Hirdetés
Hirdetés

Csillagászképzés nincs Romániában, de a hobbicsillagászok is tudnak eredményesek lenni

Napkitörés, az EMCSE naptávcsőjével készült fotó •  Fotó: Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület (EMCSE)

Napkitörés, az EMCSE naptávcsőjével készült fotó

Fotó: Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület (EMCSE)

Romániában nincs csillagászképzés, így az amatőr csillagászoknak „kell tudományos eredményeket elérniük”: például kisbolygók felfedezése, kiemelkedő asztrofotók készítése kapcsolódik a nevükhöz. Az az erdélyi fiatal, aki ezt a pályát választaná a továbbtanuláshoz, annak legközelebb Magyarországon nyújtanak csillagászati mesterképzést. Az anyaország továbbá az űrkutatási programjába (HUNOR) ismét toboroz jelentkezőket. Aki űrhajós szeretne lenni, itt a lehetőség.

Barabás Hajnal

2023. október 21., 20:452023. október 21., 20:45

2023. október 21., 20:462023. október 21., 20:46

Farkas Bertalan magyar űrhajós nemrégiben tett erdélyi látogatása kapcsán arra voltunk kíváncsiak, egy erdélyi fiatalnak milyen lehetőségei vannak, ha csillagász vagy űrhajós szeretne lenni.

A témáról Makó Zoltánnal, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület (EMCSE) elnökével beszélgettünk, aki a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának professzora is egyben. „Aki csillagász szeretne lenni, ilyen területen szeretne elhelyezkedni, annak elsősorban rendelkeznie kell egy egyetemi alapképzéssel a természettudományok valamelyikének területén, hiszen

Idézet
az elméleti képzésben jó alapot nyújtanak a romániai egyetemek is”

– magyarázta Makó Zoltán. Hozzátette, gyakorlati jellegű szakmai tudásra azonban már csak külföldi egyetemeken vagy kutatóközpontokban tehet szert.

Csillagászati mesterképzésre legközelebb Magyarországon, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), illetve a Szegedi Tudományegyetemen nyílik lehetőség. Nekik nagyon jó kapcsolataik vannak más külföldi tanintézetekkel, kutatóközpontokkal. „Aki elvégzi a mesterképzést, annak megnyílnak a lehetőségek, általában kutatóközpontokban tudnak elhelyezkedni, az egyetemeken ugyanis kevés a csillagászat oktatásával kapcsolatos állás. A középiskolában pedig egyáltalán nincs ilyen külön tantárgy” – mutatott rá.

Hirdetés

A középiskolások a csillagászat fogalmával attól függően ismerkednek meg mélyebben, hogy a fizika- vagy földrajztanáruk mennyire tartja fontosnak, mennyire szereti ezt a tudományterületet. Ez erősen tanárfüggő, holott jó lenne nagyobb hangsúlyt fektetni erre a középiskolákban, többek között azért is, mert látványos és felkelti a fiatalok figyelmét a természettudományok iránt – jegyezte meg az EMCSE elnöke. Szerinte azért is népszerű az asztronómia, mert az emberiséget mindig is érdekelte, hogy mi a szerepünk a világűrben, hol is vagyunk, mi vesz körül minket, honnan jövünk és hová tartunk. Ezekre a kérdésekre a legjobban a csillagászat és az űrkutatás tud választ adni.

Idézet
A csillagászat a világmindenség jelenségeit vizsgálja, az űrkutatás pedig technológiát fejleszt, hogy ezeket a jelenségeket megfigyeljük és tanulmányozzuk

– emelte ki a különbséget az egymással összefüggő, de különálló tudományos terület között.

Mit kell tudnia egy jó csillagásznak?

„Ahhoz, hogy valaki profi csillagász legyen, jó matematikai készségekre, számítógépes ismeretekre, programozási, fizikai, kémiai, biológiai ismeretekre van szüksége” – sorolta. Ugyanis több ágazata is van a csillagászatnak, a legújabb, izgalmas, fejlődő ágazata az asztróbiológia, amely biológiai tudást és matematikai modellezést feltételez, és a földön kívüli élet lehetőségét kutatja. „A matematika az az alaptudomány, amely keretet teremt mindezeknek” – emelte ki Makó.

EMCSE-tagok csoportképe az idei homoródi táborukban •  Fotó: Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület (EMCSE) Galéria

EMCSE-tagok csoportképe az idei homoródi táborukban

Fotó: Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület (EMCSE)

A profi megfigyelő csillagászok a megfigyeléseket nagy távcsövekkel végzik, ilyenek a James Webb, a Hubble űrtávcsövek, vagy a gravitáció hullámokat észlelő amerikai LIGO és az olaszországi Virgo detektorok. Ilyen szakemberek Székelyföldről is kerültek ki amerikai kutatóközpontokba, tudtuk meg. A megfigyelés mellett az adatfeldolgozás is fontos területe a csillagászatnak „Az adatok nyilvánosak, amelyekhez hozzá lehet férni, és adatelemzésekből, dinamikai számításokból eredményeket lehet elérni. Egy híres fizikus azt mondta, ahhoz, hogy csillagászattal foglalkozz, többet kell lefele nézni, mint fölfele, mert nagyon sokat kell számolni, adatokat elemezni” – osztotta meg Makó.

Hobbicsillagászat

Az EMCSE tagjai amatőr szinten, hobbiból végzik az égbolt megfigyelését. Makó kiemelte, az amatőr csillagászok is tudnak tudományosan fontos eredményeket elérni, például

több kisbolygót fedeztek már fel.

Ugyanis azokat nagy távcsövekkel nehéz észrevenni, mert kicsi a szög, amit belátnak, velük szemben a kisebb távcsövek ideálisak kisbolygók felfedezésére, mert a teljes égboltot tudják pásztázni.

Az EMCSE naptávcsöve •  Fotó: Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület (EMCSE) Galéria

Az EMCSE naptávcsöve

Fotó: Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület (EMCSE)

Ugyanakkor többen asztrofotózással is foglalkoznak, ez is a csillagászat egyik ága. Ehhez azonban a megfelelő felszerelés mellett fényszennyezéstől távol eső megfigyelési helyszínre is szükség van. „Munkájuk szempontjából ugyanis életbevágó, hogy képeiket ne rontsa a fényszennyezés. A távcsövet rögzítik, majd beállítják, hogy másodpercenként hány képet készítsen, így az eszköz például egy éjszaka több ezer fényképet készít. Az asztrofotós ezután egy speciális számítógépes program segítségével ezeket a képeket összevonja, egymásra illeszti, több órát dolgozik rajta, szűrőket használ, hogy az égitestek, galaxisok, ködök minél tisztábban kirajzolódjanak a fotón. Azonban, ha egy fénypászma belevág a képekbe, akkor a több órás munka kárba vészhet.

Idézet
Az asztrofotók kidolgozása lényeges, hiszen ezeket az égi jelenségeket másképp nem lehet sem távcsővel, sem szabad szemmel megfigyelni”

– fejtette ki az egyesület elnöke. Az asztrofotózáshoz összetett felszerelés szükséges, többek között automata távcsőre, jó minőségű fényképezőgépre és egy jó számítógépre.

Szükséges felszerelés

Arra a kérdésre, hogy milyen kezdő felszerelés kell a csillagászati megfigyelések elkezdéséhez, ha valaki kipróbálná ezt a hobbit, Makó Zoltán válaszként jelezte,

egy kisebb távcső is elég kezdetnek, mert azzal elég jól meg lehet ismerni az égboltot.

Emellett a szabadszemes megfigyelés is alap, érdemes megismerni például a csillagjegyeket, megfigyelni a meteorrajokat. A gyermekek számára a bolygók megfigyelése lehet nagyon érdekes, a Szaturnuszt a gyűrűi, a Jupitert a holdjai teszik látványossá. Napközben lehetőség van a Nap megfigyelésére, észlelhetik a napkitöréseket, napfoltokat, mágneses aktivitást. Ezek is látványosak tudnak lenni. Az egyesület rendelkezik ilyen Naptávcsövel, szoktak utcai megfigyeléseket szervezni Csíkszeredában is, illetve a város közelében Zsögödbe szoktak kivonulni műszereikkel.

Állandó távcső nem működik a közelben.

Székelyudvarhelyen épült ugyan egy csillagvizsgáló a 80-as években, viszont mivel nem volt felügyelete, tönkrement, széthordták. Jó hír, hogy megkezdték az újraépítését.

Az űrkutatási tevékenységeket felpörgette a kisbolygóbányászat iránti érdeklődés. Képünk illusztráció •  Fotó: Svábhegyi Csillagvizsgáló Galéria

Az űrkutatási tevékenységeket felpörgette a kisbolygóbányászat iránti érdeklődés. Képünk illusztráció

Fotó: Svábhegyi Csillagvizsgáló

Csíkszereda vonzáskörzetében Hargitafürdő lenne ideális helyszíne egy állandó csillagvizsgáló megépítésére, azonban költséges lenne fenntartani, hiszen elsősorban a 24 órás felügyeletét kellene megoldani, ami sokba kerülne. Ugyanis elég volna, ha egy kis kütyü elveszne az eszközről, és már nem működne jól. Makó úgy véli, abban az esetben lenne kivitelezhető, ha egy a fényszennyezéstől távolabb eső panzió turisztikai potenciált látna benne, és megvalósítaná az elképzelést.

Távcsövek 500 lejtől

A csíkszeredai Fejér Zoltán és felesége távcsövek forgalmazásával foglalkoznak. A férj érdeklődésünkre elmondta, a kezdőknek leginkább a lencsés távcsöveket ajánlja, a gyerekeknek könnyű állvánnyal. A nagyobbaknak pedig a tükrös Newton-típusú távcsövek tudnak megfelelőek lenni. Hozzátette, a tükrös-lencsés, összetett rendszerű Makszutov-típusú távcső pedig kifejezetten bolygóészlelésre való. A kezdő távcsövek 500–800 lej közötti áron kaphatók, minél összetettebb egy műszer annál drágább, a határ a csillagos ég. Az érdeklődőket különböző, okostelefonokra telepíthető csillagászati applikációk is segíthetik elindulni az úton, ilyenek például Skyview, a Stellarium, és a profibbaknak pedig a Skysafari.

Mit kell tudnia egy űrhajósnak?

A csillagok útján – csillagászati és űrkutatási találkozót tartottak hónap elején Csíkszeredában, amelyre meghívták Farkas Bertalan magyar űrhajóst is. A fórumon több előadást is tartottak az űrhajózással, és űrkutatással kapcsolatban, és szó esett a Magyarországi Űrkutatási Programról (HUNOR) is, amelynek következő toborzójára várják a jelentkezőket, akár Erdélyből is, hiszen nem szükséges magyarországi lakcím, csak a magyar állampolgárság a feltétel. „Az itteni fiatalok is élhetnek a lehetőséggel” – jegyezte meg Makó.

Azt is megkérdeztük tőle, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie a jelentkezőnek. Erre azt válaszolta, hogy

egy egészséges, hétköznapi ember is tudja teljesíteni az elvárásokat:

tudnia kell angolul, és előnyt jelent a mérnöki, műszaki és természettudományi, továbbá az orvosi, fogorvosi végzettség, és az orosz nyelvtudás, mivel

a nemzetközi űrállomáson az angol és az orosz nyelvet használják.

Ugyanakkor fontos az úszótudás, az úszás ugyanis alapsport az űrhajósok számára, mert ez a sport erősíti a gerinc közeli izmokat, és ennek a súlytalansági állapot elviselésében van nagy szerepe. A jelentkezőnek továbbá fizikailag és pszichikailag is alkalmasnak kell lennie, hiszen a bezártság érzése az egyik legmegterhelőbb az űrhajósok számára.

Egy kisebb távcső is elég kezdetnek, mert azzal elég jól meg lehet ismerni az égboltot. Képünk illusztráció •  Fotó: 123RF Galéria

Egy kisebb távcső is elég kezdetnek, mert azzal elég jól meg lehet ismerni az égboltot. Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

Az űrállomásra mindig egy adott küldetéssel érkeznek az űrhajósok, precízen elvégzik a kutatóközpontok által előírt kísérleteket, amelyek adatait, eredményeit továbbítják a Földre. A Nemzetközi űrállomáson az űrhajósokon azt is vizsgálják, hogy a súlytalansági állapot milyen élettani változásokkal jár, így például, hogy az emberi sejtek űrbéli körülmények között hogyan növekednek.

Kisbolygóbányászat

Az űrkutatási tevékenységeket felpörgette a kisbolygóbányászat iránti érdeklődés. Bizonyos gazdasági érdekcsoportok gazdasági potenciált látnak benne, hiszen értékes ásványokat, fémeket tartalmaznak a kisbolygók. Például aranyat is. Érdekességként Makó Zoltán elmondta, a Földön annyi tömör arany van, hogy egy 30×30×30 méteres kockában elférne, ami már ki van bányászva, az körülbelül egy 25×25×25 méteres kockában férne el. „Ez a nemesfém egy szupernóva robbanás során jött létre, de nemcsak a nemesfém ékszereket, hanem a földi életet is e múltbéli kozmikus nukleáris robbanásnak köszönhetjük.

Idézet
Az élet kialakulásához szükséges bonyolult molekulák ugyanis nem jöhettek volna létre a periódusos rendszer elemei nélkül”

– húzta alá. Egy nemrégiben véghez vitt űrmisszió során az egyik vizsgált kisbolygón kiderült, annyi arany van rajta, hogy meglehetne duplázni a földi mennyiséget. „Jelenleg azon kísérleteznek, hogyan lehetne ezeket az anyagokat kibányászni, és főleg lehozni a Földre, ez utóbbi még nehéz kérdés” – jegyezte meg. Hozzátette, ezek magánbefektetésekből valósulnak meg,

Videó: Médiatér

Az Erdélyi Magyar Csillagászat Egyesületről

Erdélyi Magyar Csillagászat Egyesületnek jelenleg 50 tagja, és számos követője a Facebook csoportjukban. Az egyesületet 2010-ben jegyezték be, a csillagászat iránt elhivatott társaság hozta létre. Független klubokként működik Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Baróton, Gyergyószéken, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Nagyszalontán. Minden klubnak van egymástól független csillagászati tevékenysége, ami abból áll, hogy csillagászati estéket szerveznek, általában városban, vagy település közeli helyre mennek megfigyelni az égboltot, továbbá csillagászatot és asztrofotózást népszerűsítő előadásokat tartanak. Két olyan szaktársuk van, akik Magyarországot képviselték a nemzetközi csillagászati olimpiászon, illetve több tagtársuknak jelentek meg asztrofotói a National Geographic szaklapban is, továbbá tudományos cikkek jelentek meg nemzetközileg elismert folyóiratokban. Ugyanakkor jó kapcsolatot ápolnak a Magyar Csillagászati Egyesülettel és a VEGA Csillagászati Egyesülettel. Az erdélyi klubok évente 3-4 közös rendezvényt szerveznek, például a csillagászati tábort Homoródfürdőn, amelyre jelentős anyagi segítséget kaptak a Bethlen Gábor Alaptól. A VEGA Csillagászati Egyesülettel való együttműködésnek köszönhető, hogy Farkas Bertalan űrhajóst sikerült vendégül látni Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen. Makó Zoltán ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az egyesületük nyitva áll mindazok előtt, akiket érdekel a csillagászat.

Űrszínháza lesz a Sapientiának

A Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara épületének átépítése során 2014–2015-ben kialakították a leendő kupolás planetárium helyét is. Makó Zoltán érdeklődésünkre elmondta, az egyetem idén sikeresen pályázott az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) digitalizációs pályázati kiírásán. A pályázat része a digitális planetárium felszerelése is. Ez várhatóan jövő évre valósulhat meg. A fotelek és a hangosító berendezés már megvan. Az elképzelés szerint a fulldome, teljes égboltú vetítővászonra vetítik majd ki az égboltot, és a különböző természettudományos filmeket a Sapientia leendő űrszínházában.

korábban írtuk

Űrszínháza lesz a Sapientiának
Űrszínháza lesz a Sapientiának

Elkészült a Sapientia csíkszeredai épületébe tervezett planetárium vasszerkezete. A csillagvizsgálásra is alkalmas félgömb alakú kupola kiépítéséhez és a planetárium berendezésének, valamint a kivetítőgépnek a beszerzéséhez 300 ezer euróra van szükség.


Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 19., szerda

Az ösztöndíjak legfőbb feltételei: iskolalátogatás és tízes magaviseleti jegy

Csütörtökön érkezik a diákok első ösztöndíja az idei tanévben, ezúttal szeptemberre és októberre is egyszerre utalják a pénzt. Székelyföldön mintegy százezer diák jogosult valamelyik ösztöndíjra, köztük mintegy ötven kiskorú, iskolába járó édesanya.

Az ösztöndíjak legfőbb feltételei: iskolalátogatás és tízes magaviseleti jegy
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Közvitán a tervezet: a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó nettó fizetésük legtöbb 70 százaléka lehet

A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezet a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszakot szab meg a nyugdíjkorhatár 65 évre növelésére.

Közvitán a tervezet: a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó nettó fizetésük legtöbb 70 százaléka lehet
2025. november 19., szerda

Katona Lórántot bízták meg a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség ideiglenes vezetésével

Katona Lórántot, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség igazgatóhelyettesét bízta meg a Szakács-Paál István polgármester, hogy ideiglenesen vezesse az egységet, miután egy bírósági ügy miatt felfüggesztette tisztségéből László Szabolcs igazgatót.

Katona Lórántot bízták meg a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség ideiglenes vezetésével
2025. november 19., szerda

Nem elég hogy ittasan vezetett, még le is akarta fizetni a rendőröket

Ittasan veztett egy marosludasi férfi, aki – miután a rendőrök megállították –, megpróbálta megvesztegetni őket.

Nem elég hogy ittasan vezetett, még le is akarta fizetni a rendőröket
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Rendkívül gazdag dinoszaurusz-lelőhelyet találtak Erdélyben

Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt fedeztek fel.

Rendkívül gazdag dinoszaurusz-lelőhelyet találtak Erdélyben
2025. november 19., szerda

Hétcsoportos bölcsődét avattak Székelyszentléleken

Másfél év alatt megépült a szerdán délután felavatott, hetven gyerek befogadására alkalmas bölcsőde Székelyszentléleken. Az átadáson elhangzott: bíznak benne, hogy legkésőbb a következő tanévtől már fogadhatják ott a kicsiket.

Hétcsoportos bölcsődét avattak Székelyszentléleken
2025. november 19., szerda

Iskolafelújításokra vett fel 10 millió lejes kölcsönt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat

A 2022-ben közberuházásokra felvett 100 millió lejes kölcsönét újabb 10 millió lejjel növelte meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, mert mindent egyszerre szeretnének elvégezni: az iskolák nagy többsége teljes átalakuláson esik át.

Iskolafelújításokra vett fel 10 millió lejes kölcsönt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat
Hirdetés
2025. november 19., szerda

A PSD nem támogatja a közalkalmazotti bérek csökkentését

A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.

A PSD nem támogatja a közalkalmazotti bérek csökkentését
2025. november 19., szerda

RMDSZ-javaslat: a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése

Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.

RMDSZ-javaslat: a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése
2025. november 19., szerda

„Szégyelljék magukat!” – nekiment a CSM-nek az európai projektekért felelős miniszter

Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.

„Szégyelljék magukat!” – nekiment a CSM-nek az európai projektekért felelős miniszter
Hirdetés