
Fotó: Veres Nándor
Közvitára bocsájtották azt a jogszabálytervezetet, amely értelmében régiós központokba rendeznék át a megyei mentőszolgálatokat. A tervezet szerint a Hargita Megyei Mentőszolgálat a marosvásárhelyi központú középső régióhoz tartozna majd.
2013. augusztus 23., 17:332013. augusztus 23., 17:33
2013. augusztus 26., 10:362013. augusztus 26., 10:36
Hét regionális mentőszolgálatba szerveznék át 2014-től a jelenlegi negyven megyei mentőszolgálatot Romániában. Az átszervezés tervezetét közvitára bocsátották, a napokban az egészségügyi tárca honlapján lehet hozzászólni az elképzeléshez. Hargita megye a középső régió mentőszolgálatához tartozna, amely marosvásárhelyi központtal Maros, Fejér, Szeben, Brassó, Hargita és Kovászna megyéket foglalná magába.
Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője érdeklődésünkre azt mondta, tudnak már egy ideje az átszervezési tervekről és márciusban már közel állt a nyilvánosságra hozatalhoz egy erre vonatkozó jogszabálytervezet. A mentőszolgálatoknál dolgozókat illetően az igazgató azt közölte, a tervezet szerint az operatív személyzetet – mentőautó-vezetőket, egészségügyi asszisztenseket, orvosokat – át kell vennie az új mentőszolgálatnak, a kisegítő személyzet száma pedig, mivel megszűnik a megyei intézmények jogi személyisége, csökkenne. Ez azonban Hargita megye esetében várhatóan nem jelent elbocsátásokat, hisz az adminisztratív személyzet száma a megyei mentőszolgálatnál alacsonyabb, mint máshol – mondta Péter Szilárd. Rámutatott, mivel meg voltak tiltva az új alkalmazások, több munkatársuk dolgozik be nyugdíjasként is. Az igazgató hangsúlyozta azonban, hogy a közvitára bocsátott tervezet nem tartalmazza az új intézmények szerkezeti felépítését, így azt sem, hogy hányan maradhatnak a kisegítő személyzet körében. A rendelkezésre álló információk szerint a mentőszolgálatokat megyei szinten egy szakmai vezető és egy vezetőtanács fogja irányítani, és megmaradnak a különböző részlegek – mondta Péter Szilárd.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője közölte, az intézmény régiósításának meghirdetett célja, hogy növeljék a sürgősségi betegellátás színvonalát. Hargita megye egyébként is azon megyék közé tartozott, ahol a betegek nem kellett sokat várjanak a mentőre – tette hozzá, főként a 2011-es év előtt, amikor a vidéki mentőpontok is működhettek. Az, hogy az átszervezés után más megyéből is átjöhetnek a mentők, Péter Szilárd szerint nem jelent sokat a megye számára, mert csak egyetlen olyan hely van a megyében, ahol ez előrelépést fog jelenteni. A parajdi beteghez közelebb van Szováta, de a többi megyehatár jelenleg is le van fedve – mutatott rá. A mentőszolgálat vezetője kifejtette, a riasztások kezelési módjának tudható be, hogy az utóbbi időben nőtt a kivonulási idő, mivel most nemcsak a mentős diszpécserek, hanem a sürgősségi segélyhívó diszpécserei is kikérdezik a beteget.
Péter Szilárd úgy összegzett, függetlenül attól, hogy milyen változások történnek a mentőszolgálat felépítésében, a betegek ellátása kell legyen a cél, az, hogy a beteghez minél hamarabb érjen ki a mentő és tudják ellátni. „Ha ennek az átszervezésnek tényleg az a célja, hogy növekedjen a kórházon kívüli sürgősségi betegellátás minősége, akkor az a betegeknek jó. Ha csak az a cél, hogy ne legyen Hargita Megyei Mentőszolgálat, csak egy régiós intézmény és ez a betegeknek rosszabbat jelent majd, akkor kár\" – summázta az igazgató.
A jogszabálytervezet megalkotói leginkább azzal indokolják az átszervezés szükségességét, hogy így gyorsabban eljuthat majd a mentő egy-egy beteghez a megyehatárok közelében fekvő településeken, ugyanis a mentős egységek átjárhatnak majd a szomszédos megyékbe is, amennyiben közelebb lesznek a riasztás helyszínéhez. Ambrus József szerint azonban az átjárás már eddig is bevett gyakorlat volt a megyehatárokon, ha a Hargita megyei mentők voltak közelebb a sürgősségi esethez, átjártak a szomszédos megyékbe, és szükség esetén a környező megyék mentői is átjöttek Hargita megyébe.
Ha ez lenne az átszervezés fő oka, akkor ezt egy tollvonással meg lehetne oldani, régiósítás nélkül is – véli az orvosigazgató, aki szerint a mentők reakcióideje is megnőhet az átszervezés miatt. Nem lehet megfelelően irányítani a mentőszolgálatot távolról, a helyi viszonyok ismerete nélkül. Ez az ország harmadik legritkábban lakott megyéjeként számon tartott Hargita megyére különösen érvényes, hiszen itt az út- és földrajzi viszonyok miatt előfordul, hogy egy település nem a térkép szerinti legközelebbi helységből közelíthető meg legkönnyebben – mondta el a megyei mentőszolgálat medikális igazgatója, hozzáfűzve, hogy nem tudja elképzelni, milyen pozitív változásokat hozhatna az átszervezés.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
A nemzeti ünnep alkalmából új keresztet szenteltek fel Gyergyószentmiklós keleti kijáratánál, a Both-vára aljában vasárnap. Az eseményen résztvevők az elődök hagyományát folytatva állítottak emléket, amelynek gondozását többen is magukra vállalták.
Megérkeztek Borszékre azok az elektromos autóbuszok és kisbuszok, amelyek révén várhatóan már az ősztől elindulhat az újdonságnak számító városi és térségi tömegközlekedés a fürdővárosban és környékén.
Első alkalommal szervezik meg a március 16-tól két teljes hetet felölelő fesztivált, a Gyergyói Bábos Heteket, amely előadásokkal, kiállításokkal, közösségi programokkal hozza közelebb a bábszínház világát a Gyergyói-medence közönségéhez.
Gyergyóiak az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban címmel tart előadást március 10-én, kedden délután hat órától a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban B. Garda Dezső történész.
Négy évvel a kiköltözés után még mindig várat magára a város kulturális központjának újranyitása. Bár az energetikai korszerűsítés a finisbe ért, a belső terek teljes megújulásához további jelentős forrásokra és kivitelezési munkákra van szükség.
Noha például egy átlagos, kétszobás tömbházlakás értéke az elmúlt tíz évben többszörösére nőtt, mára az ingatlanok árai, valamint a bérleti díjak elértek egy olyan „plafont”, ami fölé már a vásárlók és a bérlők nem hajlandók menni.
Egyszerre két örömhírt is megosztott közönségével a gyergyószentmiklósi HalVirág Bábszínház: közösségi összefogásnak köszönhetően sikerült kisbuszt vásárolniuk, miközben szombaton új előadás premierje következik.
Megkezdődött a gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom tornyának felújítása. Csütörtökön leemelték a keresztet és a toronygombot, amelyből 158 év után előkerült az időkapszula – benne egy korabeli levéllel, pénzérmékkel és néhány meglepő tárggyal.
Több mint kétszázhetven fogyatékkal élő gyergyószentmiklósi kapott adókedvezményeket 2025-ben. Miután minden ilyen kedvezményt megszüntetett a kormány, most újra számíthatnak könnyítésekre. Így az 50 vagy 100 évnél idősebb lakások tulajdonosai is.
szóljon hozzá!