Jó néven vették a felélesztett hagyományt

Likastüdejű Illés őméltósága utolsó tisztességének megadására hívattattak Nemes Csíkszentmárton méltóságos és tekintetes polgárai jégbontó havának negyedik napján. Ugyanaznap várták a csekefalviakat néhai Ezerlábú Jakab földi maradványainak búcsúztatójára. A Tivai Nagy Imre Szakközépiskola tanárai és diákjai hét éve elevenítették fel a farsangtemetés hagyományát a községben. Pál Zoltán történelemtanárral beszélgettünk a megőrzött szimbólumokról.

„A kommunizmusban maradt ki ez a hagyomány, hét éve vezettük vissza. Régen először a gyűjtést szervezték meg a településeken. Szentmártonon és Csekefalván külön voltak ökrös szekerek, az ökrök szarvára zöld koszorúkat raktak, és úgy vonultak fel. A maszkura, azaz a hamvas ember, ahogy itt hívják, ki volt kötve a szekér után, és mint egy gonosz kutya, a járókelőket ijesztgette. Ez mindig a húshagyó keddet megelőző csütörtökön zajlott. Húshagyó kedden reggel felvonultak az emberek, a központban találkoztak a szentmártoniak a csekefalviakkal, és elengedhetetlen eleme volt mindkét csoportnak a huszár kivont karddal, a kisasszony, a pap, illetve a hamvas ember. Mi még egy annyival hozzájárulunk, hogy bevittük a testet is, amelyet a szertartás után elégetünk” – magyarázta Pál Zoltán.

Ökrös szekeret sajnos már nem találtak, hogy azt is felvonultassák csütörtökön a farsangbúcsúztatón, de huszárruhás délceg fiatalember vonult a menet élén kivont karddal, ott volt a kisasszony, a pap, illetve a hamvas ember is meg-meg tréfálta az útjába kerülőket, hamvat szórva a fejükre. A menet elsőként a plébániára tért be, ahol egyfajta mókás esketési szertartással nevettették meg az összesereglett, többnyire jelmezt öltött diákokat, tanárokat és persze a plébánost. A szemerkélő eső sem szeghette kedvüket a vidám felvonulóknak, akik élőzenés kísérettel vonultak végig a falun.

„Két helyen szervezünk farsangtemetést, egyet Csíkszentmárton területén, egyet Csekefalván, a közbirtokosság székháza előtti téren. Ott is végigvonulnak a falun a diákok, a különböző tízesek megkínálják, zsíros kenyér, főtt pityóka, aludttej, szendvics, tea, esetleg pánkó kerül az asztalokra, van, ahol sütemény is. A bábut a temetési szertartás után égetik el, miután megszellőztetjük az olvasmányokban a települést érintő vitákat vagy problémákat humoros formában. Most a napirenden a dohányzásra vonatkozó új törvény van, Szentmártonban ez került kipellengérezésre. Csekefalván nemrégiben átadtak egy hidat, és a felavatás körül volt egy kis poharazgatás meg szóbeszéd, addig, hogy bekerültek a híd alá. Ezt szellőztettük meg, hogy a páratlan értékű műtárgy felavatásán hogyan viselkedtek egyesek” – foglalta össze a szervező, aki rendszerint maga fogalmazza a tréfás szövegeket. Ezúttal a szentmártoni bíró nevében szólt a dohányzásról, illetve Csekefalván a Magyar Királyi Folyami és Vízi Mérnöki Hivatal intézte az ajánlatot a falu lakóihoz, hogy miként kell használni helyesen a hidat.

A faluban jó néven vették, hogy felélesztették a hagyományt, egy kiadvány is megjelent Mátyás László csekefalvi közbirtokossági elnök kezdeményezésére, mely tulajdonképpen nyolcvan év krónikája képekben: bekerültek a korábbi fotók, illetve az iskolásokkal évek óta tartott felvonulások felvételei – tudtuk meg Pál Zoltántól.