Alacsony fizetés, állástalanság. Többeknél ezek a kivándorlás okai. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége közvélemény-kutatásban próbálta számszerűsíteni, hogy hányan fogják elhagyni a közeljövőben a várost a nagyobb kereset reményében. Inkább a középkorúak távoznának, és körükben a nők aránya meghaladja a hatvan százalékot. Jakab Áron Csaba, a szövetség elnöke riasztónak tartja a helyzetet: az elvándorlás megállításának stratégiája nélkül súlyosbodhat a helyzet.
2017. augusztus 04., 12:382017. augusztus 04., 12:38
A megkérdezetteknek átlagosan több mint három (3,04 fő) közeli családtagja vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben, családonként pedig ketten (1,92 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön.
Életkor alapján nem mutatható ki különösebb eltérés, a korosztályok között 10 százalékon belüli az eltérés (legkevésbé érintett a 18–29 éves korosztály 94 százalékos érintettséggel, a leginkább érintett pedig a 45–59 éves korosztály 100 százalékos érintettséggel).
A megkérdezettek „csupán” 8 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg ugyan 2400 főt, de a velük távozó kiskorú családtagokkal akár 2800 főt is jelenthet. Ez az utóbbi szám könnyen lehet nagyobb, ha a nemek megoszlásából indulunk ki – azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a külföldi munkát tervezők között 62 százalék a nő, és 38 százalék a férfi.
ha figyelembe vesszük a város számbeli arányát erre a korosztályra összpontosítva: a 13 százaléknyi, pozitívan nyilatkozó válaszadó, és egyben a külfölddel tervezők 50 százaléka több mint 1200 lakost jelent. A lakosság korosztály szerinti arányát nézve, a hasonlóan 13 százaléknyi távozni készülő fiatal (18–29 éves) pedig több mint 600-at.
A 45–59 és 60+ korosztályok hasonló arányban és számban vállalnák be a külföldet, 4–4 százalékról, illetve kb. 300–300 lehetséges kivándorlóról beszélhetünk. A válaszadók összesen 13 százaléka jelenleg is tartósan külföldön dolgozik, ami a város közel 4300 lakosát jelenti – ebből nem meglepő módon a legnagyobb létszámot itt is a 30–44 éves korosztály képviseli 19 százalékkal, azaz kb. 1800 lélekszámmal.
Jelentős még a bizonytalanságot, a bizonytalan jövőt említők száma is (13–13 százalék). Viszont az állástalanság az alacsony fizetésekkel együtt mint ok, senkinél nem fordult elő, mint ahogy meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a fejlődés igénye is (gyakorlatilag ezt sem választotta senki).
A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések (72 százalék), a román politika (38 százalék), valamint a rossz gazdasági helyzet (24 százalék) a felelősek – de sokan említik a megfelelő munkahely hiányát is (22 százalék). A helyzetet senki nem értékeli természetes folyamatként, ugyanakkor nem is okolja érte sem az EU-t, sem a globalizációt, sem az oktatást vagy egészségügyet, netán a kisebbségi létből fakadó hátrányokat.
Az iskolázottság alapján vizsgálva az okokat azt tapasztaljuk, hogy elsősorban a 8 általánossal rendelkezők, majd rögtön utánuk a diplomások érzik úgy, hogy nem lehet megélni a fizetésből (88 és 79 százalék). Második helyezett itt is a román politika (arányaiban itt a 8 általánossal rendelkezők és a szakiskolások választották legtöbbször ezt az okot, 50 és 40 százalék), a harmadik helyezést nézve viszont itt is megoszlanak a vélemények: a képzettség nélküliek a tisztességesen való boldogulás nehézségét és az itthoni bérek elégtelenségét emelik ki, a szakiskolát végzettek inkább a megfelelő munkahelyeket keveslik, az érettségivel rendelkezők és diplomások ugyanakkor a rossz gazdasági helyzetet hibáztatják – derül ki a mikrovállalkozók szövetségének kutatásából.
A felmérést a Publicus Intézet 2017 júniusában végzett kutatását felhasználva, az egyszerű véletlen mintavétel módszerével a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége végezte 2017. július 9–21. között, Székelyudvarhely felnőtt lakosságát reprezentáló 104 fő megkérdezésével.
A román kormány csütörtöki ülésén nemzeti jelentőségű projektté nyilvánította a Magyarország felé vezető és a nyugati országrész ellátásában fontos szerepet játszó, Temesrékás (Recaș) és Újpanád (Horia) közötti új földgázvezeték megépítését.
Daniel David tanügyminiszter az ösztöndíjakkal kapcsolatban kijelentette: megkezdte a tárgyalásokat az európai alapokért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy az egyetemi lemorzsolódás megelőzésére irányuló programba forrásokat csoportosítsanak át.
Sepsiszentgyörgy tanintézményei évtizedekre meghatározó felújításokon esnek át, melyek összértéke meghaladja a 100 millió eurót. Antal Árpád polgármester szerint ezek a fejlesztések fél évszázadra fogják megoldani az oktatási infrastruktúra problémáit.
Két és fél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte jogerősen csütörtökön a bukaresti táblabíróság a szexuális erőszakkal vádolt Visarion Alexa ortodox pópát.
Jóval a megengedett sebesség felett, 109 km/órával száguldott településen belül a Mehedinți megyei rendőrség vezetője szolgálati autójával, és nem volt küldetésen – hozta nyilvánosságra az esetet az Europol szakszervezet.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön kijelentette, hogy véleménye szerint legalább még hat hónapig meg kell tartani az alapélelmiszerek árréssapkáját, mert „az embereknek érezniük kell, hogy védelmezik őket”.
Akár több ezer lejes bírságra is számíthatnak azok az állattartók, akik közterületen hagyják magukra állataikat, vagy elmulasztják kedvenceik ivartalanítását és chipezését.
Az Európai Unióban és az euróövezetben egyaránt enyhén csökkent az építőipari termelés volumene júliusban az előző hónaphoz képest, és a tagállamok közül Románia építőipara teljesített a legjobban.
Négyszáz rögzített sebességmérő kamera telepítését irányozta elő a romániai utakon a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), de a projekt pénzhiány miatt késik. Eredetileg idén nyárra kellett volna felszerelni.
A magánszemélyek szeptember 30-tól igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlásra a roncsautóprogram keretében – jelentette be csütörtökön a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
szóljon hozzá!