
Alacsony fizetés, állástalanság. Többeknél ezek a kivándorlás okai. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége közvélemény-kutatásban próbálta számszerűsíteni, hogy hányan fogják elhagyni a közeljövőben a várost a nagyobb kereset reményében. Inkább a középkorúak távoznának, és körükben a nők aránya meghaladja a hatvan százalékot. Jakab Áron Csaba, a szövetség elnöke riasztónak tartja a helyzetet: az elvándorlás megállításának stratégiája nélkül súlyosbodhat a helyzet.
2017. augusztus 04., 12:382017. augusztus 04., 12:38
A megkérdezetteknek átlagosan több mint három (3,04 fő) közeli családtagja vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben, családonként pedig ketten (1,92 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön.
Életkor alapján nem mutatható ki különösebb eltérés, a korosztályok között 10 százalékon belüli az eltérés (legkevésbé érintett a 18–29 éves korosztály 94 százalékos érintettséggel, a leginkább érintett pedig a 45–59 éves korosztály 100 százalékos érintettséggel).
A megkérdezettek „csupán” 8 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg ugyan 2400 főt, de a velük távozó kiskorú családtagokkal akár 2800 főt is jelenthet. Ez az utóbbi szám könnyen lehet nagyobb, ha a nemek megoszlásából indulunk ki – azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a külföldi munkát tervezők között 62 százalék a nő, és 38 százalék a férfi.
ha figyelembe vesszük a város számbeli arányát erre a korosztályra összpontosítva: a 13 százaléknyi, pozitívan nyilatkozó válaszadó, és egyben a külfölddel tervezők 50 százaléka több mint 1200 lakost jelent. A lakosság korosztály szerinti arányát nézve, a hasonlóan 13 százaléknyi távozni készülő fiatal (18–29 éves) pedig több mint 600-at.
A 45–59 és 60+ korosztályok hasonló arányban és számban vállalnák be a külföldet, 4–4 százalékról, illetve kb. 300–300 lehetséges kivándorlóról beszélhetünk. A válaszadók összesen 13 százaléka jelenleg is tartósan külföldön dolgozik, ami a város közel 4300 lakosát jelenti – ebből nem meglepő módon a legnagyobb létszámot itt is a 30–44 éves korosztály képviseli 19 százalékkal, azaz kb. 1800 lélekszámmal.
Jelentős még a bizonytalanságot, a bizonytalan jövőt említők száma is (13–13 százalék). Viszont az állástalanság az alacsony fizetésekkel együtt mint ok, senkinél nem fordult elő, mint ahogy meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a fejlődés igénye is (gyakorlatilag ezt sem választotta senki).
A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések (72 százalék), a román politika (38 százalék), valamint a rossz gazdasági helyzet (24 százalék) a felelősek – de sokan említik a megfelelő munkahely hiányát is (22 százalék). A helyzetet senki nem értékeli természetes folyamatként, ugyanakkor nem is okolja érte sem az EU-t, sem a globalizációt, sem az oktatást vagy egészségügyet, netán a kisebbségi létből fakadó hátrányokat.
Az iskolázottság alapján vizsgálva az okokat azt tapasztaljuk, hogy elsősorban a 8 általánossal rendelkezők, majd rögtön utánuk a diplomások érzik úgy, hogy nem lehet megélni a fizetésből (88 és 79 százalék). Második helyezett itt is a román politika (arányaiban itt a 8 általánossal rendelkezők és a szakiskolások választották legtöbbször ezt az okot, 50 és 40 százalék), a harmadik helyezést nézve viszont itt is megoszlanak a vélemények: a képzettség nélküliek a tisztességesen való boldogulás nehézségét és az itthoni bérek elégtelenségét emelik ki, a szakiskolát végzettek inkább a megfelelő munkahelyeket keveslik, az érettségivel rendelkezők és diplomások ugyanakkor a rossz gazdasági helyzetet hibáztatják – derül ki a mikrovállalkozók szövetségének kutatásából.
A felmérést a Publicus Intézet 2017 júniusában végzett kutatását felhasználva, az egyszerű véletlen mintavétel módszerével a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége végezte 2017. július 9–21. között, Székelyudvarhely felnőtt lakosságát reprezentáló 104 fő megkérdezésével.
A csíkszeredai sétálóutca lehetőségeinek hangsúlyosabb kihasználásához közel négy évvel ezelőtt ötletversennyel igyekezett jó elképzeléseket gyűjteni a városháza. Korodi Attila polgármester szerint utána történt elmozdulás, de még van mit tenni.
A Romgaz és az Azomureș közötti elvi megállapodás fontos lépés a romániai műtrágyagyártás újraindítása felé, ami a mezőgazdaság és a gazdaság egésze szempontjából is kulcsfontosságú – közölte szerdán Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Elvi megállapodásra jutott a marosvásárhelyi vegyipari vállalat vezetősége és az állami tulajdonban levő Romgaz a kombinát egy részének megvásárlásáról. A hírt szerdán jelentette be a Romgaz.
Megalakul szombaton az új Országgyűlés, amely várhatóan megválasztja az új miniszterelnököt, az áprilisi parlamenti választáson nyertes Tisza Párt elnökét, Magyar Pétert.
Június 5-e a 2026-os támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Büntetőeljárást indított a Dolj megyei ügyészség annak az elítéltnek az ügyében, aki kedden megszökött a craiovai börtön egyik munkapontjáról, és üldözése közben lelőtték a rendőrök.
Sorin Grindeanu kizártnak tartja, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) az RMDSZ-szel, a nemzeti kisebbségekkel és a függetlenekkel alakítson kormányt.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, George Simion szerint Nicușor Dan megsérti az alkotmány 103. cikkelyét azzal, hogy „titokban” politikai vezetőkkel egyeztet „saját kormánya” megalakításáról.
Az elmúlt 24 órában hét bevetésük volt a Hargita megyei tűzoltóknak és a hozzájuk tartozó és mentőegységeknek.
Egy felfüggesztett jogosítvánnyal vezető nőt füleltek le, és egy randalírozó férfit is őrizetbe vettek a rendőrök a keddi nap folyamán.
szóljon hozzá!