Feltárást szorgalmaz az úzvölgyi katonatemető román parcelláján a magyar fél

A tervezettnél jóval később ugyan, de ismét tárgyalóasztalhoz ültek az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében a magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek. Ezúttal német és orosz illetékesek is csatlakoztak hozzájuk. Noha a sírkertnél tartott szerdai egyeztetés során jelentős előrelépés nem történt,

Az úzvölgyi katonatemetőben áprilisban kirobbant román-magyar botrány rendezése érdekében júniusban tárgyalt először egymással a két fél.

korábban írtuk

Román emlékművet avatnak az Úz-völgyében

Nagyszabású ünnepségen avatnak román katonai emlékművet az úzvölgyi sírkertben. A második világháborúban elesett magyar és német katonák, illetve civilek emlékére állított fakeresztek mellé már számos betonkeresztet állítottak, illetve egy nagyobb emlékművet is emeltek.

Az akkori, Bukarestben tartott találkozón a két nemzet hadisírgondozásért felelős szervezetei ismertették egymással az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos levéltári forrásaikat, majd úgy döntöttek, hogy a dokumentumok áttanulmányozása után, szeptemberben folytatják a szakmai egyeztetéseket.

Bukarest azonban időközben halasztást kért, hiszen a román védelmi minisztérium korábban megfogalmazott válasza szerint az úzvölgyi katonai temető többnemzetiségű sírkertnek tekinthető, így a nemzetközi szabályozások és a kormányközi megállapodások értelmében minden olyan ország képviselőinek véleményére szükség van a rendezés érdekében, amelynek hősi halottjai a haditemetőben nyugszanak.

Mivel Románia eddig kilenc országgal kötött kétoldalú megállapodást (Németországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával, a Moldovai Köztársasággal, Csehországgal, Olaszországgal, Oroszországgal és Lengyelországgal), úgy döntöttek, hogy a következő egyeztetésre valamennyi érintett ország katonai attaséját meghívják. A megkeresésre valószínűleg lassan érkezhetett válasz, hiszen a korábban leszögezett szeptemberi időpont helyett végül november 6-án tartották meg a következő szakmai egyeztetést. Ezen

A délelőtt tíz órakor kezdődő tárgyalás első mozzanataként a négy ország képviselői egy, a haditemető szomszédságába felállított katonai sátorba vonultak vissza, ahová a sajtó képviselői nem léphettek be. Az angol nyelven zajló megbeszélésen többek között Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka és Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője, Florin Roman, a román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) aligazgatója, Cristian Scarlat, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség képviselője, illetve Viktor Makovszkij, Oroszország bukaresti katonai attaséja és Alexander Sapovalov, az orosz védelmi minisztérium hadisírgondozásért felelős romániai képviseletének vezetője tárgyalt egymással.

A több mint egy órán át tartó egyeztetés után a haditemető közös bejárásával folytatódott a szerdai esemény, eközben pedig a sajtó kérdéseire is válaszoltak a küldöttségek képviselői. Kovács Vilmos ezredes elmondása szerint a temető eddigi sorsáról két, egy magyar és egy román bemutatót tartottak, amelyben felvázolták a két fél álláspontját.

– jelentette ki az ezredes. Ezt követően arról is beszélt, hogy a román fél szerint a megoldás érdekében további kutatásokra, bejárásra és új történeti források feltárására van szükség. Az egyik olyan témakör, amelyhez ez szükséges, éppen a temetőben nyugvó román katonák száma.

Alexander Sapovalov az orosz állásponttal kapcsolatosan elmondta: nem tartja „normálisnak” 100 évvel az első világháború után az úzvölgyi temetőben június 6-án történteket. „Mi a békét támogatjuk, és most is azt az utat kutatjuk, amely által békésen oldhatjuk meg közösen a problémát” – emelte ki Sapovalov.

korábban írtuk

Elfoglalták az úzvölgyi sírkertet, ünnepeltek a románok

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.

Azt viszont

Cristian Scarlat, a német hadisírgondozó hivatal képviselője a téma egyéb érdekességeire is rámutatott. Mint mondta, az úzvölgyi sírkertet meglátása szerint nem lehet haditemetőnek nevezni, csupán „becsület-temetőnek”, hiszen a háborús hősök mellett civilek nyughelyei is találhatók ott. Ezt a kérdést szerinte a civil parcella elhatárolásával lehet megoldani.

Emellett

Arra is kitért, hogy türelemmel könnyedén meg lehet oldani a problémát, olyan helyszínné változtatva a temetőt, ahová magyarok, székelyek, románok, németek és más nemzetek képviselői is szívesen mennek megemlékezni. „Minket nem az emlékművek és a szimbólumok érdekelnek, hanem az elhunytakról való megemlékezés” – hangsúlyozta.

A terepszemle és a beszélgetések után az is kiderült, hogy érdemi előrelépés ezúttal sem született az ügyben. Így Kovács Vilmos valamennyi érintett ország képviselőjét meghívta Budapestre, hogy ott folytassák a temető helyzetének rendezéséről elkezdett párbeszédet.