Fotó: Haáz Vince
„Alapvető érdekünk, hogy megvédjük a területalapú kohéziós politika létét” – mondta el Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter Tusványoson a fejlesztéspolitikai lehetőségekről szóló kerekasztal-beszélgetésen csütörtök délután a Bornemissza Anna sátorban.
2023. július 20., 20:062023. július 20., 20:06
A panelbeszélgetésen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szólalt fel elsőként, aki a kohéziós politikát említve rámutatott, hogy
Ezért fel kell zárkóztatni a leszakadó és elmaradott térségeket, hogy az egységes belső piac is zökkenőmentesebben működhessen.
– jelentette ki Navracsics.
A határon átnyúló fejlesztések kapcsán elmondta, hogy egy Kárpát-medencei területfejlesztési stratégia nem csak nemzetpolitikai szempontból, hanem gazdaságpolitikai szempontból is fontos.
Fotó: Haáz Vince
A román területfejlesztési politikára áttérve Hegedüs Csilla, az európai alapok minisztériumának korábbi államtitkára szólalt fel, aki mint fogalmazott:
Hozzátette, az Európai Unió kohéziós politikáját nem Kelet-Közép-Európában írták, ezért fontos a magyar elnökségnek, hogy az erdélyi szempontrendszert is figyelembe vegye. Rámutatott arra is, hogy
Látható a haladás, vannak előkészített tervek a fejlesztések tekintetében, azonban nem az ország szempontrendszere került előtérbe ezen politikák megszületésénél.
„Hol vannak a hiányosságok? A régiók nem úgy voltak meghatározva anno – a politikai és természeti határokat nem vették figyelembe.
– magyarázta Hegedüs Csilla.
Fotó: Haáz Vince
Navracsics Tibor a 2028-tól kezdődő költségvetési időszakra tekintve megjegyezte, hogy az új hét éves költségvetési időszakban ki fog bontakozni egy vita arról, hogy szükség van-e terület alapú kohéziós politikára.
– jelentette ki a területfejlesztési miniszter. Mint magyarázta, erre azért van szükség, mert a migrációs válság intenzívvé válása óta erős a nyomás, hogy ezt lecseréljék a személyi alapú kohézióra, így
Fotó: Haáz Vince
Hegedüs Csilla csatlakozva Navracsics Tibor gondolatához elmondta, hogy Európa nyugati országai nettó befizetők és nem nyertesei a kohéziós politikának, viszont az irányelveket ők határozzák meg, és bár a cél a kohézió, ők mégis
Fotó: Haáz Vince
Petri Bernadett, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a jelenlegi helyzetben ösztönzik a vállalatokat és önkormányzatokat arra, hogy legyenek figyelmesek az európai uniós pályázatokra, ugyanis
A közvetlen kapcsolatok kiépítését is fontosnak tartja, melyek révén cégek, intézmények akarata kifejezésre kerülhet.
– osztotta meg álláspontját az ügyvezető igazgató.
Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke vállalkozói szempontból és a kamarát képviselve elmondta: próbálnak úgy rendszerezni és információkat átadni, a jogrendszereket megérteni, hogy mindkét fél – vállalkozók és kormányzat – jól meg tudják egymást érteni.
Nicușor Dan független elnökjelölt az urnazárás után vasárnap este kijelentette, hogy az elnökválasztáson a „mélyreható” változást akaró közösség győzött Romániában.
George Simion vasárnap este, a második elnökválasztási forduló 21 órai exit poll felmérések eredményeinek közzététele után kijelentette, hogy a valós változást akaró román nép nevében magának követeli a választási győzelmet.
Míg a szavazatszámlálás kezdetén alig pár százalék volt a különbség a két jelölt között, a részeredmények folyamatos feldolgozása során Nicușor Dan egyre nagyobb előnyre tesz szert. De lássuk, hogy mit hoz majd a reggel.
Az exit poll eredmények alapján a függetlenként indult Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere a szavazatok 54 százalékát, míg George Simion, az AUR elnökjelöltje 45 százalékát szerezhette meg.
Példátlanul felfokozott hangulatban zajlott az elmúlt két hét, az elnökválasztás két fordulója közötti időszak. Hamarosan kiderül, hogy miért is.
Székelyföld egyik utolsó, teljes felújításra váró erődtemplomát kikezdte az idő vasfoga, de méltóságából nem veszített. Az Árkos fölött őrködő szakrális épületegyüttes helyén már a kezdetekben is unitárius templom állhatott.
Romániai idő szerint vasárnap 18:30-ig több mint 1,5 milió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat – a következő két órában még nagyon sokan elmehetnek szavazni.
Vasárnap összesen 140 lehetséges választási incidensről érkezett bejelentés a belügyi szervekhez.
Vasárnap 17 óra 30 percig a választói névjegyzékben szereplők 53,39 százaléka, azaz 9,6 millió választópolgár szavazott az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!