
Fotó: Veres Nándor
Közvitára bocsájtották azt a jogszabálytervezetet, amely értelmében régiós központokba rendeznék át a megyei mentőszolgálatokat. A tervezet szerint a Hargita Megyei Mentőszolgálat a marosvásárhelyi központú középső régióhoz tartozna majd.
2013. augusztus 23., 17:332013. augusztus 23., 17:33
2013. augusztus 26., 10:362013. augusztus 26., 10:36
Hét regionális mentőszolgálatba szerveznék át 2014-től a jelenlegi negyven megyei mentőszolgálatot Romániában. Az átszervezés tervezetét közvitára bocsátották, a napokban az egészségügyi tárca honlapján lehet hozzászólni az elképzeléshez. Hargita megye a középső régió mentőszolgálatához tartozna, amely marosvásárhelyi központtal Maros, Fejér, Szeben, Brassó, Hargita és Kovászna megyéket foglalná magába.
Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője érdeklődésünkre azt mondta, tudnak már egy ideje az átszervezési tervekről és márciusban már közel állt a nyilvánosságra hozatalhoz egy erre vonatkozó jogszabálytervezet. A mentőszolgálatoknál dolgozókat illetően az igazgató azt közölte, a tervezet szerint az operatív személyzetet – mentőautó-vezetőket, egészségügyi asszisztenseket, orvosokat – át kell vennie az új mentőszolgálatnak, a kisegítő személyzet száma pedig, mivel megszűnik a megyei intézmények jogi személyisége, csökkenne. Ez azonban Hargita megye esetében várhatóan nem jelent elbocsátásokat, hisz az adminisztratív személyzet száma a megyei mentőszolgálatnál alacsonyabb, mint máshol – mondta Péter Szilárd. Rámutatott, mivel meg voltak tiltva az új alkalmazások, több munkatársuk dolgozik be nyugdíjasként is. Az igazgató hangsúlyozta azonban, hogy a közvitára bocsátott tervezet nem tartalmazza az új intézmények szerkezeti felépítését, így azt sem, hogy hányan maradhatnak a kisegítő személyzet körében. A rendelkezésre álló információk szerint a mentőszolgálatokat megyei szinten egy szakmai vezető és egy vezetőtanács fogja irányítani, és megmaradnak a különböző részlegek – mondta Péter Szilárd.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője közölte, az intézmény régiósításának meghirdetett célja, hogy növeljék a sürgősségi betegellátás színvonalát. Hargita megye egyébként is azon megyék közé tartozott, ahol a betegek nem kellett sokat várjanak a mentőre – tette hozzá, főként a 2011-es év előtt, amikor a vidéki mentőpontok is működhettek. Az, hogy az átszervezés után más megyéből is átjöhetnek a mentők, Péter Szilárd szerint nem jelent sokat a megye számára, mert csak egyetlen olyan hely van a megyében, ahol ez előrelépést fog jelenteni. A parajdi beteghez közelebb van Szováta, de a többi megyehatár jelenleg is le van fedve – mutatott rá. A mentőszolgálat vezetője kifejtette, a riasztások kezelési módjának tudható be, hogy az utóbbi időben nőtt a kivonulási idő, mivel most nemcsak a mentős diszpécserek, hanem a sürgősségi segélyhívó diszpécserei is kikérdezik a beteget.
Péter Szilárd úgy összegzett, függetlenül attól, hogy milyen változások történnek a mentőszolgálat felépítésében, a betegek ellátása kell legyen a cél, az, hogy a beteghez minél hamarabb érjen ki a mentő és tudják ellátni. „Ha ennek az átszervezésnek tényleg az a célja, hogy növekedjen a kórházon kívüli sürgősségi betegellátás minősége, akkor az a betegeknek jó. Ha csak az a cél, hogy ne legyen Hargita Megyei Mentőszolgálat, csak egy régiós intézmény és ez a betegeknek rosszabbat jelent majd, akkor kár\" – summázta az igazgató.
A jogszabálytervezet megalkotói leginkább azzal indokolják az átszervezés szükségességét, hogy így gyorsabban eljuthat majd a mentő egy-egy beteghez a megyehatárok közelében fekvő településeken, ugyanis a mentős egységek átjárhatnak majd a szomszédos megyékbe is, amennyiben közelebb lesznek a riasztás helyszínéhez. Ambrus József szerint azonban az átjárás már eddig is bevett gyakorlat volt a megyehatárokon, ha a Hargita megyei mentők voltak közelebb a sürgősségi esethez, átjártak a szomszédos megyékbe, és szükség esetén a környező megyék mentői is átjöttek Hargita megyébe.
Ha ez lenne az átszervezés fő oka, akkor ezt egy tollvonással meg lehetne oldani, régiósítás nélkül is – véli az orvosigazgató, aki szerint a mentők reakcióideje is megnőhet az átszervezés miatt. Nem lehet megfelelően irányítani a mentőszolgálatot távolról, a helyi viszonyok ismerete nélkül. Ez az ország harmadik legritkábban lakott megyéjeként számon tartott Hargita megyére különösen érvényes, hiszen itt az út- és földrajzi viszonyok miatt előfordul, hogy egy település nem a térkép szerinti legközelebbi helységből közelíthető meg legkönnyebben – mondta el a megyei mentőszolgálat medikális igazgatója, hozzáfűzve, hogy nem tudja elképzelni, milyen pozitív változásokat hozhatna az átszervezés.
Dr. Bíró Levente tüdőgyógyász A leggyakoribb légúti betegségek megelőzése címmel tart előadást Gyergyószentmiklóson.
Tájékoztató megbeszélésre hívja a lakosságot Gyergyóalfalu községvezetése az autópálya-beruházással kapcsolatban. Az esemény január 22-én, csütörtökön 12 órára van meghirdetve a helyi kultúrház színháztermébe.
Noha hosszú sorok nem alakultak ki, folyamatos a forgalom a gyergyószentmiklósi polgármesteri hivatal adóosztályának pénztáránál. Január 15-től lehet befizetni a 2026-os évi helyi adókat.
Idén is ünnepi gálaműsorral köszöntik a Magyar Kultúra Napját a Gyergyói-medencében. Az eseménynek ezúttal a ditrói Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Ház ad otthont január 18-án, vasárnap 18 órától.
Idén is folytatják a Tarisznyás-estek sorozatát Gyergyószentmiklósón a Tarisznyás Márton Múzeumban.
Gyergyószentmiklós viseli Magyarország külhoni ifjúsági fővárosa címet idén, amelyet Cegléd testvérvárossal párban nyert el. A kitüntetéssel járó 100 millió forintos támogatás konkrét fejlesztéseket hoz: például ifjúsági központ épül.
Súlyos tűzesethez riasztották a tűzoltókat: Salamáson lángra kapott a helyi rendőrőrs épülete. A tűz az épület tetőszerkezetét és a manzárdot érinti, mintegy 200 négyzetméteres felületen.
Egy lángoló mezőgazdasági épülethez riasztották szerdán reggel a tűzoltókat Gyergyóremetére: egy nagyméretű istálló gyulladt ki egy farmon. Szerencsére sem emberi sérülés nem történt, sem állatokban nem esett kár.
A lakosság kisebb arányban volt jó adófizető, a cégeknél viszont jelentős adósságcsökkenés történt 2025-ben Gyergyószentmiklóson. A 2026-os évre vonatkozó helyi adók és illetékek befizetése január 15-től lehetséges a városban.
Turisztikai Desztináció Menedzsment alapításával tenné ismertebbé, vonzóbbá a városi és gyilkostói vendéglátóhelyeket, valamint a turisztikai kínálatot Gyergyószentmiklós. Az új évtől bevezetett idegenforgalmi illeték teremti meg ehhez az alapot.
szóljon hozzá!