a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye megtette a szükséges lépéseket; Kovács Gergely érsekké történő kinevezése óta Cristiana Marinelli a szentté avatás posztulátora, Obermájer Ervin pedig a viceposztulátora.
Ha nem is kapcsolódik szentté avatási folyamatához, biztosan nem is tesz rosszat annak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is élő és tanuló, immár 79 éves Poór István rendező úgy döntött, játékfilmet forgat Márton Áronról. A korábbi filmjeihez (Kölcsönkapott idő, Cosmic Symphony, A funtineli boszorkány, Eucharisztia) hasonlóan ez is
amelyet Erdély több helyszínén, többek között Marosvásárhelyen forgattak.
Fotó: Tamás Attila
A Márton Áron, Erdély püspöke a néhai egyházfő második világháború előtti, alatti és utáni tevékenységét, valamint bebörtönzését és az azt követő szabadulását dolgozza fel. Az alkotás a játékidő nagy részében Márton Áron szentbeszédeire, elmélkedéseire épül, de emellett képet nyerhetünk belőle a második világháború erdélyieket is érintő történéseiről.
Márton Áron mellett ugyanakkor fontos szerepet kap a szlovákiai Esterházy János és Boldog Salkaházi Sára, akik mindketten határozottan állást foglaltak a zsidókérdésben, és mindent megtettek azért, hogy megmentsék zsidó származású honfitársaikat a deportálástól.
Márton Áron tevékenységét ügyének – elítélésével záruló – tárgyalása és börtönévei keretezik, az ezt megelőző tevékenységét, szentbeszédeit visszaemlékezések formájában kapjuk meg.
A film lassú, elmélkedős történetmesélése egyébként meglehetősen nehézkes, és sokszor elnyújtott, az időnként kakofón zene, az elcsendesülő majd felerősödő háttérzajok pedig rontják a nézői beleélést.
Ugyanakkor, bár ez egy dokumentarista elemeket is tartalmazó játékfilm, konkrét cselekmények, történések nem igazán vannak benne, inkább párbeszédek, elmélkedések alapján kapunk képet arról, hogy épp mi történik, de azt is úgy, hogy azokat miként élték meg a szereplők. Azt, hogy mikor játszódik az adott jelenet, általában a szereplők mondják el úgy, hogy a párbeszéd elején kiemelik, melyik év melyik hónapjának mely napjának történéseit látjuk épp, ami szájbarágóssá, életszerűtlenné teszi az adott jelenet felvezetőjét.
A filmet követő közönségtalálkozón Palatinus Zsolt, az alkotás operatőre elmondta, a szűkös költségvetés egyfajta szabadságot adott nekik, és sokszor az adott helyzet határozta meg a jelenetet. A forgatást egy közös alkotói folyamatként jellemezte, amiből mindenki a legjobb tudása szerint vette ki a részét.
– fejtette ki az operatőr.
P. Soós Kata azt emelte ki, hogy a szűkös költségvetés miatt rendkívül kreatívnak kellett lenni, így például a Márton Áron nyakában lévő kereszt az ő tulajdona, amit néhány éve itt, Erdélyben vásárolt, de
A Márton Áront játszó Papp Tibor azt emelte ki, hogy a rendezőnek nagyon egyedi, nagyon spontán stílusa van, ezért is történhetett meg például, hogy azt a jelenetet, amelyben Márton Áron székelyruhás emberek között van a szabadulását követően (feltételezhetően egy bérmáláson – szerk. megj.), egy falunapon forgatták.
Mint részletezte, az a jelenet nagyon spontán volt, egy rövid felvezetést követően kezdődött el a focipálya közepén, népviseletbe öltözött néptáncosok körében, akiknek a reakciója olyan volt, mintha tényleg egy pap lenne köztük: levették a kalapjukat, őszinte alázattal nyilvánultak meg.
Fotó: Tamás Attila
„Ez olyan, mint amikor egy templomban valaki elkezdi mondani a Miatyánkot, és egy idő után mindenki teljesen természetesen folytatja” – fogalmazott a Márton Áront játszó színész, hozzátéve, hogy a legnehezebb dolog az volt, hogy ez a jelenet ne forduljon ki önmagából, ne legyen a saját karikatúrája, hiszen akkor elveszítette volna a szakralitását.
A film nagy részét kitevő liturgikus szöveg kapcsán elmondta, megértést igényelt a megtanulása, hiszen ahhoz, hogy át lehessen adni, szükség volt egyfajta liturgiai előfeltételezésre, hogy érthetően lehessen átadni a befogadónak.
A rendező spontaneitásáról Palatinus Zsolt egy másik anekdotát is megosztott: az adott forgatási napon nem volt egy második színészük az Esterházy János-jelenethez, erre Poór István elment a bankba pénzt kivenni, és egy banki alkalmazottal tért vissza, akiről egyébként kiderült, hogy amatőr színész, így ő játszotta el azt az embert, akihez Esterházy beszélt. De volt olyan templomi jelenet is, amit egy keresztelő után vettek fel, amikor Poór István azt mondta, akkor
így többen is ottmaradtak a padokban, és lélegzet-visszafojtva vettek részt az adott jelenetben, mivel a hangra nagyon kellett figyelni.
A filmben szerepet kapott egy marosvásárhelyi holokauszttúlélő is, akinek a saját versét olvasták fel az alkotásban – erről Palatinus Zsolt elmondta, eleinte nem tudták, miként illesszék be a filmbe, de végül megkapta a helyét Salkaházi Sára történetében, akinek a vértanúsága is a cselekmény részét képezi.
Fotó: Tamás Attila
A közönségtalálkozó végén az egyik néző kritikaként megfogalmazta, hogy sokkal autentikusabban is el lehetett volna készíteni ezt a filmet, felvéve a kapcsolatot a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséggel, és
A készítők erre reagálva elmondták, ez egy művészfilm, amiben a sajátos alkotói szabadság érvényesült, és a rendező, Poór István akarta ilyennek a filmet, amiben a sajátos, rá jellemző megoldások kaptak helyet.
Romániában nemzeti gyásznapot hirdettek Ferenc pápa temetésének napjára. Ez számos kötelezettséget ró a közintézményekre, a diplomáciai képviseletekre, a kulturális és sportesemények szervezőire. A szabályozásokról Fazakas László jogászt kérdeztük.
Gyémántmisét mutatott be pénteken délután a csíktaplocai templomban Boros Károly nyugalmazott plébános, egykori felcsíki főesperes, aki 28 éven át szolgálta a csíktaplocai híveket.
Elgázolt borztetemről kaptunk fotókat, amely a felújítás alatt levő 137-es megyei út Székelyudvarhely és Székelykeresztúr közti szakaszán hever.
A legfelsőbb bíróság pénteken helyt adott az elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat felfüggesztéséről szóló ítélet elleni fellebbezéseknek.
A romániaiak több mint 60 százaléka szerint az ország rossz irányba tart, ezért a választók elvárják a következő államfőtől, hogy változást idézzen elő Románia jelenlegi és jövőbeli politikájában.
Újabb hatvan napig hatósági felügyelet alatt marad Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzat tisztségéből felfüggesztett és korrupciós bűncselekményekkel gyanúsított alelnöke. Barti panasszal élt a döntés ellen, de ezt elutasították.
Ingyenesen tesz elérhetővé tíz filmet tíz napon át a Filmio, a magyar filmek streaming platformja a magyar film napja alkalmából – közölte a Nemzeti Filmintézet pénteken az MTI-vel.
Tanárnak lenni Romániában nem kis kihívás, ideje átgondolni, mitől van az, hogy az a pedagógus, aki kiválóan teljesít a katedrán, nem tud jó eredménnyel versenyvizsgázni. Jövőtől ezen változtatna a tanügyminiszter.
A Gyulafehérvári Főegyházmegye jubileumi eseménysorozatának részeként április 30-án, szerdán megtartják a fogyatékkal élők napját, melynek programjai több csíksomlyói helyszínen zajlanak majd.
Véget ér vasárnap a húsvéti vakáció, hétfőtől folytatódik a tanítás az iskolákban.
1 hozzászólás