Ennyit és erre költöttek a járványügyi intézkedések címén Hargita megyében

Összesítette a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal a koronavírus-járvány megfékezése érdekében a helyhatóságok által vállalt közkiadásokat. A felmérés szerint a megyei tanács, illetve a közigazgatási egységek, azaz

a község- és városvezetőségek összesen 16 329 994 lej értékben – az összeg tartalmazza az áfát – vásároltak, illetve rendeltek különböző fogyóanyagokat, eszközöket és szolgáltatásokat februártól áprilisig.

A kiadási tételek többségét általánosan az egészségügyi maszkok, kesztyűk, védőszemüvegek és védőruhák, orvosi eszközök, fertőtlenítőszereket, fertőtlenítőszer-porlasztók, permetezők, illetve az épületfertőtlenítések, valamint az intézményes karanténközpontok fenntartási költségei teszik ki.

A vidéki közigazgatási egységek többnyire néhány tízezer lejes közkiadással szerepelnek az összesítésben.

Többségük központi költségvetésből származó forrásokból fedezi ezen kiadásokat, illetve néhány önkormányzat EU-s forrásokból. A többség a kiadásoknak csak egy részét törlesztette, a fennmaradó összegek kifizetésére csak vállalást tettek. Van olyan kisközség is, amely részben a saját költségvetéséből fedezné a járványügyi kiadásokat, de feltüntette az összesítésben is, hogy egyelőre nincs rá pénzük.

A vidéki településekénél nagyságrendekkel magasabbak a megyei tanács, illetve a székek központjait alkotó városok kiadásai.

Leginkább a Hargita Megyei Tanácsé, illetve a székelyudvarhelyi városvezetésé, ugyanis a két önkormányzathoz köthető a 16,3 milliós Hargita megyei összkiadás 72 százaléka, azaz 11,8 millió lej.

Csíkszereda kiadásai nem érik el az egymillió lejt, Gyergyószentmiklósé pedig valamivel több mint 600 ezer lej. Annak, hogy a megyeközpont közkiadásai viszonylag alacsonyak, részben összefügghet azzal, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház nem a helyi önkormányzat, hanem a megyei tanács alárendeltségébe tartozik (a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi kórház a helyi önkormányzat alárendeltségébe tartozik), továbbá

a csíkszeredai karanténközpont költségei is lényegesen alacsonyabbak – étkeztetési költség például nem is szerepel a kimutatásban –, mint például a székelyudvarhelyié.

A legnagyobb, közel 6,3 millió lejes kiadással Hargita Megye Tanácsa szerepel az összesítésben. A költségek mintegy felét már törlesztették, ebben messze az élen jár a megyei önkormányzat. Finanszírozási forrásként EU-s pénzalapok szerepelnek a költségtételeknél, amelyek közül a legnagyobbakat a csíkszeredai kórház számára vásárolt védőfelszerelések jelentik:

1,5 millió lejt már kifizetettek ezekre az eszközökre, illetve szerepel itt még egy meg nem határozott célú 2,7 millió lejes fizetési vállalás, ami valószínűleg a védőfelszerelések még ki nem fizetett része.

A megyei tanács fizette ugyanakkor a kórházi alkalmazottak számára az ösztönző pótlékot, illetve a meghatározott idejű alkalmazások bérköltségét, de vásároltak a tölgyesi kórház, a háziorvosok, a fogorvosok számára is védőfelszereléseket, fertőtlenítőszereket, a csíkszeredai kórház számára pedig gyógyszereket és koronavírus-tesztekhez kiteket, illetve béreltek is felszerelést. Ugyanakkor vásároltak is egy ilyen eszközt, valamint mobilkonténereket.

A csíkszeredai önkormányzat esetében a járvánnyal kapcsolatos kiadások értéke valamivel kevesebb mint 1 millió lej. Az összesítés szerint a mintegy 948 ezer lejes közkiadásnak kevesebb, mint a tizedrészét törlesztették, a vállalt kifizetések összértéke valamivel több, mint 880 ezer lej – finanszírozási forrásként, mint ahogyan a helyi önkormányzatok legnagyobb része, a központi költségvetést jelölték meg.

Csíkszereda esetében a legjelentősebb, 689 ezer lejes tételt orvosi felszerelések beszerzése képezi.

A második legnagyobb, 130 ezer lejt meghaladó költséget a tömbházak fertőtlenítése, kézfertőtelenítő és -adagolók beszerzése képezi, ebből viszont már több, mint húszezer lejt törlesztett az önkormányzat. Az egészségügyi személyzet, illetve más sürgősségi szolgálatok készenléti állapotának a fenntartására is nyújtottak speciális támogatást, egyebek mellett fertőtlenítőszereket, kesztyűket, mosógépeket is vásároltak, a lakosságnak, különösen

a veszélyeztetett csoportoknak nyújtott segítség fejezetben pedig az intézményes karanténban felhasznált fogyóanyagok, telefonköltségek, gépjárműfeliratozás és a veszélyes hulladékok megsemmisítésének a költsége jelenik meg.

Székelyudvarhely esetében az 5,5 millió lejes összkiadás legnagyobb költségtételét,

2,6 millió lejt egészségügyi berendezések és eszközök beszerzése képezi,

második helyen pedig az intézményes karantén költségei, a veszélyes hulladékok megsemmisítésének az ára, illetve az egészségügyi személyzet elszállásolásának a finanszírozása áll, 2,1 millió lej értékben. Utóbbi azzal magyarázható, hogy

mivel Covid-háttérkórház a székelyudvarhelyi, az ügyeleti időszak idejére szállást biztosítanak az egészségügyi személyzetnek, hogy ne veszélyeztessék családjaikat.

A székelyudvarhelyi önkormányzat számára valamivel több, mint 130 ezer lejbe került a tömbházak, közterek fertőtlenítése, illetve a fertőtlenítőszerek, védőeszközök beszerzése, továbbá

március és június között mintegy 24 ezer lejt fordítanak a lakosság tájékoztatására újság, szórólapok és plakátok készítésével.

A székelyudvarhelyi önkormányzat valamivel kevesebb, mint 200 ezer lejt törlesztett az 5,5 millió lejes összköltségből, a fennmaradó rész törlesztésére vállalást tett.

Gyergyószentmiklós esetében az összesítésben mintegy 624 ezer lejes költség szerepel, ebből valamivel több, mint 6 ezer lejt fizetett ki az önkormányzat.

A legnagyobb tételként az intézményes karanténban lévők elszállásolása és étkeztetése, illetve az öregotthon, valamint a gondozóközpont személyzetének az elszállásolása és étkeztetése jelenik meg Gyergyószentmiklós esetében,

továbbá 13 ezer lejt fordítottak az épületek fertőtlenítésére, valamint egyéni védőfelszerelések beszerzésére.

Az összesítésből kitűnik, hogy a megye többi önkormányzata is próbálta beszerezni kisebb, nagyobb tételekben az egyéni védőfelszereléseket, fertőtlenítőszereket, fertőtlenítőszer-porlasztókat, permetezőket, illetve kisebb orvosi eszközöket – a vidéki önkormányzatok általában néhány tíz ezer lejes kiadással szerepelnek a felmérésben. Az is látszik, hogy sok helyen alapanyagokat vásároltak, amelyből helyben készítettek szájmaszkokat. Van azonban néhány meglepő „járványügyi” beszerzés, költségtétel is az összesítésben:

telefonbeszélgetések, elektromos sziréna, erősítős hangosbemondó, hűtőkamra, ruhaszárító, LED-projektor, illetve olyan község is akad, ahol a teljes lakosság kijárási nyilatkozatának a biztosításához vásároltak papírt.

A megyei szintű összesítést a prefektusi hivatal azért készítette, hogy Bukarestbe küldjék arra az esetre, ha Románia visszakaphatja a járványmegelőzésre, illetve a járvány elleni küzdelemre fordított pénzeket Európai Uniós forrásokból. Egy első fázisa volt ez a felmérésnek, valószínűleg a szükségállapot végén készül egy újabb felmérés – tájékoztatott a prefektusi hivatal szóvivője. Adrian Pănescu elmondta:

a járvány elején főként védőfelszereléseket, fertőtlenítőszereket próbáltak beszerezni az önkormányzatok, a megyei jogú városok a kórházak számára is vásároltak, illetve beszerezték, amit akkor még szükségesnek láttak és amikhez hozzá lehetett jutni.

Nem tud ésszerűtlen költésekről, de ha voltak, az Bukarestben biztosan kiszűrik, hiszen az EU-s összegeket komolyan meg kell indokolni – mondta.