Fotó: Veres Nándor
Közvitára bocsájtották azt a jogszabálytervezetet, amely értelmében régiós központokba rendeznék át a megyei mentőszolgálatokat. A tervezet szerint a Hargita Megyei Mentőszolgálat a marosvásárhelyi központú középső régióhoz tartozna majd.
2013. augusztus 23., 17:332013. augusztus 23., 17:33
2013. augusztus 26., 10:362013. augusztus 26., 10:36
Hét regionális mentőszolgálatba szerveznék át 2014-től a jelenlegi negyven megyei mentőszolgálatot Romániában. Az átszervezés tervezetét közvitára bocsátották, a napokban az egészségügyi tárca honlapján lehet hozzászólni az elképzeléshez. Hargita megye a középső régió mentőszolgálatához tartozna, amely marosvásárhelyi központtal Maros, Fejér, Szeben, Brassó, Hargita és Kovászna megyéket foglalná magába.
Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője érdeklődésünkre azt mondta, tudnak már egy ideje az átszervezési tervekről és márciusban már közel állt a nyilvánosságra hozatalhoz egy erre vonatkozó jogszabálytervezet. A mentőszolgálatoknál dolgozókat illetően az igazgató azt közölte, a tervezet szerint az operatív személyzetet – mentőautó-vezetőket, egészségügyi asszisztenseket, orvosokat – át kell vennie az új mentőszolgálatnak, a kisegítő személyzet száma pedig, mivel megszűnik a megyei intézmények jogi személyisége, csökkenne. Ez azonban Hargita megye esetében várhatóan nem jelent elbocsátásokat, hisz az adminisztratív személyzet száma a megyei mentőszolgálatnál alacsonyabb, mint máshol – mondta Péter Szilárd. Rámutatott, mivel meg voltak tiltva az új alkalmazások, több munkatársuk dolgozik be nyugdíjasként is. Az igazgató hangsúlyozta azonban, hogy a közvitára bocsátott tervezet nem tartalmazza az új intézmények szerkezeti felépítését, így azt sem, hogy hányan maradhatnak a kisegítő személyzet körében. A rendelkezésre álló információk szerint a mentőszolgálatokat megyei szinten egy szakmai vezető és egy vezetőtanács fogja irányítani, és megmaradnak a különböző részlegek – mondta Péter Szilárd.
A Hargita Megyei Mentőszolgálat vezetője közölte, az intézmény régiósításának meghirdetett célja, hogy növeljék a sürgősségi betegellátás színvonalát. Hargita megye egyébként is azon megyék közé tartozott, ahol a betegek nem kellett sokat várjanak a mentőre – tette hozzá, főként a 2011-es év előtt, amikor a vidéki mentőpontok is működhettek. Az, hogy az átszervezés után más megyéből is átjöhetnek a mentők, Péter Szilárd szerint nem jelent sokat a megye számára, mert csak egyetlen olyan hely van a megyében, ahol ez előrelépést fog jelenteni. A parajdi beteghez közelebb van Szováta, de a többi megyehatár jelenleg is le van fedve – mutatott rá. A mentőszolgálat vezetője kifejtette, a riasztások kezelési módjának tudható be, hogy az utóbbi időben nőtt a kivonulási idő, mivel most nemcsak a mentős diszpécserek, hanem a sürgősségi segélyhívó diszpécserei is kikérdezik a beteget.
Péter Szilárd úgy összegzett, függetlenül attól, hogy milyen változások történnek a mentőszolgálat felépítésében, a betegek ellátása kell legyen a cél, az, hogy a beteghez minél hamarabb érjen ki a mentő és tudják ellátni. „Ha ennek az átszervezésnek tényleg az a célja, hogy növekedjen a kórházon kívüli sürgősségi betegellátás minősége, akkor az a betegeknek jó. Ha csak az a cél, hogy ne legyen Hargita Megyei Mentőszolgálat, csak egy régiós intézmény és ez a betegeknek rosszabbat jelent majd, akkor kár\" – summázta az igazgató.
A jogszabálytervezet megalkotói leginkább azzal indokolják az átszervezés szükségességét, hogy így gyorsabban eljuthat majd a mentő egy-egy beteghez a megyehatárok közelében fekvő településeken, ugyanis a mentős egységek átjárhatnak majd a szomszédos megyékbe is, amennyiben közelebb lesznek a riasztás helyszínéhez. Ambrus József szerint azonban az átjárás már eddig is bevett gyakorlat volt a megyehatárokon, ha a Hargita megyei mentők voltak közelebb a sürgősségi esethez, átjártak a szomszédos megyékbe, és szükség esetén a környező megyék mentői is átjöttek Hargita megyébe.
Ha ez lenne az átszervezés fő oka, akkor ezt egy tollvonással meg lehetne oldani, régiósítás nélkül is – véli az orvosigazgató, aki szerint a mentők reakcióideje is megnőhet az átszervezés miatt. Nem lehet megfelelően irányítani a mentőszolgálatot távolról, a helyi viszonyok ismerete nélkül. Ez az ország harmadik legritkábban lakott megyéjeként számon tartott Hargita megyére különösen érvényes, hiszen itt az út- és földrajzi viszonyok miatt előfordul, hogy egy település nem a térkép szerinti legközelebbi helységből közelíthető meg legkönnyebben – mondta el a megyei mentőszolgálat medikális igazgatója, hozzáfűzve, hogy nem tudja elképzelni, milyen pozitív változásokat hozhatna az átszervezés.
Gyergyószentmiklós Önkormányzata tájékoztatja a lakosságot, hogy a május 12–14. időszakban, naponta 10 és 14 óra között vehetik át a jogosultak a fűtéstámogatásokat – közismert nevükön a „fapénzt” és a „butéliapénzt”.
Különleges közösségi eseményt tartanak május 17-én, szombaton Gyergyószentmiklóson, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a súlyos betegséggel küzdő, négyéves Molnár Ilonának és családjának.
Immár 18. alkalommal szervezik meg a Gyergyóvidéki Ifjúsági Néptánctalálkozót Gyergyóremeteén. Május 11-én, vasárnap népzenétől lesz hangos a Balás Gábor Művelődési ház és környéke.
Folytatódik a gyergyócsomafalvi közúti infrastruktúra-fejlesztés: javában zajlik a Loki turisztikai övezethez vezető községi út modernizálása. A határidő augusztus, de várhatóan hamarabb lezárul a beruházás.
Mi történik, ha hibázunk? Hogyan kerülhetjük el a bajt? Mit tegyünk, ha mégis gyanúsítással, vagy rendőri intézkedéssel találkozunk? – ilyen kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődő fiatalok pénteken Dr. Budai István gyergyószentmiklósi előadásán.
Rendhagyó irodalomórára hívják az érdeklődőket szombaton a gyergyóremetei Balás Gábor Művelődési Házba.
Elkezdték a vízhálózat-bővítést Gyergyószentmiklóson a Gyilkostó sugárúton, amelyet később úthelyreállítási és aszfaltozási munkák követnek. A beruházás első szakaszában a Vár utca és a Kőrisfa utca között kell útlezárásra számítani.
Sokan ismerik és szeretik a gyergyószentmiklósi Molnár családot, ismertebb nevükön Kónuszékat, akik most minden szülő legnagyobb rémálmával néznek szembe: gyermekük súlyos betegséggel küzd. Sokan megmozdultak, hogy segítsék őket.
Nagyjából egyhektáros területen ég a száraz aljnövényzet a Vaslábhoz tartozó Marosfőn, és fennáll a veszélye, hogy a tűz továbbterjed a szomszédos erdőre is – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság.
Majálist szerveznek Gyergyószentmiklóson a Megyei Ifinapok programsorozat részeként május 2-án. A rendezvényen különböző tevékenységek, játékok és finom ennivalók várják az érdeklődőket.
szóljon hozzá!