Félsiker a gyergyói zászlóperben

Alapfokon ítélet is született a Hargita Megyei Törvényszéken – számol be Árus Zsolt, aki magánemberként mint gyergyószentmiklósi polgár szintén belépett a perbe.

A felperes érvei a szokásosak, ugyanezeket hozta fel számos más város és község esetében is. „Az ország zászlajára vonatkozó törvényre hivatkozik, s levonja azt a következtetést, hogy középületre csak azt, illetve az Európa Tanács zászlaját szabad kitűzni, semmi mást. Ugyan a következő mondatában már ellentmond magának, mert leírja, hogy

de rögtön azzal folytatja, hogy ezt a napos-holdas kék zászlót nem fogadták el a törvény előírásai szerint, tehát nincs mit keresnie az épület homlokzatán. Az állítás bizonyításával nem is próbálkozik, elvégre köztudott, hogy neki ilyenre nincs szüksége. Ezt jól mutatja az az eset, amikor Csíkszereda zászlaja kapcsán ő azt állította, hogy nincs törvényesen elfogadva, a szeredai polgármester pedig azt, hogy, de biza, igen, az 1994/71-es határozattal, a bíró pedig arra a következtetésre jutott, hogy ha Tanasă mondja, akkor a zászló nincs elfogadva, tehát el kell távolítani” – fogalmaz Árus Zsolt.

Székelyföld zászlajának kitűzését azonban igen, és elrendelte annak az eltávolítását a homlokzatról, de az épület belső helyiségeiből is.

Ugyancsak fontos szempont – teszi hozzá Árus Zsolt –, hogy a bíró jóváhagyta, hogy ő magánszemélyként, sértett félként a per részese legyen. Ez azért fontos, mert ezzel adott a lehetőség arra, hogy ezt az ügyet elvigye Strasbourgba, az emberjogi bíróságra, ha másodfokon nem születik kedvező ítélet. Ez azért lényeges, mert az önkormányzat mint állami szerv nem perelhetne az emberjogi bíróságon.

Az ügy addig is a Marosvásárhelyi Ítélőtáblán folytatódik, a következő tárgyalás időpontját egyelőre nem tűzték ki. Az alapfokú ítélet nyilván nem jogerős, így a zászlók továbbra is ott lobognak a városháza erkélyén.