Fotó: Iochom Zsolt
Oktatási és kulturális intézményeket látogatott meg pénteken Csíkszeredában, majd a megyeházán is találkozott az érdeklődőkkel a Moldovai Köztársaság déli részén elterülő Gagauz Autonóm Területről érkezett küldöttség.
2013. január 26., 08:012013. január 26., 08:01
2013. január 28., 17:342013. január 28., 17:34
Az ortodox keresztény vallású, török kultúrához közel álló gagauzokról nemcsak mi, hanem a Moldovában élők sem tudnak szinte semmit, csak téveszmék léteznek – ezt a kapcsolatfelvételért „felelős” Szabó Csaba kolozsvári újságíró, a Fehér Holló Újságíróklub alapítója mesélte el, aki jó kapcsolatokat épített ki az ottaniakkal. Mint elhangzott, már az első orosz nyelvemlékben megjelennek a poloveceknek nevezett gagauzok, akiket a magyarok kék úzoknak neveztek, ők űzték a besenyőket, azok elől pedig a magyarok vonultak be a Kárpát-medencébe. Később jöttek ők is, ittlétük egyik emléke az Úz-völgye.
A küldöttség – amelyben nagyrészt tanárok kaptak helyet, de volt egy fiatal ügyvéd és egy rajztanár végzettségű folkrapper is – a Márton Áron Gimnáziumban román órán vett részt, jártak óvodában, a csíksomlyói kegytemplomban, a megyei könyvtárban is. A megyeházán szervezett találkozóra felöltötték színpompás népviseletüket is. Jean Adrian Andrei prefektus, miután üdvözölte őket és örömét fejezte ki a látogatással kapcsolatban, nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a vendégeknek meg kell érteniük, a területi alapú etnikai autonómia ellentétes Románia törvényeivel. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint sajátos helyzetben vagyunk, sok a hasonlóság a két területen a többségi-kisebbségi nemzet vonatkozásában. „Az együttélésre kell megoldásokat találnunk, az etnikumközi párbeszédre szükség van” – emelte ki az elnök.
Autonómia és anyanyelv
Dimitri Chiseev ügyvéd szerint az 1994 óta autonómiát élvező Gagauziában nincs nacionalizmus, a nemzeti közösségek, akik között moldovaiak, oroszok, bolgárok is vannak, békében élnek. Általános kapcsolati nyelvként beszélik az oroszt, megtanulják a románt és a gagauzt is. Lidia Holostenco tanárnő a gagauz nyelvet archaikus törökként nevezte meg, ezt maguk a törökök mondják. Chiseev fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár Moldovához tartoznak, saját útjukat járhatják, az autonómia érdekeiket védi. Teljes körű gagauz nyelvű iskolahálózat nincs, de a nyelvet megtanulják, a szokásokat, kultúrát őrzik.
Más az anyanyelvről, gyakorlati használatának fontosságáról alkotott kép, nincsenek gagauz pedagógusok, szakemberek, akik tankönyvet írnának vagy fordítanának, az erre vonatkozó igény sem egyértelmű – derült ki a kérdésekre adott kissé bizonytalan válaszokból. Az orosz nyelv az autonómia utáni majdnem húsz évvel is tartó dominanciájára az egyik magyarázat, hogy ez a különböző nyelvű nemzetiségek közötti kapcsolat nyelve. „Mintha más világban élnénk” – fogalmazta meg a beszélgetés kapcsán Sarány István újságíró. Szabó Csaba szerint ezt a sajátságos helyzetet csak akkor lehet megérteni, ha az ember a helyszínen járva megtapasztalja a körülményeket, a miénktől eltérő gondolkodásmódot.
A találkozó végén a vendégek gagauz kalácsot, bort és más ajándékokat nyújtottak át a házigazda Borboly Csabának, akit meghívtak gagauz földre, ők pedig a székely zászló egy-egy példányát és Hargita megyéről szóló információs anyagokat vehettek át. A Márton Áron Gimnázium Zsigora néptáncegyüttese mezőségi táncai után gagauz dal és tánc következett, majd zárásként a folk-rap aratott sikert.
Tucatnyi kollégával leszünk jelen a 34. Tusványoson. Ahogy a rendezvény idei mottója (Ránk számíthatsz!) hirdeti, mi is úgy tervezzük, hogy olvasóink számíthassanak ránk. Igyekszünk kihozni a legtöbbet a rendezvényből.
A bizonytalan környezet új fogalmakat is a felszínre hozott – ezek közül az egyik legfontosabb a digitális fittség, amely a szakértők szerint egyre inkább meghatározza, ki tud talpon maradni a munkaerőpiacon.
Háromszéken született, Balánbányán kezdte pedagógusi pályafutását, most mégis arról a több mint harminc évről mesél, amelyet könyvtárosként élt meg. Kelemen Katalinnal, a Kájoni János Megyei Könyvtár egykori munkatársával beszélgettünk.
Nemzetközi elismerésben részesült a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium diákja, Bodor Mátyás: aranyérmet szerzett a világ legnívósabb középiskolás matematikai versenyén.
Történelmi jelentőségű esemény helyszíne volt szombaton a csíkszentmártoni plébániatemplom: első alkalommal történt papszentelés a településen, ráadásul a kegyelettel övezett, ötszáz éves Mária-szobor jubileumi évében.
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Baleset következtében föld alá szorult deréktól lefelé egy férfi, miközben árkot ásott Csíkszentkirályon.
Továbbra is lesz Csíkszeredában Helyi és hagyományos termékek kiállítása és vásárára, csak más helyszínen: a megyeháza oszlopcsarnoka helyett ezentúl a Szabadság téren és a Promenádon várják a vásárlókat.
A tavalyi megtorpanás után folytatódik a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgálni hivatott gázhálózat kiépítése, amely idén befejeződik, és következhet az engedélyeztetés. Azt szeretnék, ha jövőben már lehetne használni a földgázt.
Pappá szenteli Gergely József diakónust Kovács Gergely gyulafehérvári érsek július 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a csíkszentmártoni plébániatemplomban.
szóljon hozzá!