Fotó: Kristo Robert
Egyre nehezebb helyzetben vannak a szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó gazdák. A tej értékesítésének nehézségei, az állami támogatások körüli huzavona és bizonytalanság, az egyre beszűkülő lehetőségek már-már ellehetetlenítik munkájukat. Így látja ezt Márton István, a Szarvasmarha-tenyésztők Hargita Megyei Egyesületének vezetője is.
2010. május 02., 19:342010. május 02., 19:34
2010. május 03., 10:472010. május 03., 10:47
Fotó: Kristo Robert
„A tejértékesítéssel vannak a legnagyobb gondjaink, egyszer az alacsony ár miatt, amivel nem tudunk mit kezdeni. Másik pedig az, hogy egyik napról a másikra megszűnhet a tej átvevése azokon a településeken, ahol kevés a tejmennyiség, egyesületi csarnok, így megfelelő felszereltség hiányában a gazdák a minőséget sem tudják biztosítani” – nyilatkoztak Márton István. Az illetékes hozzátette, ez az állapot Damoklész kardjaként lebeg az ágazatban dolgozók és ebből megélni vágyók feje fölött.
Az egyesületi vezető szerint a másik legégetőbb gond az állami támogatások körüli bizonytalanság. Például a juhokra kiírt szubvencióval egyszerre szokták meghirdetni a szarvasmarhákra vonatkozó támogatást is, ám ez az idén elmaradt. „Vannak olyan értesüléseink, miszerint a legutóbbi kormányülésen jóváhagyták az erre vonatkozó törvénytervezetet” – fogalmazott Márton István, aki egyúttal elővigyázatosságra intett ebben a kérdésben, hiszen még nem tudni, ez miről szól, és milyen feltételeket kér a gazdáktól.
A szervezet elnöke egy újabb veszélyre is felhívta a figyelmet: az a tendencia, hogy az állami támogatást az egyéni vállalkozói státushoz kötik. Ez csak azt fogja eredményezni, hogy egyre szűkebbek lesznek a lehetőségek, és azoknak a gazdaságoknak a helyzete, ahol azért nem kapnak támogatást, mert nem jegyeztetik be magukat, fokozatosan romlani fog. „Lemondanak a gazdálkodásról, a kormánynak pedig több pénzre lesz szüksége, hogy azt az állatlétszámot visszaállítsa, amit elvesztettünk” – említette Márton István.
A szarvasmarhatartók egyesülete egyébként pénteken tartotta évi közgyűlését. Ezen részt vett Papp Anna, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) osztályvezetője és dr. Püsök László, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság helyettes vezetője is. Utóbbi a tejtermelőket érintő új egészségügyi szabályokat ismertette, valamint a farmok bejegyzése és a kényszervágás körüli gondokat is megbeszélte a jelenlevőkkel. A több órás tanácskozáson számos aktuális kérdést is megbeszéltek a jelenlevők.
Szűkíteni kell a tejpiacot
Az állattenyésztők a legnagyobb problémának továbbra is a tej értékesítését tartják. Márton István, a szarvasmarhatartók Hargita megyei egyesületének elnöke a szervezet évi közgyűlésén elmondta, egyetlen megoldás a tejpiac szűkítése volna. „Kész helyzet elé kell állítani a felvásárlókat” – hangzott el a megbeszélésen. Azaz minél kevesebb árut kell kínálni, így magasabb ár kérhető. Ennek megvalósítására két megoldási lehetőséget vázolt fel: minél nagyobb mennyiségű tej feldolgozása térségi műhelyekben, illetve helyenként áttérni a húsértékesítésre.