
Kenyértörés határán. Adományokból étkeztetik a székelykeresztúri súlyosan fogyatékos gyerekeket
Fotó: Barabás Ákos
Ha nem kapnának élelmiszer-adományokat, már az sem lenne, amiből enni adjanak a székelykeresztúri súlyosan fogyatékos gyermekek elhelyezőközpontjában élő fiataloknak. A kritikus helyzet általános a Hargita megyei szociális és gyermekvédelmi rendszerben, ugyanis az állami intézmény nem kapott pénzt utolsó negyedévi működési költségeinek fedezésére.
2017. október 12., 13:452017. október 12., 13:45
„A gyerekek nem éheznek, annak köszönhetően, hogy vannak adományozóink, de elég súlyos anyagi gondjaink vannak, hiszen itt egyéb szükségletek is vannak. Az ingatlant fenn kell tartani, fizetni a rezsiköltségeket, a gyerekeknek tisztálkodószereket, higiéniai eszközöket, pelenkákat kell biztosítani. Ezek megvásárlása gondot jelent, ugyanis
– sorolta a gondokat Feleki Ildikó, a székelykeresztúri súlyosan fogyatékos gyermekek elhelyezőközpontjának vezetője. Az áldatlan helyzet miatt prioritási sorrendbe szedték a költségeket:
Így viszont elmaradásokat halmoztak fel a beszállítóik felé, akik már többször jelezték, hogy nem tudják tovább tolni az adósságokat. Ez megyeszerte általános, mindössze az elmaradások értékében különbözik az elhelyezőközpontok helyezte – mondta Feleki Ildikó. Ők még viszonylag szerencsések – folytatta –, ugyanis időben segítséget kaptak rendszeres adományozóiktól. „Nekünk elég sok adományozónk volt az elmúlt hetekben, így nem mondhatom azt, hogy éheznek a gyerekek. Ha abból a pénzből kellene étkeztetni őket, amit idénre kaptunk, biztosan nem volna, mit enni adnunk nekik” – fogalmazott.
Teljes a tanácstalanság. Ígéret sincs a gyermekvédelmi rendszer pénzügyi problémáinak megoldására
Fotó: Barabás Ákos
A központ természetes személyektől, vállalkozóktól kap adományokat, de külföldi, főként holland alapítványok is vannak támogatóik között. Ezektől többnyire tartós élelmiszereket kapnak, erre is van leginkább szükségük, illetve pelenkákra, tisztálkodószerekre. Amennyiben viszont nem kapják meg a működéshez szükséges állami pénzeket, nem fognak fizetést kapni a központ alkalmazottai, és a fenntartási költségeket sem tudják majd törleszteni. A keresztúri elhelyezőközpontban, illetve a hozzá tartozó alsóboldogfalvi védett otthonban
A központ vezetője szerint ilyen rossz helyzetben még sosem voltak, és bár bízik benne, hogy rendeződnek a problémák, jelenleg erre még ígéret sincs.
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság nemrég 2,7 millió lejt kapott költségei fedezésére központi költségvetés-kiegészítésként, ezt 700 ezer lejjel egészítette ki a megyei önkormányzat, ám még ez is csak az alkalmazottak nettó béreire volt elég, illetve most próbálják törleszteni a legsürgősebb számlákat – közölte megkeresésünkre Elekes Zoltán, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte azonban, hogy ez közel sem jelenti azt, hogy anyagilag egyenesbe kerül a rendszer, ugyanis a többi kiadásra már nincs fedezetük, és legkésőbb e hónap 25-éig a fizetések utáni járulékokat is törleszteniük kell, de arra sincs már pénzük. Legutóbbi számításaik szerint 11,5 millió lejre volna még szükségük ahhoz, hogy év végéig működtetni tudják a megyei szociális és gyermekvédelmi rendszert. Noha ez ügyben több alkalommal is megkeresték az illetékes kormányzati intézményeket,
– panaszolta el az igazgató. Ennek ellenére ő továbbra is bizakodó, abba ugyanis még bele sem mer gondolni, mi lesz akkor, ha nem kapnak költségkiegészítést.
Fotó: Barabás Ákos
Hargita megyében mintegy 900 állami gondozás alá tartozó gyereket és 200 súlyos fogyatékossággal élő felnőttet, továbbá az igazgatóság 800 alkalmazottját – köztük az elhelyezőközpontok dolgozóit, a hivatásos nevelőszülőket és az adminisztratív személyzetet – érinti a kialakult helyzet. Közvetve azonban még legalább 12 ezer ember válhat érintetté, ugyanis a megyében ennyi fogyatékos él, akiknek illetményeit az igazgatóság munkatársai állapítják meg és folyósítják, ha pedig nem lesz, aki elvégezze ezeket a munkákat, még kiterjedtebbé válhat a probléma – magyarázta az igazgató.
Az intézmény éves pénzkerete augusztus végén fogyott el, az alkalmazottak nemrég japánsztrájkba léptek, hogy a fehér karszalagok viselésével felhívják a figyelmet az áldatlan helyzetre, ám mint Elekes Zoltán sajnálkozva elmondta, a tiltakozásnak mostanáig nem sok hatása volt.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
Még várniuk kell a bírósági ítéletre azoknak az egészségügyben dolgozóknak, akiknek a nevében perel a szakszervezet a kormány által múlt évben elrendelt bérpótlékcsökkentés miatt.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 2000 román állampolgár tért haza az Öböl menti országokból az evakuáló, repatriáló, illetve a román hatóságok támogatásával megszervezett kereskedelmi járatokkal.
Sűrű hétvégéjük volt a Hargita megyei közlekedésrendészet munkatársainak: átfogó ellenőrzések zajlottak a megye területén, melyek alkalmával több mint 90 bírságot szabtak ki a sofőrökre. A büntetések összértéke meghaladja az 52 ezer lejt.
szóljon hozzá!