– fogalmazott a feltett kérdésünkre Sándor Zsolt István. Páll Ibolya független, autonóm Székelyföldet szeretne.

Szurkos Johanna úgy véli, nemzetünk a válságok közepette elsősorban békét, nyugalmat és egyetértést kíván. Szabadságot akar, hogy szabadon kifejezhesse véleményét, érvényesüljenek az emberi jogok. Egyenlőséget akar, ahogyan az a 12 pontban is meg volt fogalmazva. Hogy ugyanazok a jogok illessék meg a kisebbségeket is, mint azokat, akik többségben vannak az országon belül. „Jól felszerelt korházakat és olyan doktorokat (munkavállalókat) akik tisztelettel végzik munkájukat. Olyan főnököket, akik tisztelettel bánnak és megértőek a munkavállalókkal szemben. Szabadságot a munkavállalóknak. Az oktatási rendszer átalakítását. Nyolcadsorban szeretnék, hogy

– fejtette ki.

korábban írtuk

Mit kíván a magyar nemzet? 2023-ban. Erdélyben. Nyerteseket hirdetünk

A Médiatérnél a címben látható kérdésre kerestük a választ az elmúlt egy hónapban. Naponta érkeztek levelek a megadott címre olvasóinktól, hallgatóinktól, akik fontosnak tartották megfogalmazni gondolataikat a témában.

Lőrincz Annamária békét kíván az erdélyi nemzetiségek között, békét az ukrán-orosz konfliktusban. Azt kívánja a magyar nemzet 2023-ban, hogy az 1918-ban elkezdődött háborúnak, vagyis

A hamis történelem eltörlése, és Erdély valódi történelmének, szellemiségét megjelenítő kiadványok, tankönyvek alapján történjen az oktatás, és a helységek közterében is annak megfelelően érvényesüljön a helységnevek, utcanevek és köztéri megnevezések, szobrok felállítása. Erdély svájci mintára való átszervezése, ahol mind a román, mind a magyar nyelv hivatalos nyelv lenne minden szinten (adminisztráció, oktatás, kereskedelem stb.). Ezt kívánja a magyar nemzet és a román nemzet egy része is – hangsúlyozza Székely Tünde.

Kolumbán Mária szerint megbecsülést, tiszteletet kíván a magyar nemzet.

A mai kor fiataljainak szabadság kell és szerelem – fogalmazott Tolokán Király Katalin. „A 2023-as márciusi ifjak nem rohanva, kardot ragadva, nemes eszméket szétkürtölve hirdetik e vágyukat, hanem a modern társadalom diktálta élet terheitől sújtva, amikor magányos tekintetükkel, beeső vállaikkal, sok esetben az extremitást magukra öltve találkozunk velük utcákon, tereken, otthonainkban. Szabadság, szerelem kell nekik, csak talán még túl fiatalok ahhoz, hogy meg tudnák fogalmazni. Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! – ordíthatná a mai magyar középkorosztály, amely vállain hordozza élete felének terheit, s gyakorta meggörnyed alatta.

Testvériség kellene, mert őseinktől azt tanultuk, másképp nem lehet eredményes semmiféle küzdelmünk, csak ha közösen testvéreinkkel, egymásba kapaszkodva és egymást előre tolva haladunk – s a győzelemnek is csak akkor van értelme, ha megoszthatjuk embertársainkkal, testvéreinkkel. Most azért mégis azt mondom, amit nagyszüleink, dédszüleink tartottak, a Biblia tanítása szerint: a hit, remény, szeretet, e három az, ami 2023-ban a magyar nemzetnek kell!” – fejtette ki.

Egyenlőség, szabadság, testvériség! – nemcsak Erdélyben kellene meghatározó legyen ez a kívánsághármas, hanem szerte a világon. Márton Nóra kiemelte: mindez apró, hétköznapi gesztusok, örömök és csodák által jöhet létre.

Minél több anyagi támogatás a családoknak, segíteni a Kárpát-medence fiataljait, hogy minél többen részesüljenek felsőoktatásban, segíteni a hátrányos helyzetben levő családokat. Minél több lehetőséget biztosítani, hogy a magyar kisebbségek minél több joggal rendelkezzenek – sorolja Vajda Dalma. „Anyanyelv megőrzése, ápolása. Határaink védelmének biztosítása. Keresztény értékrendünk megtartása, ápolása. Kulturális örökségeink, értékeink védelme. Magyar nemzettudat, értékrend kialakítása:

Lőrincz Mónika párjával, Lénárddal közösen fogalmazta meg a feltett kérdésre a választ: elsősorban, munkalehetőséget Székelyföldön, hogy ne kelljen a fiatalság többsége elhagyja a szülőföldjét egy jobb élet és megélhetés reményében.

Úgy vélik, ezek többségéhez mi magunk kellünk csak.

„Unió. Erdély és Magyarország újbóli egyesítése” – írja Székely Emőke.

A mai változó világban a legfontosabb, hogy legyen otthonunk. Biztonságos otthonunk, ahol gyerekeket és jövőt tervezhetünk – fejtette ki Szakács Andrea.

A magyar nemzet kívánságát a hétéves kisfia fogalmazta meg, miközben hazafelé tartva a rádióban a felhívás reklámját hallgatták.

– írta Karácsonyi Ádám Denisz.

Csendet kíván, azt az igazán békét hozó, megnyugtató csendet, amikor a világ zajai nem zavarnak bele a gondolatainkba. Azt a csendet, ami belülről jön. „Ezt a csendet kívánom az erdélyi lakosok lelkébe, 2023-ban. Hogy tudjuk kizárni a nagyvilágból érkező hangokat, és tudjunk magunkra és egymásra figyelni” – kívánja Péter Bernadett.

– fogalmazott Bardócz Orsolya. „Vágyik talán arra is, hogy kedve szerint rakjon zászlót ablakába, házára, kapujára. Legyen lehetősége olyan kulturális eseményeken részt venni, amelyek hozzájárulnak nemzeti identitásának erősítéséhez. Kívánja, hogy

Vágyik továbbá arra is, hogy az összekuporgatott pénzén megvásárolt autóját ne kelljen minden hónapban javítani, a kevésbé és nem kevésbé kátyús utak miatt. Szíve vágya, hogy gyermekét olyan helyen és olyan körülmények között nevelhesse, hogy az majd boldogan tekintsen vissza gyermekkorára. És talán amire a legjobban vágyik, hogy önmaga lehessen!”

A magyar nemzet, az mi vagyunk! – ismerte fel Szilveszter Anna, miközben a feltett kérdésen gondolkodott. „Mi, akik a zöld-fehérhez óhatatlanuk adunk még egy kis pirosat. Legyen az adventi koszorú, karácsonyfa vagy tavaszt köszöntő hóvirág. Mi vagyunk, mi anyák, akik magyar ajkú gyermeket hozunk a világra, s hangsúlyos magyar verseléssel tanítjuk az „A, a, a, acum e toamnă da”-t. A magyar nemzet mi is vagyunk. Mit kívánhatnánk? Úgy tolni a babakocsit, hogy ne kelljen lekanyarodni a főútra a parkoló autók miatt? Vagy, hogy gyermekeink magabiztosan beszéljék az ország nyelvét? Vagy, hogy készpénznek lehessen venni a mikrofonban elhangzott nagyszavakat? Mindezt kívánjuk.

Az 1848-as eseményeknek az érték, értékrend, értékteremtés az aktualitása – véli Gábor Tímea. „Minden embernek, nemzetnek szüksége van alapelvekre értékekre, ami szerint éli mindennapjait, követi hagyományait. Nagyon fontos, hogy életünk során higgyünk valamiben, legyen véleményünk. Az 1848-as események során történt események legfontosabb üzenete mindenki számára, a ma aktív fiataloknak az, hogy

Sok válaszadónk a maga Tizenkét pontját fogalmazta meg. Ferenczi Annemarie békét, egészséget, egyetértést kívánt. Békességet, a hadgyakorlatok eltörlését. Felelős egészségügyi ellátást Székelyudvarhelyen. Évenkénti polgármester-választást. Törvény előtti egyenlőséget parkolási és foglalkozási tekintetben. Nemzeti összefogást. Közös hitet Istenben, emberben. A protekciós viszonyok megszűntetését.

Legyen béke, szabadság és egyetértés – kívánja Lakatos Ágnes. „1.Valós eredményeket a romániai magyarság politikai érdekképviseletétől! 2. A keresztény értékrend érvényesülését! 3. A román nyelv oktatási rendszerének teljes reformját! 4. Az elévült oktatási rendszer megújulását! 5. Fejlesztést és fejlődést minden téren! 6. Képzési lehetőséget a munkahelyeken! 7. Összehangolt kulturális életet! 8. A turizmus fellendülését! 9. Fiataljaink itthon tartását, illetve hazahívását! 10. Időseink támogatását! 11. Széthúzás helyett összefogást! 12. Végezetül, kívánjuk a független sajtó újraéledését! Erőt, tisztességet!”

Buta-Vince Eszter is elsőként a sajtó szabadságát emelte ki. Felelős vezetőket kíván. „Kívánjuk a korrupciómentes rendőrség, bíróság és egészségügy megvalósulását.” Azt is kívánta, hogy

A közös teherviselést, az illegális fakivágások beszüntetését, valamint a panaszkodás tettekkel való felváltását.

„Kívánjuk virágzó gazdaság kialakítását, amelyben minden ember feladatának érzi, hogy becsületesen elvégezze az általa elvállalt munkát, és legjobb tudása szerint teljesítse, amit elvárnak tőle. Ugyanakkor kívánjuk, hogy a munkást méltónak ítéljék a főnökeik a bérükre, melyet becsületesen kifizetnek nekik.

Tudományos kutatások révén született eredményeket, azt, hogy a művészetekre értékként tekintsenek, a készségek és képességek megszerzésére, valamint a tanulás megszeretésére irányuló játékos és bátorító oktatást.

A tizenegyedik pontban a családok támogatását kéri, a gyerekvállalás ösztönzését, családbarát és fiataloknak szóló programokat.

Békét, szabadságot, egyetértést – teszi hozzá.

Dayka Zoltán is ezzel kezdte a válaszát, és úgy véli,

A 12 pont 2023-as változatában első pontként azt a fajta sajtószabadságot kívánja, amely megköveteli a drága magyar nyelvünk, helyes és érthető használatát. Ne a szenzációhajsza legyen előtérben, hanem a megalapozott, reális, érthető és közlésre alkalmas írás. Saját magát cenzúrázza mindenki, aki igényes a saját anyanyelvének használatára – hangsúlyozza. Második pontként felelős minisztériumot, érdekképviseletet, harmadikként, hogy ne csak a választások alkalmával legyen lehetőség a vélemény-nyilvánításra. Ugyanakkor

„Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben... Csak akkor érhetjük el, ha képesek leszünk harcolni azért, hogy senki ne szenvedjen megkülönböztetést vallási etnikai és világnézetei különbözősége miatt. Ezt a gyönyörű, sokszínű Erdélyt az európai értékek alapjául kellene emlegetni és elismerni, vallási, etnikai és nyelvi tekintetben egyaránt.

Az őshonos kisebbségek elismerése tekintetében, igazi egyenlőséget és elismerést! Szabadon, semmilyen törvényi akadályok nélkül használhassuk nemzeti közösségünk jelképeit, zászlók, címerek és más jelképek tekintetében.”

Nemzeti őrsereg, a közrendi hatóságok ismerjék azt a nyelvet, amelyen megszólíthatják az állampolgárokat, akik nyelvi tekintetben sem diszkriminálhatók. Alkossanak olyan törvényes keretet, hogy a települések önkéntes polgárőrei, semmilyen vélt vagy valós akadály nélkül végezhessék a feladatukat” – sorolja. A közös teherviselés kapcsán kiemeli, hogy hasznos lenne olyan törvényeket alkotni, hogy

Mindenkit a tettei alapján vizsgáljanak, ne legyen a székely-magyar más mércével mérve, mint a többségi nemzettársa.

Kívánjuk a csicsói repülőtér megépítését! Kívánjuk, hogy a Sepsi OSK igazolja le két év múlva Cristiano Ronaldót vezetőedzőnek! Kívánjuk, hogy bár Székelyföldön legyen kolbászból a kerítés! Kívánjuk, hogy Csíkszeredából száműzzék a ködöt! Kívánjuk, hogy autópálya épüljön Csíkszereda-Székelyudvarhely között! Kívánjuk, hogy az úzvölgyi betonkereszteket vigyék haza Dormánfalvára! Kívánjuk, hogy március 15. legyen munkaszüneti nap Romániában minden magyar számára! Legyen béke (Ukrajnában), szabadság (a munkahelyen), egyetértés (fizetés akkor euróban)! – áll a Iochom Zsolt által beküldött Tizenkét pont kívánalmai között.

Néhány kedves olvasónk a feltett kérdésre verssel válaszolt. Így tett Sütő István, Pádár Tibor, Simó Annamária, Incze Zoltán és Biró Erika is. Köszönjük nekik!

Összeállításunkat Kelemen Emese soraival zárjuk. Nyugalmat kíván a magyar nemzet, azt, hogy nemzeti ünnepünk, március 15-e legyen hivatalosan szabadnap, hogy gyermekeink ne csak tudják, de érezzék is azt, hogy magyarok, székelyek és szabadon felvállalhatják ezt – emeli ki. Elfogadást is kíván. Kétnyelvűséget minden olyan régióban, ahol bizonyos százalék felett van a magyar lakosok száma.

Védelmet és megbecsülést kíván, és hangsúlyozza, az őseinktől hátrahagyott kincseket védjük meg. „A múlton nem tudunk változtatni, de a jövőt olyannak teremthetjük, amilyennek képesek vagyunk elképzelni.”