Alacsony fizetés, állástalanság. Többeknél ezek a kivándorlás okai. Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
A Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége közvélemény-kutatásban próbálta számszerűsíteni, hogy hányan fogják elhagyni a közeljövőben a várost a nagyobb kereset reményében. Inkább a középkorúak távoznának, és körükben a nők aránya meghaladja a hatvan százalékot. Jakab Áron Csaba, a szövetség elnöke riasztónak tartja a helyzetet: az elvándorlás megállításának stratégiája nélkül súlyosbodhat a helyzet.
2017. augusztus 04., 12:382017. augusztus 04., 12:38
A megkérdezetteknek átlagosan több mint három (3,04 fő) közeli családtagja vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben, családonként pedig ketten (1,92 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön.
Életkor alapján nem mutatható ki különösebb eltérés, a korosztályok között 10 százalékon belüli az eltérés (legkevésbé érintett a 18–29 éves korosztály 94 százalékos érintettséggel, a leginkább érintett pedig a 45–59 éves korosztály 100 százalékos érintettséggel).
A megkérdezettek „csupán” 8 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg ugyan 2400 főt, de a velük távozó kiskorú családtagokkal akár 2800 főt is jelenthet. Ez az utóbbi szám könnyen lehet nagyobb, ha a nemek megoszlásából indulunk ki – azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a külföldi munkát tervezők között 62 százalék a nő, és 38 százalék a férfi.
ha figyelembe vesszük a város számbeli arányát erre a korosztályra összpontosítva: a 13 százaléknyi, pozitívan nyilatkozó válaszadó, és egyben a külfölddel tervezők 50 százaléka több mint 1200 lakost jelent. A lakosság korosztály szerinti arányát nézve, a hasonlóan 13 százaléknyi távozni készülő fiatal (18–29 éves) pedig több mint 600-at.
A 45–59 és 60+ korosztályok hasonló arányban és számban vállalnák be a külföldet, 4–4 százalékról, illetve kb. 300–300 lehetséges kivándorlóról beszélhetünk. A válaszadók összesen 13 százaléka jelenleg is tartósan külföldön dolgozik, ami a város közel 4300 lakosát jelenti – ebből nem meglepő módon a legnagyobb létszámot itt is a 30–44 éves korosztály képviseli 19 százalékkal, azaz kb. 1800 lélekszámmal.
Jelentős még a bizonytalanságot, a bizonytalan jövőt említők száma is (13–13 százalék). Viszont az állástalanság az alacsony fizetésekkel együtt mint ok, senkinél nem fordult elő, mint ahogy meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a fejlődés igénye is (gyakorlatilag ezt sem választotta senki).
A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések (72 százalék), a román politika (38 százalék), valamint a rossz gazdasági helyzet (24 százalék) a felelősek – de sokan említik a megfelelő munkahely hiányát is (22 százalék). A helyzetet senki nem értékeli természetes folyamatként, ugyanakkor nem is okolja érte sem az EU-t, sem a globalizációt, sem az oktatást vagy egészségügyet, netán a kisebbségi létből fakadó hátrányokat.
Az iskolázottság alapján vizsgálva az okokat azt tapasztaljuk, hogy elsősorban a 8 általánossal rendelkezők, majd rögtön utánuk a diplomások érzik úgy, hogy nem lehet megélni a fizetésből (88 és 79 százalék). Második helyezett itt is a román politika (arányaiban itt a 8 általánossal rendelkezők és a szakiskolások választották legtöbbször ezt az okot, 50 és 40 százalék), a harmadik helyezést nézve viszont itt is megoszlanak a vélemények: a képzettség nélküliek a tisztességesen való boldogulás nehézségét és az itthoni bérek elégtelenségét emelik ki, a szakiskolát végzettek inkább a megfelelő munkahelyeket keveslik, az érettségivel rendelkezők és diplomások ugyanakkor a rossz gazdasági helyzetet hibáztatják – derül ki a mikrovállalkozók szövetségének kutatásából.
A felmérést a Publicus Intézet 2017 júniusában végzett kutatását felhasználva, az egyszerű véletlen mintavétel módszerével a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége végezte 2017. július 9–21. között, Székelyudvarhely felnőtt lakosságát reprezentáló 104 fő megkérdezésével.
Családtagok, kollégák, ismerősök, a magyar főkonzul, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere jelenlétében hat székelyföldi „lámpás ember” vette át a magyar államelnök által adományozott kitüntetést.
Jelentős összeget fektethet be az egyetemekkel és más szakmai szervezetekkel együttműködő Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal a fákat pusztító betűzőszúk kutatására. A cél az, hogy tanulmányt állítsanak össze a kártevők populációjának kordában tartására.
A koalíció sorsa múlhat azon, hogy miként viszonyulnak a kormánypártok a bukaresti időközi főpolgármester-választáshoz – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan.
Három pilléren alapuló gazdaságélénkítő tervet dolgozott ki a Szociáldemokrata Párt (PSD), amit meg fog vitatni a szakszervezetekkel, a munkáltatókkal és a koalíciós partnerekkel – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Sorin Grindeanu.
Jóváhagyta csütörtöki ülésén a Bolojan-kabinet a kübekházi és az óbébai gyorsforgalmi út összekötéséről szóló román-magyar kormánymegállapodás előkészítését és aláírását.
Az év végéig 250 lejes élelmiszer-utalványokban részesülnek az alacsony jövedelmű személyek és 500 lejes szociális utalványokban a hátrányos helyzetű iskolások – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru.
A tizedik alkalommal megszervezett Ő az út! Keresztény Ifjúsági Fesztivál egy alternatívát mutat a fiataloknak, egy olyan utat, amellyel nem találkoznak a világhálón – mondta a fesztivál ötletgazdája csütörtökön Marosvásárhelyen.
A három országos tanügyi szakszervezeti szövetség csütörtökön bejelentette, hogy a vezető testületeik hamarosan javaslatot tesznek a szakszervezeti tagoknak a következő tiltakozó akciók időpontjára és formájára.
E héttől, azaz szeptember 8-tól megszűnt a sepsiszentgyörgyi parkolás készpénzes fizetésének lehetősége, azt csak SMS-sel vagy a T Park alkalmazással lehet kifizetni. Ez kényelmetlenül érinti az idősebb autóvezetőket.
szóljon hozzá!