Országos szinten több összeíró pontot újra megnyitottak, hogy így segítsék a lassan haladó terepmunkát
Fotó: Haáz Vince
Még mindig 100 ezer körül van a meg nem számolt magyarok száma, annak ellenére, hogy már egy hét sincs a meghosszabbított népszámlálásból. Barna Gergő szociológus szerint több magyar többségű, székelyföldi városban is rossz a helyzet: Marosvásárhelyen például a lakosság egynegyede nincs megszámolva, Csíkszereda lakossága pedig lehet, hogy kisebb lesz, mint Székelyudvarhelyé – legalábbis jelenleg több lakost tud felmutatni Udvarhely, mint a hargitai megyeközpont.
2022. július 19., 09:172022. július 19., 09:17
2022. július 19., 13:352022. július 19., 13:35
Július 17-e helyett július 24-én zárul a romániai népszámlálás lekérdezéses szakasza, amelynek meghosszabbításáról múlt héten döntöttek. A hosszabbítás kellett, de azóta eltelt egy hét, és tovább lassult az összeírás – jelezte a Székelyhonnak Barna Gergő, a Népszámlálás.ro kampánykoordinátora.
„A lassulás várható volt, hiszen sok településen már befejezték az összeírást. Országos szinten azonban még mindig mintegy 15 százaléka nincs összeírva a lakosságnak, ami mind erre a hétre marad.
Alapvetően Hargita, Maros és Szatmár megyében vannak olyan magyar többségű és vezetésű települések, ahol nagyon rosszul áll az összeírás. Ezek legtöbb esetben nagyobb városok” – mondta Barna Gergő. Hozzátette, elsősorban Marosvásárhelyt említheti, ahol még mindig a lakosság egynegyedét nem sikerült összeírni, de Csíkszereda és Gyergyószentmiklós is gyengén teljesít, de akár Sepsiszentgyörgy is, ám ott legalább már 90 százalék körül van az összeírtak száma. Mindemellett Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Kolozsváron vagy Temesváron is nehezen megy az összeírás, utóbbiban a lakosság 40 százalékát nem számolták még meg.
– fogalmazott.
Az okok Barna Gergő szerint sokrétűek, de a legnagyobb kihívás a technika, amelyet kézhez kaptak a számlálóbiztosok.
Nagyon sok esetben olyanokat is megkeresnek, akiknek van önkitöltési érvényes igazolásuk. A szociológus szerint ez mindenképpen egy más volumenű munka, mint amire számítottak, ami miatt
A Népszámlálás.ro kampánykoordinátora rámutatott, ezek az adatok mindenképpen rosszabbak, mint a tíz évvel ezelőtti népszámlálási adatok: akkor 12 napig zajlott a cenzus, de a lakosság 96 százalékát sikerült megszámolni, és csak 4 százalékot emeltek be különböző regiszterekből. „Most nagy valószínűséggel gyengébb lesz a hatékonyság az összeírás végén, többet kell majd beemelni.
– fogalmazott Barna Gergő.
Az utolsó hét legfontosabb üzenete így, hogy aki nem vett részt még a népszámláláson, annak két lehetősége van: jelezheti ezt az RMDSZ megyei, területi szervezeteinél, akik abban segítenek, hogy a lakcímnek megfelelő körzet számlálóbiztosát értesítik, hogy menjen ki az adott személyhez. Ugyanakkor több helyen több települési összeíró pont nyílt, így az a legbiztosabb, hogy ha az emberek felkeresik ezeket. Ezekre az összeírópontokra be lehet menni, itt egy számlálóbiztos helyben rögzíti az adatokat.
Hargita megyében például jelenleg 14 összeíró pont van, három Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson, de Csíkszentgyörgyön, Felsőboldogfalván, Gergyótölgyesen, Maroshévízen, Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen és Szentábrahámon is újra nyílt egy-egy összeírópont. Maros megyében is működik nyolc ilyen: három Marosvásárhelyen, egy-egy pedig Gyulakuta, Héjjasfalva, Marosbogát, Marosszentkirály és Mezőbánd településeken.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajág szenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
A húsvéti ünnepek alatt naponta átlagban mintegy 9600 rendőr gondoskodik a templomok környékén a közbiztonságról – számolt be szombaton a sajtónak az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
1 hozzászólás