Negyedik éve működik a Csíkszéki Mezőgazdászok Egyesülete, amely elsősorban a kis gazdák boldogulását hivatott segíteni. Eddigi tevékenységükről, terveikről és a csíki gazdálkodók helyzetéről, kilátásairól az egyesület elnökét, Tiboldi Lászlót kérdeztük.
2017. február 11., 14:312017. február 11., 14:31
– Milyen céllal alapították a Csíkszéki Mezőgazdászok Egyesületét?
– A Csíkszéki Mezőgazdászok Egyesületét 2013-ban jegyeztettük be csíkszeredai székhellyel. Az volt az elképzelésünk, hogy egy szakmai egyesületet indítsunk el, amely által segíthetünk a csíkszéki gazdálkodóknak, elsősorban információnyújtással: pályázati figyeléssel, konferenciák, fórumok szervezésével, tanulmányutak kivitelezésével. Emellett természetesen próbálkozunk az érdekképviselettel is. Mivel kis régióban működő egyesületről van szó, megpróbálunk nyitottabbak lenni, nem csak Csíkszékben gondolkodni. Ennek érdekében hoztuk létre az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ), amelyben 21 hozzánk hasonló tagszervezet van. A csíkszéki egyesület persze a csíkszéki gazdák érdekeit képviseli, őket próbáljuk segíteni. Jelenleg mintegy háromszáz csíkszéki gazda tagja az egyesületnek, ez a következőkben bővülhet még. Fontos viszont, hogy nem a taglétszám növelése a célunk, hanem hogy olyan fiatal gazdálkodókat vonjunk be, akik a mezőgazdaságból próbálnak megélni – nekik igyekszünk segíteni.
– Az elmúlt években milyen programokon vettek részt, illetve milyen eseményeket szerveztek?
– Az első nagyobb rendezvényünket 2013 novemberében szerveztük, amelyen a tej útjával kapcsolatos előadásokat hallhattak a Hargita megye területéről meghívott gazdálkodók. Mivel jó viszonyban vagyunk a magyar földművelésügyi minisztériummal, így támogatásukkal 2014-ben sikerült egy szakmai utat szerveznünk Magyarországra, amelyen elsősorban bogyósgyümölcs-termeléssel és feldolgozással kapcsolatos gazdaságokat, üzemeket látogattunk meg. Ennek a tapasztalatnak a hatására szerveztünk egy konferenciát is Csíksomlyón, amelyen hatvan székelyföldi vett részt. Ez lendületet adott az újat kipróbálni akaró gazdáknak, többen is ribizli, málna, áfonya termesztéséhez, feldolgozásához kezdtek. Később a közbirtokosságok felé is nyitottunk, mivel úgy gondoljuk, hogy a közösségekért jöttek létre – még ha térségünkben nem is működik mindegyik annak megfelelően. Ezért szerveztünk egy Székelyföldi közbirtokosságok közösségfejlesztési képzés elnevezésű programot számukra, jó példákat mutatva fel. Ezen az alkalmon mintegy ötven megyei közbirtokossági vezető jelent meg. Továbbá rendszeresen részt veszünk kiállításokon és vásárokon, ezek közül a legnagyobb a kétévente megszervezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás volt 2015-ben, amelynek idei kiadására is hivatalosak vagyunk. Szintén két éve voltunk Szlovéniában, Muravidéken szakmai tanulmányúton, ahol az ott jellemző mezőgazdasági tevékenységekbe nyerhettek betekintést a résztvevők, tavaly pedig Felvidékre (Szlovákia) utaztunk. Részt vettünk a Magyar Tudomány Ünnepén, az Összefogás Fórumon, a Turul Expón, az élelmiszer-előállítók konferenciáján, tartottunk Székelyföldi Mezőgazdasági Konferenciát. Tavaly, látva a méhészek nehéz helyzetét, a tematikus konferenciánkat a méhészet köré építettük. Mindezek mellett az EMGESZ rendezvényein is jelen voltunk. Legutóbb pedig a múlt hétvégén az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) és a Szent István Egyetem közösen szervezett gödöllői rendezvényén vettünk részt, ahol az ökológiai gazdálkodással kapcsolatosan gazdagodhattunk új információkkal.
– Melyek a további terveik?
– Az idei tevékenységünk elsősorban a magyar Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon való részvétel megszervezésére vonatkozik, hiszen a két évvel korábbi eseményhez képest kétszeres felületet biztosítanak a Kárpát-medencei egyesületeknek – szeretnénk színvonalasan képviseli térségünket. Emellett folytatjuk a szakmai utak, konferenciák, fórumok szervezését, az EMGESZ-szel pedig Erdély szinten próbáljuk ernyőszervezetként összefogni a kisebb mezőgazdasági egyesületeket.
– Az elmúlt években több negatív hatás (tejválság, alacsony hús- és pityókaár, szárazság, késve fizetett támogatások) is érte a térség mezőgazdászait. Mi jelenthetne számukra megoldást, kiutat a nehéz helyzetből?
– Meglátásom szerint sok gazda az utóbbi években nem azért gazdálkodik, mert abból szeretne megélni, mert lehetőséget lát az ágazatban, hanem a támogatások végett. Nem azt mondom, hogy nem szükséges a támogatás, mert azzal tudnak csak talpon maradni, fejlődni az érintettek, de csak a juttatásért végezni ezt a munkát, nem szabad(na)! Ez nem vezet sehová. Szerintem az elkövetkezőkben csak azok maradnak fent – ha nem lesz már támogatás, vagy ha kevesebb lesz –, akik komolyan gondolják a mezőgazdálkodást, akik fejlesztéseket eszközöltek a gazdaságukban. Mi elsősorban az ehhez hasonló szemléletű kisgazdákat próbáljuk segíteni, akik újító szemlélettel fogtak a gazdálkodáshoz. A fennmaradást – véleményem szerint – jelenleg két módon lehet megvalósítani: egyrészt vagy nagyon komolyan rá kell állni egy szegmensre, és azt nagyban, magas színvonalon csinálni. Vagy pedig több lábon kell állni, több területen tevékenykedni, amely által az egyes ágazatokban beálló nehéz helyzeteket a másik tevékenységgel át lehet vészelni. Nagy lehetőséget látok az alternatív mezőgazdasági ágazatokban, például a bogyós gyümölcsök, méhészet – ezek egy-két családnak is megélhetést biztosíthatnak, és viszonylag kis területet, befektetést igényel. Mindenki nem termelhet pityókát, tejet.
– Tehát ezek a térségünkben hagyományosnak számító ágazatok visszaszorulhatnak az alternatív megoldásokkal szemben?
– Nem fognak felszámolódni ezek az ágazatok, csak a hangsúlyok változnak meg. Hiszen ezek esetében egyre nehezebb lesz – a telített piac miatt – olyan mennyiségű és minőségű terméket előállítani, amellyel egy termelő meg tudja állni a helyét piaci szereplőként, és meg tud élni belőle. A jelenleg még újnak számító megoldások viszont piaci hiányt tölthetnek be, így megélhetést biztosíthatnak. Mindenképp feldolgozott terméket érdemes előállítani, ezt egyéni kis gazdaként nem mindenki teheti meg, ezért akár az egyesületbe, szövetkezetbe tömörülés vagy pár gazda együttműködése lehet a megoldás. Hiszen a legtöbb esetben a megfelelő eszközök vásárlása megterhelő kiadást jelent, emellett pedig sem megfelelő mennyiséget, sem minőséget nem tudnak előállítani a gazdák egyenként. Ha már három-négy hasonló adottságú gazdaság vezetője összefog, akkor viszont jobbak a lehetőségeik. A székelyek egyelőre természetesen nagyon ódzkodnak a szövetkezéstől, hiszen még a fiatalok is ismerik a korábbi rendszerben tapasztaltakat. De a kisebb összefogások iránt egyre több ifjú mezőgazdálkodó válik nyitottá.
Az államalapítás emlékére és az új kenyér ünnepére gyűlt össze Csíkszereda közössége augusztus 20-án a Mikó-vár udvarán. Beszédek, áldások, közös imák és koncertek tették teljessé a napot, amely egyszerre szólt múltról, jelenről és jövőről.
Soron kívüli ülésen döntött több határozattervezetről a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület szerdán. Több tervezett beruházás becsült értékét kellett módosítani, de a költségvetés kiigazítására is szükség volt különböző tételekkel.
A csendőrség és a helyi vadásztársulat közös akciójára azután került sor, hogy vészhelyzeti riasztás érkezett a 112-es segélyhívó számra.
A megszokott falfestésen, fertőtlenítésen túl mosdókat javítanak, tantermeket alakítanak át, udvart szépítenek a csíkszéki iskolák. Készülnek az őszi tanévkezdésre.
A csíkszeredai Brassói útra tervezett körforgalom terveinek elkészítése folyamatban van, a kivitelezést pedig jövőben kezdenék el. Mindez egy olyan általános bizonytalanság közepette történik, amely számos tervezett beruházást meghiúsíthat.
Másodfokú (narancssárga) figyelmeztetést adott ki Hargita megye több településére vasárnap délután az Országos Meteorológiai Szolgálat. A lakosságot Ro-Alert üzenetben is figyelmeztették a várható szélsőséges időjárási eseményekre.
Történelmi jelentőségű ünnepen vett részt vasárnap a gyimesbükki katolikus közösség: dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felszentelte az újjáépített Szent Péter és Pál templomot. A szertartás a hálaadás és a közösség erejének ünnepe volt.
Egy év alatt újjáépült a gyimesbükki Szent Péter és Pál-templom, amelyet vasárnap, augusztus 17-én szentel fel dr. Kovács Gergely érsek. A felújítás közösségi összefogással, ingyenesen átadott területekkel és sok önkéntes munkával valósult meg.
A Nagy István Művészeti Középiskola Ifjúsági Vegyeskara először vesz részt nemzetközi versenyen: az Ohridi Nemzetközi Kórusfesztiválon képviselik Romániát. A felkészülésről Fábián Attila, Mosoly Dániel Tibor és Darabos Andrea Tünde beszélt.
Fontos, hogy a mai világban, amikor számos veszély leselkedik a fiatalokra fel lehessen kínálni egy másik utat nekik, mint a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozó (CSIT) – hangoztatta az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár.
szóljon hozzá!