Gagauzok Csíkszeredában

 Az ortodox keresztény vallású, török kultúrához közel álló gagauzokról nemcsak mi, hanem a Moldovában élők sem tudnak szinte semmit, csak téveszmék léteznek – ezt a kapcsolatfelvételért „felelős” Szabó Csaba kolozsvári újságíró, a Fehér Holló Újságíróklub alapítója mesélte el, aki jó kapcsolatokat épített ki az ottaniakkal. Mint elhangzott, már az első orosz nyelvemlékben megjelennek a poloveceknek nevezett gagauzok, akiket a magyarok kék úzoknak neveztek, ők űzték a besenyőket, azok elől pedig a magyarok vonultak be a Kárpát-medencébe. Később jöttek ők is, ittlétük egyik emléke az Úz-völgye.

A küldöttség – amelyben nagyrészt tanárok kaptak helyet, de volt egy fiatal ügyvéd és egy rajztanár végzettségű folkrapper is – a Márton Áron Gimnáziumban román órán vett részt, jártak óvodában, a csíksomlyói kegytemplomban, a megyei könyvtárban is. A megyeházán szervezett találkozóra felöltötték színpompás népviseletüket is. Jean Adrian Andrei prefektus, miután üdvözölte őket és örömét fejezte ki a látogatással kapcsolatban, nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a vendégeknek meg kell érteniük, a területi alapú etnikai autonómia ellentétes Románia törvényeivel. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint sajátos helyzetben vagyunk, sok a hasonlóság a két területen a többségi-kisebbségi nemzet vonatkozásában. „Az együttélésre kell megoldásokat találnunk, az etnikumközi párbeszédre szükség van” – emelte ki az elnök.

Autonómia és anyanyelv

Dimitri Chiseev ügyvéd szerint az 1994 óta autonómiát élvező Gagauziában nincs nacionalizmus, a nemzeti közösségek, akik között moldovaiak, oroszok, bolgárok is vannak, békében élnek. Általános kapcsolati nyelvként beszélik az oroszt, megtanulják a románt és a gagauzt is. Lidia Holostenco tanárnő a gagauz nyelvet archaikus törökként nevezte meg, ezt maguk a törökök mondják. Chiseev fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár Moldovához tartoznak, saját útjukat járhatják, az autonómia érdekeiket védi. Teljes körű gagauz nyelvű iskolahálózat nincs, de a nyelvet megtanulják, a szokásokat, kultúrát őrzik.

Más az anyanyelvről, gyakorlati használatának fontosságáról alkotott kép, nincsenek gagauz pedagógusok, szakemberek, akik tankönyvet írnának vagy fordítanának, az erre vonatkozó igény sem egyértelmű – derült ki a kérdésekre adott kissé bizonytalan válaszokból. Az orosz nyelv az autonómia utáni majdnem húsz évvel is tartó dominanciájára az egyik magyarázat, hogy ez a különböző nyelvű nemzetiségek közötti kapcsolat nyelve. „Mintha más világban élnénk” – fogalmazta meg a beszélgetés kapcsán Sarány István újságíró. Szabó Csaba szerint ezt a sajátságos helyzetet csak akkor lehet megérteni, ha az ember a helyszínen járva megtapasztalja a körülményeket, a miénktől eltérő gondolkodásmódot.

A találkozó végén a vendégek gagauz kalácsot, bort és más ajándékokat nyújtottak át a házigazda Borboly Csabának, akit meghívtak gagauz földre, ők pedig a székely zászló egy-egy példányát és Hargita megyéről szóló információs anyagokat vehettek át. A Márton Áron Gimnázium Zsigora néptáncegyüttese mezőségi táncai után gagauz dal és tánc következett, majd zárásként a folk-rap aratott sikert.