
Alacsony fizetés, állástalanság. Többeknél ezek a kivándorlás okai. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége közvélemény-kutatásban próbálta számszerűsíteni, hogy hányan fogják elhagyni a közeljövőben a várost a nagyobb kereset reményében. Inkább a középkorúak távoznának, és körükben a nők aránya meghaladja a hatvan százalékot. Jakab Áron Csaba, a szövetség elnöke riasztónak tartja a helyzetet: az elvándorlás megállításának stratégiája nélkül súlyosbodhat a helyzet.
2017. augusztus 04., 12:382017. augusztus 04., 12:38
A megkérdezetteknek átlagosan több mint három (3,04 fő) közeli családtagja vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben, családonként pedig ketten (1,92 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön.
Életkor alapján nem mutatható ki különösebb eltérés, a korosztályok között 10 százalékon belüli az eltérés (legkevésbé érintett a 18–29 éves korosztály 94 százalékos érintettséggel, a leginkább érintett pedig a 45–59 éves korosztály 100 százalékos érintettséggel).
A megkérdezettek „csupán” 8 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg ugyan 2400 főt, de a velük távozó kiskorú családtagokkal akár 2800 főt is jelenthet. Ez az utóbbi szám könnyen lehet nagyobb, ha a nemek megoszlásából indulunk ki – azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a külföldi munkát tervezők között 62 százalék a nő, és 38 százalék a férfi.
ha figyelembe vesszük a város számbeli arányát erre a korosztályra összpontosítva: a 13 százaléknyi, pozitívan nyilatkozó válaszadó, és egyben a külfölddel tervezők 50 százaléka több mint 1200 lakost jelent. A lakosság korosztály szerinti arányát nézve, a hasonlóan 13 százaléknyi távozni készülő fiatal (18–29 éves) pedig több mint 600-at.
A 45–59 és 60+ korosztályok hasonló arányban és számban vállalnák be a külföldet, 4–4 százalékról, illetve kb. 300–300 lehetséges kivándorlóról beszélhetünk. A válaszadók összesen 13 százaléka jelenleg is tartósan külföldön dolgozik, ami a város közel 4300 lakosát jelenti – ebből nem meglepő módon a legnagyobb létszámot itt is a 30–44 éves korosztály képviseli 19 százalékkal, azaz kb. 1800 lélekszámmal.
Jelentős még a bizonytalanságot, a bizonytalan jövőt említők száma is (13–13 százalék). Viszont az állástalanság az alacsony fizetésekkel együtt mint ok, senkinél nem fordult elő, mint ahogy meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a fejlődés igénye is (gyakorlatilag ezt sem választotta senki).
A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések (72 százalék), a román politika (38 százalék), valamint a rossz gazdasági helyzet (24 százalék) a felelősek – de sokan említik a megfelelő munkahely hiányát is (22 százalék). A helyzetet senki nem értékeli természetes folyamatként, ugyanakkor nem is okolja érte sem az EU-t, sem a globalizációt, sem az oktatást vagy egészségügyet, netán a kisebbségi létből fakadó hátrányokat.
Az iskolázottság alapján vizsgálva az okokat azt tapasztaljuk, hogy elsősorban a 8 általánossal rendelkezők, majd rögtön utánuk a diplomások érzik úgy, hogy nem lehet megélni a fizetésből (88 és 79 százalék). Második helyezett itt is a román politika (arányaiban itt a 8 általánossal rendelkezők és a szakiskolások választották legtöbbször ezt az okot, 50 és 40 százalék), a harmadik helyezést nézve viszont itt is megoszlanak a vélemények: a képzettség nélküliek a tisztességesen való boldogulás nehézségét és az itthoni bérek elégtelenségét emelik ki, a szakiskolát végzettek inkább a megfelelő munkahelyeket keveslik, az érettségivel rendelkezők és diplomások ugyanakkor a rossz gazdasági helyzetet hibáztatják – derül ki a mikrovállalkozók szövetségének kutatásából.
A felmérést a Publicus Intézet 2017 júniusában végzett kutatását felhasználva, az egyszerű véletlen mintavétel módszerével a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége végezte 2017. július 9–21. között, Székelyudvarhely felnőtt lakosságát reprezentáló 104 fő megkérdezésével.
A Mezőméhes községhez tartozó Mezővelkére vonultak a nagysármási tűzoltók szerda este, ahol egy lakóház tetőzete gyúlt ki.
A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – jelentette ki szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Lélekemelő nagyböjti koncertre kerül sor a csíkdelnei Úr-kápolnában, a március 8-án 11 órától kezdődő szentmise után.
Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta két kárpátaljai magyar hadifogoly elengedését a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán szerdán Moszkvában.
Lenyűgöző hangszerrel egészült ki a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Bartók Béla-terem új ékszerét Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere adta át, a zongorát pedig maga az alkotó szólaltatta meg először.
Kárp György 80 címmel különleges, zenés-vidám estére várják az érdeklődőket március 5-én, csütörtökön 18 órától a Szovátai Városháza dísztermében
A romániai lakások háromnegyede nincs pénzügyileg védve a természeti katasztrófák ellen, mivel a közel 10 millió lakóingatlan közül mindössze mintegy 2,4 millió rendelkezik kötelező biztosítással – jelentette ki a PAID vezérigazgatója.
Az oktatási minisztérium a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére új módszertant fogadott el a kisebbségi tankönyvek beszerzésére – számol be az RMDSZ sajtóosztálya.
Hivatali visszaélés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Adrian Chesnoiu volt mezőgazdasági minisztert egy elcsalt versenyvizsgákkal kapcsolatos ügyben. Az ítélet nem jogerős.
Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján az Országos Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője.
szóljon hozzá!