
Fotó: Veres Nándor
Közvitára bocsájtották azt a jogszabálytervezetet, amely értelmében régiós központokba rendeznék át a megyei mentőszolgálatokat. A tervezet szerint a Hargita Megyei Mentőszolgálat a marosvásárhelyi központú középső régióhoz tartozna majd.
2013. augusztus 23., 17:332013. augusztus 23., 17:33
2013. augusztus 26., 10:362013. augusztus 26., 10:36
Hét regionális mentőszolgálatba szerveznék át 2014-től a jelenlegi negyven megyei mentőszolgálatot Romániában. Az átszervezés tervezetét közvitára bocsátották, a napokban az egészségügyi tárca honlapján lehet hozzászólni az elképzeléshez. Hargita megye a középső régió mentőszolgálatához tartozna, amely marosvásárhelyi központtal Maros, Fejér, Szeben, Brassó, Hargita és Kovászna megyéket foglalná magába.
Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője érdeklődésünkre azt mondta, tudnak már egy ideje az átszervezési tervekről és márciusban már közel állt a nyilvánosságra hozatalhoz egy erre vonatkozó jogszabálytervezet. A mentőszolgálatoknál dolgozókat illetően az igazgató azt közölte, a tervezet szerint az operatív személyzetet – mentőautó-vezetőket, egészségügyi asszisztenseket, orvosokat – át kell vennie az új mentőszolgálatnak, a kisegítő személyzet száma pedig, mivel megszűnik a megyei intézmények jogi személyisége, csökkenne. Ez azonban Hargita megye esetében várhatóan nem jelent elbocsátásokat, hisz az adminisztratív személyzet száma a megyei mentőszolgálatnál alacsonyabb, mint máshol – mondta Péter Szilárd. Rámutatott, mivel meg voltak tiltva az új alkalmazások, több munkatársuk dolgozik be nyugdíjasként is. Az igazgató hangsúlyozta azonban, hogy a közvitára bocsátott tervezet nem tartalmazza az új intézmények szerkezeti felépítését, így azt sem, hogy hányan maradhatnak a kisegítő személyzet körében. A rendelkezésre álló információk szerint a mentőszolgálatokat megyei szinten egy szakmai vezető és egy vezetőtanács fogja irányítani, és megmaradnak a különböző részlegek – mondta Péter Szilárd.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője közölte, az intézmény régiósításának meghirdetett célja, hogy növeljék a sürgősségi betegellátás színvonalát. Hargita megye egyébként is azon megyék közé tartozott, ahol a betegek nem kellett sokat várjanak a mentőre – tette hozzá, főként a 2011-es év előtt, amikor a vidéki mentőpontok is működhettek. Az, hogy az átszervezés után más megyéből is átjöhetnek a mentők, Péter Szilárd szerint nem jelent sokat a megye számára, mert csak egyetlen olyan hely van a megyében, ahol ez előrelépést fog jelenteni. A parajdi beteghez közelebb van Szováta, de a többi megyehatár jelenleg is le van fedve – mutatott rá. A mentőszolgálat vezetője kifejtette, a riasztások kezelési módjának tudható be, hogy az utóbbi időben nőtt a kivonulási idő, mivel most nemcsak a mentős diszpécserek, hanem a sürgősségi segélyhívó diszpécserei is kikérdezik a beteget.
Péter Szilárd úgy összegzett, függetlenül attól, hogy milyen változások történnek a mentőszolgálat felépítésében, a betegek ellátása kell legyen a cél, az, hogy a beteghez minél hamarabb érjen ki a mentő és tudják ellátni. „Ha ennek az átszervezésnek tényleg az a célja, hogy növekedjen a kórházon kívüli sürgősségi betegellátás minősége, akkor az a betegeknek jó. Ha csak az a cél, hogy ne legyen Hargita Megyei Mentőszolgálat, csak egy régiós intézmény és ez a betegeknek rosszabbat jelent majd, akkor kár\" – summázta az igazgató.
A jogszabálytervezet megalkotói leginkább azzal indokolják az átszervezés szükségességét, hogy így gyorsabban eljuthat majd a mentő egy-egy beteghez a megyehatárok közelében fekvő településeken, ugyanis a mentős egységek átjárhatnak majd a szomszédos megyékbe is, amennyiben közelebb lesznek a riasztás helyszínéhez. Ambrus József szerint azonban az átjárás már eddig is bevett gyakorlat volt a megyehatárokon, ha a Hargita megyei mentők voltak közelebb a sürgősségi esethez, átjártak a szomszédos megyékbe, és szükség esetén a környező megyék mentői is átjöttek Hargita megyébe.
Ha ez lenne az átszervezés fő oka, akkor ezt egy tollvonással meg lehetne oldani, régiósítás nélkül is – véli az orvosigazgató, aki szerint a mentők reakcióideje is megnőhet az átszervezés miatt. Nem lehet megfelelően irányítani a mentőszolgálatot távolról, a helyi viszonyok ismerete nélkül. Ez az ország harmadik legritkábban lakott megyéjeként számon tartott Hargita megyére különösen érvényes, hiszen itt az út- és földrajzi viszonyok miatt előfordul, hogy egy település nem a térkép szerinti legközelebbi helységből közelíthető meg legkönnyebben – mondta el a megyei mentőszolgálat medikális igazgatója, hozzáfűzve, hogy nem tudja elképzelni, milyen pozitív változásokat hozhatna az átszervezés.
Négy napig a fiataloké lesz a főszerep Gyergyószentmiklóson, csütörtökön kezdődik a 22. Gyergyói Ifinapok. Elsősorban nyilván a fiatalokat várják a programokra, de számos esemény minden érdeklődő számára nyitott.
Tizenhatodik alkalommal rendezik meg Gyergyószentmiklóson az Örmény Művészeti Fesztivált, amely kiállításokkal, koncertekkel, gasztronómiai programokkal, előadásokkal várja az érdeklődőket.
Kiköltözött a sérült fiatalokkal foglalkozó gyergyószentmiklósi Napsugár az Esőben Egyesület az eddigi otthonából. Közben az önkormányzat elindította azt a folyamatot, amellyel a szervezet megkapja az általa kért helyiségeket.
Kiírta Gyergyószentmiklós önkormányzata a kulturális programok támogatására vonatkozó pályázatot. A civil szervezetek szeptember 18-ig nyújthatják be támogatási kérelmeiket.
Elektromos és elektronikai hulladékgyűjtést szerveznek szombaton Gyergyószentmiklóson. A feleslegessé vált készülékeket a művelődési ház parkolójában lehet leadni, de igény esetén az otthonoktól is elszállítják azokat.
Csütörtökig tartó csendőrségi gyakorlat kezdődik kedden Gyergyószentmiklóson: az akció nem jár forgalomkorlátozással és nem fogja zavarni a lakosság mindennapjait – közölte a város önkormányzata.
Gazdasági melléképület és személygépkocsi kapott lángra vasárnap délelőtt Gyergyóvárhegy községben.
Gyorsan közbeléptek a gyergyóalfalvi tűzoltók a csütörtöki vihar után, így megmenekült a nagyobb kártól a villámsújtott lakóház.
Csempészet gyanúja miatt tartottak házkutatást csütörtökön a gyergyószentmiklósi bíróság által elrendelt parancs alapján. Az akció során 888,43 gramm aranyat, valamint 27 ezer lejt, 550 eurót és 200 svájci frankot találtak.
Közel 300 ezer lejes beruházással korszerűsítették a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár eszközállományát és világítási rendszerét. A fejlesztés részeként olyan szolgáltatások is elérhetővé válnak, mint a nyitvatartási időn túli könyvátvétel.
szóljon hozzá!