Valósággá lesz a keresztények egysége

A keresztények egységéért tartott imahét, amely már több mint százéves múltra tekint vissza, minden évben egy közös témára irányítja a figyelmet, vagyis a keresztények látható egységére, amely kötelezi a Krisztus-hívőket. Ebben az időszakban elsősorban az imára szólítanak fel, Jézus követésére, aki azt kéri az Atyától tanítványai számára, hogy legyenek egyek, hogy a világ hinni tudjon. Az ökumenikus útkeresés célja elsősorban a Krisztus-hívők egysége, és a folytonos imán keresztül valósul meg, mert az egység mindenekelőtt Isten ajándéka.

A magyar történelmi egyházak gyülekezetei egymás templomába, hajlékába látogatva cselekszik azt, ami Jézus vágya volt: „legyetek egyek, miképpen én és atyám egyek vagyunk”. A „Mit kíván tőlünk az Úr?” (Mikeás 6,6–8) mottójú imahét hétfőn az unitárius templomban kezdődik, prédikációt mond Sebestyén Ottó zsögödi római katolikus plébános.

Miről szól az idei imanyolcad?

A 2013-as egyetemes imahét imádságait az indiai keresztények állították össze. Az Indiai Keresztyén Diákmozgalom azzal ünnepelte százéves fennállását, hogy bekapcsolódott az ökumenikus imahét anyagának elkészítésébe, amelyre meghívást nyert az Indiai Katolikus Egyetemi Szövetség és az Indiai Egyházak Ökumenikus Tanácsa is.

Az előkészület során, amikor megvizsgálták az egyetemes imahét jelentőségét, egyetértettek abban, hogy – annak az igazságtalanságnak a környezetében, amelyet a dalitok szenvednek el Indiában és az indiai egyházban – a látható egységért való küzdelem nem választható el a kasztrendszer megszüntetésétől, valamint az egység olyan megélésétől, amelyre a legjobb példát a legszegényebbek adják. A dalitok azt a közösséget alkotják Indiában, akik az úgynevezett „kaszton kívüliek”. Őket érinti legfájdalmasabban a kasztrendszer, amelyben a dalitok közösségére úgy tekintenek, mint amely a legtisztátalanabb s egyben a legszennyezőbb. Így a kasztrendszeren kívül helyezték, s „érinthetetleneknek” kiáltották ki őket.

Hitbeli utazáson vehetünk részt

Az imahét hivatalosan január 20–27. között tart, tehát nyolc napon át. Mindenik napnak külön témája van, ebből adunk egy kis ízelítőt. A nyolc nap témáin keresztül egy igazi hitbeli utazáson vehetünk részt.

Az első nap a párbeszéd és a beszélgetés gyakorlatának fontosságára emlékeztet, amely az elválasztó falak legyőzésének az eszköze.

A második nap a szolidaritásra hívja fel a figyelmet, mint a Krisztus-hívők összetartó ereje.

A harmadik napot a szabadság gondolatának szentelik, illetve az elnyomott közösségek küzdelmére emlékeznek. Ilyenek például az indiai dalitok, akik mindaz ellen tiltakoznak, amely szolgasorban tartja őket.

A negyedik nap a keresztények és a teremtett világ szoros összefüggéséről szól.

Az ötödik napon az emberi barátság és a szeretet bibliai képére fektetik a hangsúlyt.

A hatodik nap a keresztényi életmódot nehezítő akadályokról szól, azaz arról, hogy Istennel járni azt jelenti, átlépni azokat az akadályokat, amelyek megosztják és sértik Isten gyermekeit.

A hetedik nap újfent a szolidaritást helyezi előtérbe: alázatosan járni Istennek azt jelenti, szolidaritásban járni mindazokkal, akik az igazságosságért és a békéért küzdenek.

Az utolsó, nyolcadik nap bibliai textusa az ünneplésről szól. Nem az elért siker ünneplésének értelmében, hanem abban az értelemben, hogy az ünneplés az Istenben és az Isten igazságosságában való reménység jele. Ennek megfelelően az imahét annak a reménységnek a jele, hogy a keresztények egysége egyszer valósággá lesz, akkor és úgy, ahogy az Istennek tetszik.

Az imahét további, csíkszeredai programja

Kedden a csíkzsögödi templomban folytatódik az imalánc, ahol a szónok Tóth Károly evangélikus lelkipásztor lesz. Szerdán a csomortáni katolikus templomba várják a híveket, az istentiszteletet Solymosi Alpár unitárius lelkipásztor tartja. Csütörtökön az evangélikus templomban lesz az imahét következő állomása, itt Darvas-Kozma József katolikus esperes mondja a szentbeszédet. Pénteken a református templomban gyűlnek össze a hívek, Kovács Attila csíksomlyói katolikus plébános hirdeti Isten igéjét. Az imahét utolsó állomása szombaton, január 26-án a Millenniumi templom lesz, a szolgálatot ezúttal Szatmári Ingrid református lelkipásztor végzi. A szentmisék és istentiszteletek kezdési időpontja 18 óra.