A magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek első alkalommal tárgyaltak az úzvölgyi katonatemető ügyében szerdán a helyszínen. Az egyeztetésen Oroszország és Németország képviselői is ismertették álláspontjukat. Jelentős előrelépés nem történt, kiderült azonban, hogy a román parcella helyén feltárást szorgalmaz a magyar fél.
2019. november 06., 18:402019. november 06., 18:40
Fotó: Pinti Attila
A magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek első alkalommal tárgyaltak az úzvölgyi katonatemető ügyében szerdán a helyszínen. Az egyeztetésen Oroszország és Németország képviselői is ismertették álláspontjukat. Jelentős előrelépés nem történt, kiderült azonban, hogy a román parcella helyén feltárást szorgalmaz a magyar fél.
2019. november 06., 18:402019. november 06., 18:40
Fotó: Pinti Attila
A tervezettnél jóval később ugyan, de ismét tárgyalóasztalhoz ültek az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében a magyar és a román hadisírgondozásért felelős szervezetek. Ezúttal német és orosz illetékesek is csatlakoztak hozzájuk. Noha a sírkertnél tartott szerdai egyeztetés során jelentős előrelépés nem történt,
Az úzvölgyi katonatemetőben áprilisban kirobbant román-magyar botrány rendezése érdekében júniusban tárgyalt először egymással a két fél.

Nagyszabású ünnepségen avatnak román katonai emlékművet az úzvölgyi sírkertben. A második világháborúban elesett magyar és német katonák, illetve civilek emlékére állított fakeresztek mellé már számos betonkeresztet állítottak, illetve egy nagyobb emlékművet is emeltek.
Az akkori, Bukarestben tartott találkozón a két nemzet hadisírgondozásért felelős szervezetei ismertették egymással az úzvölgyi katonatemetővel kapcsolatos levéltári forrásaikat, majd úgy döntöttek, hogy a dokumentumok áttanulmányozása után, szeptemberben folytatják a szakmai egyeztetéseket.
Fotó: Pinti Attila
Bukarest azonban időközben halasztást kért, hiszen a román védelmi minisztérium korábban megfogalmazott válasza szerint az úzvölgyi katonai temető többnemzetiségű sírkertnek tekinthető, így a nemzetközi szabályozások és a kormányközi megállapodások értelmében minden olyan ország képviselőinek véleményére szükség van a rendezés érdekében, amelynek hősi halottjai a haditemetőben nyugszanak.
Mivel Románia eddig kilenc országgal kötött kétoldalú megállapodást (Németországgal, Szlovákiával, Magyarországgal, Szlovéniával, a Moldovai Köztársasággal, Csehországgal, Olaszországgal, Oroszországgal és Lengyelországgal), úgy döntöttek, hogy a következő egyeztetésre valamennyi érintett ország katonai attaséját meghívják. A megkeresésre valószínűleg lassan érkezhetett válasz, hiszen a korábban leszögezett szeptemberi időpont helyett végül november 6-án tartották meg a következő szakmai egyeztetést. Ezen
Fotó: Pinti Attila
A délelőtt tíz órakor kezdődő tárgyalás első mozzanataként a négy ország képviselői egy, a haditemető szomszédságába felállított katonai sátorba vonultak vissza, ahová a sajtó képviselői nem léphettek be. Az angol nyelven zajló megbeszélésen többek között Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka és Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője, Florin Roman, a román védelmi minisztériumnak alárendelt Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) aligazgatója, Cristian Scarlat, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség képviselője, illetve Viktor Makovszkij, Oroszország bukaresti katonai attaséja és Alexander Sapovalov, az orosz védelmi minisztérium hadisírgondozásért felelős romániai képviseletének vezetője tárgyalt egymással.
Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka
Fotó: Pinti Attila
A több mint egy órán át tartó egyeztetés után a haditemető közös bejárásával folytatódott a szerdai esemény, eközben pedig a sajtó kérdéseire is válaszoltak a küldöttségek képviselői. Kovács Vilmos ezredes elmondása szerint a temető eddigi sorsáról két, egy magyar és egy román bemutatót tartottak, amelyben felvázolták a két fél álláspontját.
– húzta alá az ezredes. Hozzátette: az egyeztetés nyílt hangulatban folyt, de felvetődtek a magyar fél által vitásnak ítélt kérdések is, mint például a román keresztek elhelyezése és azok helye. „A mi álláspontunk szerint a 2019-ben elhelyezett román keresztek jelentős része magyar katonák sírjai fölött található, ez pedig nyilvánvalóan kegyeletsértő és tarthatatlan. Ennek az állapotnak a megszüntetését kérjük a továbbiakban is, ehhez ragaszkodunk” – szögezte le Kovács.

Hiába szabályozza államközi egyezmény a romániai magyar és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetét, a dormánfalvi önkormányzat erre fittyet hányt. A birtokunkba jutott 1917-es térkép bizonyítja, hogy a dormánfalviak a 10. honvéd gyalogezred I. számú temetőjének sorai fölé állították a betonkereszteket.
Azt is elárulta azonban, hogy a román fél nem látta bizonyítottnak a kegyeletsértést. „Erre egy megoldás van: azon a területen, ahol az 50 kereszt, az emlékmű és a zászlósor áll, hajtsunk végre a román féllel közösen egy feltárást, ami igazolná, hogy vannak idetemetve katonák.
– jelentette ki az ezredes. Ezt követően arról is beszélt, hogy a román fél szerint a megoldás érdekében további kutatásokra, bejárásra és új történeti források feltárására van szükség. Az egyik olyan témakör, amelyhez ez szükséges, éppen a temetőben nyugvó román katonák száma.
– avatott be a részletekbe az ezredes.
Alexander Sapovalov, az orosz védelmi minisztérium hadisírgondozásért felelős romániai képviseletének vezetője
Fotó: Pinti Attila
Alexander Sapovalov az orosz állásponttal kapcsolatosan elmondta: nem tartja „normálisnak” 100 évvel az első világháború után az úzvölgyi temetőben június 6-án történteket. „Mi a békét támogatjuk, és most is azt az utat kutatjuk, amely által békésen oldhatjuk meg közösen a problémát” – emelte ki Sapovalov.

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.
Azt viszont
Cristian Scarlat, a német hadisírgondozó hivatal képviselője a téma egyéb érdekességeire is rámutatott. Mint mondta, az úzvölgyi sírkertet meglátása szerint nem lehet haditemetőnek nevezni, csupán „becsület-temetőnek”, hiszen a háborús hősök mellett civilek nyughelyei is találhatók ott. Ezt a kérdést szerinte a civil parcella elhatárolásával lehet megoldani.
Cristian Scarlat, a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség képviselője
Fotó: Pinti Attila
Emellett
Arra is kitért, hogy türelemmel könnyedén meg lehet oldani a problémát, olyan helyszínné változtatva a temetőt, ahová magyarok, székelyek, románok, németek és más nemzetek képviselői is szívesen mennek megemlékezni. „Minket nem az emlékművek és a szimbólumok érdekelnek, hanem az elhunytakról való megemlékezés” – hangsúlyozta.
Fotó: Pinti Attila
A terepszemle és a beszélgetések után az is kiderült, hogy érdemi előrelépés ezúttal sem született az ügyben. Így Kovács Vilmos valamennyi érintett ország képviselőjét meghívta Budapestre, hogy ott folytassák a temető helyzetének rendezéséről elkezdett párbeszédet.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Viktor Makovszkij, Oroszország bukaresti katonai attaséja
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
A pirotechnikai eszközök veszélyeire hívja fel a figyelmet a közelgő téli ünnepek kapcsán az országos katasztrófavédelem, miután hétvégén egy kilencéves gyermek sérült meg petárdázás közben.
Filmbe vagy regénybe illő egyes anyukák és koraszülött babák története, annyi viszontagságon esnek át. Jó, ha látják, hogy nincsenek egyedül, ezért is szervezett nekik találkozót a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház.
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
Csaknem öt százalékpontot veszített népszerűségéből, de továbbra is magabiztosan megnyerné a romániai parlamenti választásokat a szélsőjobboldali Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) – derült ki egy hétfőn közzétett friss felmérésből.
A kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották a Fekete-tengeren sodródó két drónmaradvány átvizsgálását – közölte hétfő este a védelmi minisztérium.
Az EU a következő napokban bemutatja az Oroszországgal szembeni 22. szankciós csomagot – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Romániának jelenleg nincs szüksége megállapodásra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de meg kell őriznie nemzetközi hitelességét és hozzáférését a tőkepiacokhoz – jelentette ki hétfőn a Román Nemzeti Bank kormányzója.
A James Bond-franchise-t tulajdonló Amazon MGM hétfő délután bejelentette, hogy Robert Pattinson bújhat a 007-es ügynök bőrébe a soron következő filmekben.
Keddre halasztotta az Ilfov megyei törvényszék a döntést arról, hogy előzetes letartóztatásban marad-e Călin Georgescu abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Az alkoholos befolyásoltság és pszichés betegségek állhatnak többek között a családon belüli erőszak hátterében. Hargita megyében nőtt a bejelentett esetek száma, az év első tíz hónapjában 469 ilyen bűncselekményt jegyeztek.
szóljon hozzá!