Fotó: Veres Nándor
Közel harmincezer sürgősségi esetet láttak el és betegszállítást végeztek 2014-ben a Hargita Megyei Mentőszolgálat munkatársai. A megyeszerte 16 munkaponton dolgozó mentősök nem zártak rossz évet, tavaly bővült a felszereltségük, és jelenleg minden helyszínről új mentőkkel, megfelelő felszereltséggel tudnak a betegek segítségére sietni.
2015. január 05., 19:292015. január 05., 19:29
2015. január 06., 12:172015. január 06., 12:17
Állandó őrangyalok – fogalmazta meg egy kollégájuk a mentősök munkájával kapcsolatban, érzékeltetve, hogy a hétköznapok mellett hétvégén és ünnepnapokon, éjszaka is készenlétben állnak, dolgoznak. Ez a normális, hogy az ünnepnap is munkanap számukra, ez a feladatuk, erre esküdtek fel és szívesen teszik ezt – mondta Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat igazgatója is, aki Domokos Ivánnal, az intézmény új orvosigazgatójával a múlt évi tevékenységüket összegezte számunkra.
2014-ben a Hargita Megyei Mentőszolgálat munkatársai 28 796 esetet láttak el, ebből 22 539 sürgősségi eset volt, 6257 pedig betegszállítás. A tavalyi esetszám hasonló az előző évekéhez, 2009 óta nagyjából ennyi, 30 ezer körül mozog. Ami nem szokásos, az az elmúlt ünnepek alatti esetszám, ugyanis nagyon sok riasztást kaptak: december 31-én, továbbá január elsején és másodikán összesen 214 esetet láttak el.
Mint megtudtuk, a mentők helyszínre érésének ideje a megyében jobb az országos átlagnál, megyeszerte ugyanis 16, stratégiai helyszíneken felállított mentőpont működik. Városon szabály szerint legtöbb nyolc perc alatt kell kiérniük a beteghez, ehelyett 5 perc az átlaguk, falusi környezetben a megszabott 15-20 perc helyett átlagosan 13 perc alatt sikerül a helyszínre érni. Vannak természetesen nehezen megközelíthető vidéki települések és városon is olyan részek, ahová hosszabb időbe telik kijutnia a mentőnek. A mentőautók jelenleg minden mentőponton újak, tavaly négy darab négykerék-meghajtású mentőautóval egészült ki a gépkocsipark.
A sürgősségi betegellátás mellett a mentőszolgálat tevékenységének jelentős hányadát kitevő betegszállítás egy része más megyékbe történik: a Hargita megyei kórházakból egyes betegeket a magasabban specializált más megyebeli kórházakba visznek át. Tavaly 837 szállítást végeztek más megyébe. Legtöbbször Marosvásárhelyre szállítanak betegeket, de Brassó és Kolozsvár is gyakran szerepel az úti célok között.
A megyei mentőszolgálatnál összesen 324-en dolgoznak, az intézményvezetők értékelése szerint a szakemberek jól képzettek és a továbbképzésük idén is folytatódik. Hét orvos van az alkalmazottak között, de hiánnyal küzdenek ezen a téren, a megyében működő két, csíkszeredai és székelyudvarhelyi ügyeleti vonalat bedolgozók segítségével tartják fenn.
Tavaly volt az első teljes év, hogy a mentőszolgálat az egészségügyi tárca alárendeltségébe tartozott, és bár év vége felé a várt költségvetés-kiegészítésekkel kapcsolatosan felmerült némi bizonytalanság, finanszírozási gondjaik nem adódtak, a fizetéseket ki tudták adni és a számlák kifizetésével is napirenden vannak. Erre az évre a mentőszolgálat vezetősége célul tűzte ki, hogy a sürgősségi betegellátás támogatását minden szinten szorgalmazza. Ugyanakkor a felszereltség javítását is szeretnék elérni, mert bár a szükséges műszerek rendelkezésre állnak, folyamatosan jelennek meg újabb orvosi műszerek.
Mit kell mondani, ha a 112-t hívjuk?
Riasztás esetén a mentősök számára nagyon fontos, a beteg számára pedig létfontosságú lehet, hogy az egységes segélyhívót, a 112-t tárcsázó személy pontos információkat adjon meg a sürgősség jellegéről és helyszínéről. A mentősök arra kérik a segélyhívást kezdeményezőket, hogy adják meg a nevüket, a pontos címet és minden lehetséges információt a beteg állapotáról – utóbbi azért fontos, hogy a diszpécser eldönthesse, milyen jellegű mentőre van szükség. Ugyanakkor – mint Domokos Iván mondta – bár sürgősségi esetben ez mindenki számára nehéz, a mentés idején kis türelemre is szükség van a hozzátartozók részéről annak érdekében, hogy a szakemberek zavartalanul dolgozhassanak.
Megsérült egy ember közúti balesetben Gyergyótölgyes település közelében csütörtök reggel. A helyszínen ellátták, majd kórházba szállították.
1944 őszén Gyergyószentmiklós mellett 159 magyar honvédet mészároltak le, a város felszegi részén pedig harminc civil halt meg a harcokban. A gyergyóiak minden évben fejet hajtanak a katonák és ártatlan áldozatok emléke előtt.
A közbiztonság megőrzése, fenntartása érdekében szerveztek átfogó ellenőrzést a Hargita megyei rendőrök Maroshévízen, amelynek során jelentős pénzbírságot róttak ki.
Első alkalommal szervez történelmi, népi és huszárprogramokat Gyergyószék legmagasabb pontján, az 1544 méteres Pricske-tetőn a Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesület.
Idén a gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Otthon udvarán tartják meg a hagyományos tatárdombi megemlékezést és az ahhoz kapcsolódó kulturális eseményeket szombaton. A szentmise után néptánc produkciók és színdarab is várja az érdeklődőket.
Javítási munkálatok miatt szünetelni fog az ivóvízszolgáltatás több gyergyószentmiklósi utcában szeptember 5-én, pénteken.
Motorkerékpár és autó ütközött szeptember 3-án délután Gyergyószentmiklós és Gyilkos–tó között.
Tizenötödik alkalommal szervezik meg Gyergyószentmiklóson az Örmény Művészeti Fesztivált, amely szeptember 5–7. között kínál gazdag programot a közönségnek. A kulturális értékek megmutatása és a gasztronómia is jelentős hangsúlyt kap.
Sikerült átütemezni a korábban felvett húszmillió lejes hitel visszafizetését, nyugtázták Csergő Ottó lemondását, és újra közbeszerzést írnak ki a szemét elszállítására. Ezek voltak a gyergyószentmiklósi képviselő-testület hétfői ülésének témái.
Árokba csúszott egy busz Borzonton hétfő reggel. Felnőttek és gyerekek is a járműben ragadtak a mentőegységek érkezéséig.
szóljon hozzá!