Hirdetés
Hirdetés

Felmérés: kétezer-ötszáz udvarhelyi készül külföldön dolgozni

Alacsony fizetés, állástalanság. Többeknél ezek a kivándorlás okai. Illusztráció •  Fotó: Pál Árpád

Alacsony fizetés, állástalanság. Többeknél ezek a kivándorlás okai. Illusztráció

Fotó: Pál Árpád

A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége közvélemény-kutatásban próbálta számszerűsíteni, hogy hányan fogják elhagyni a közeljövőben a várost a nagyobb kereset reményében. Inkább a középkorúak távoznának, és körükben a nők aránya meghaladja a hatvan százalékot. Jakab Áron Csaba, a szövetség elnöke riasztónak tartja a helyzetet: az elvándorlás megállításának stratégiája nélkül súlyosbodhat a helyzet.

Szőke László

2017. augusztus 04., 12:382017. augusztus 04., 12:38

A megkérdezetteknek átlagosan több mint három (3,04 fő) közeli családtagja vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben, családonként pedig ketten (1,92 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön.

A válaszadók szinte mindegyike érintett (97 százalék).

Hirdetés

Életkor alapján nem mutatható ki különösebb eltérés, a korosztályok között 10 százalékon belüli az eltérés (legkevésbé érintett a 18–29 éves korosztály 94 százalékos érintettséggel, a leginkább érintett pedig a 45–59 éves korosztály 100 százalékos érintettséggel).

A megkérdezettek „csupán” 8 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg ugyan 2400 főt, de a velük távozó kiskorú családtagokkal akár 2800 főt is jelenthet. Ez az utóbbi szám könnyen lehet nagyobb, ha a nemek megoszlásából indulunk ki – azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a külföldi munkát tervezők között 62 százalék a nő, és 38 százalék a férfi.

A középkorú (30–44 éves) lakosság körében különösen magasnak látszik a kivándorlási szándék,

ha figyelembe vesszük a város számbeli arányát erre a korosztályra összpontosítva: a 13 százaléknyi, pozitívan nyilatkozó válaszadó, és egyben a külfölddel tervezők 50 százaléka több mint 1200 lakost jelent. A lakosság korosztály szerinti arányát nézve, a hasonlóan 13 százaléknyi távozni készülő fiatal (18–29 éves) pedig több mint 600-at.

A 45–59 és 60+ korosztályok hasonló arányban és számban vállalnák be a külföldet, 4–4 százalékról, illetve kb. 300–300 lehetséges kivándorlóról beszélhetünk. A válaszadók összesen 13 százaléka jelenleg is tartósan külföldön dolgozik, ami a város közel 4300 lakosát jelenti – ebből nem meglepő módon a legnagyobb létszámot itt is a 30–44 éves korosztály képviseli 19 százalékkal, azaz kb. 1800 lélekszámmal.

A külföldön munkát vállalni szándékozók leginkább az alacsony fizetéseket (75 százalék), az állástalanságot (38 százalék), és a helyi/hazai közélet viszonyait (25 százalék) említik okként.

Jelentős még a bizonytalanságot, a bizonytalan jövőt említők száma is (13–13 százalék). Viszont az állástalanság az alacsony fizetésekkel együtt mint ok, senkinél nem fordult elő, mint ahogy meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a fejlődés igénye is (gyakorlatilag ezt sem választotta senki).

A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések (72 százalék), a román politika (38 százalék), valamint a rossz gazdasági helyzet (24 százalék) a felelősek – de sokan említik a megfelelő munkahely hiányát is (22 százalék). A helyzetet senki nem értékeli természetes folyamatként, ugyanakkor nem is okolja érte sem az EU-t, sem a globalizációt, sem az oktatást vagy egészségügyet, netán a kisebbségi létből fakadó hátrányokat.

Az iskolázottság alapján vizsgálva az okokat azt tapasztaljuk, hogy elsősorban a 8 általánossal rendelkezők, majd rögtön utánuk a diplomások érzik úgy, hogy nem lehet megélni a fizetésből (88 és 79 százalék). Második helyezett itt is a román politika (arányaiban itt a 8 általánossal rendelkezők és a szakiskolások választották legtöbbször ezt az okot, 50 és 40 százalék), a harmadik helyezést nézve viszont itt is megoszlanak a vélemények: a képzettség nélküliek a tisztességesen való boldogulás nehézségét és az itthoni bérek elégtelenségét emelik ki, a szakiskolát végzettek inkább a megfelelő munkahelyeket keveslik, az érettségivel rendelkezők és diplomások ugyanakkor a rossz gazdasági helyzetet hibáztatják – derül ki a mikrovállalkozók szövetségének kutatásából.

A felmérést a Publicus Intézet 2017 júniusában végzett kutatását felhasználva, az egyszerű véletlen mintavétel módszerével a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége végezte 2017. július 9–21. között, Székelyudvarhely felnőtt lakosságát reprezentáló 104 fő megkérdezésével.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 09., péntek

Tízórás késéssel érkezett Bukarestbe a budapesti vonatjárat

Több mint tíz óra késéssel futott be a bukaresti északi pályaudvarra a Muntenia IR 79 nemzetközi vonat, amely még csütörtök délután indult útnak Budapestről. Az országba való belépés után a mozdony meghibásodott.

Tízórás késéssel érkezett Bukarestbe a budapesti vonatjárat
Hirdetés
2026. január 09., péntek

Ősztől új tantervek szerint fognak tanulni a kilencedik osztályt kezdő diákok

Megjelent a Hivatalos Közlönyben az új középiskolai tanterveket jóváhagyó miniszteri rendelet.

Ősztől új tantervek szerint fognak tanulni a kilencedik osztályt kezdő diákok
2026. január 09., péntek

Nyári gumival a téli autópályán: akkora büntetést kapott, hogy simán kijött volna belőle egy szett téli abroncs

Nyári gumiabroncsokkal felszerelt járművel hajtott az autópályán egy nő, akit pont kiszúrt a rendőrség.

Nyári gumival a téli autópályán: akkora büntetést kapott, hogy simán kijött volna belőle egy szett téli abroncs
2026. január 09., péntek

2026 tavalyi bajokkal Parajdon: nincs átvett munka, nincs új patakmeder, de van vészhelyzet

Újabb harminc napra meghosszabbította pénteken a tavalyi bányakatasztrófa nyomán elrendelt vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.

2026 tavalyi bajokkal Parajdon: nincs átvett munka, nincs új patakmeder, de van vészhelyzet
Hirdetés
2026. január 09., péntek

Tizenöt megyében és a fővárosban okozott vészhelyzeteket a havazás és a hóvihar az elmúlt 24 órában

Tizenöt megye több mint 30 településén és Bukarestben okozott vészhelyzeteket a sűrű havazás, hóvihar és a heves szél az elmúlt 24 órában – közölte pénteken a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).

Tizenöt megyében és a fővárosban okozott vészhelyzeteket a havazás és a hóvihar az elmúlt 24 órában
2026. január 09., péntek

Több mint 400 szabálysértés volt az állatvédelem terén Hargita megyében

Jelentős aktivitást fejtettek ki 2025-ben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság Állatvédelmi Irodájának munkatársai az állatok védelme érdekében.

Több mint 400 szabálysértés volt az állatvédelem terén Hargita megyében
2026. január 09., péntek

Rendkívüli hideg érkezik Székelyföldre – több napon át tartó fagy várható

Lényegesen lehűl az idő az elkövetkező napokban Székelyföldön, sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Rendkívüli hideg érkezik Székelyföldre – több napon át tartó fagy várható
Hirdetés
2026. január 09., péntek

A jeges utak és járdák veszélyeire figyelmeztet a katasztrófavédelem

A katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU) a jeges utak jelentette veszélyre hívta fel péntek reggel a lakosság figyelmét.

A jeges utak és járdák veszélyeire figyelmeztet a katasztrófavédelem
2026. január 09., péntek

Rég volt ilyen tél Székelyföldön: vastag hóréteg borítja a térség településeinek zömét

Újabb hóréteg rakódott le az elmúlt egy napban az ország számos pontján, Székelyföld nagyobb városainak zömében 20 centiméterhez közelít hóvastagság.

Rég volt ilyen tél Székelyföldön: vastag hóréteg borítja a térség településeinek zömét
2026. január 09., péntek

Megvolt az év első komolyabb földrengése

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt pénteken 5 óra 50 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Megvolt az év első komolyabb földrengése
Hirdetés