Fúvószenekar rezesbandamúlttal

Ötvenkét évvel ezelőtt, 1964 tavaszán alakult meg az első újtusnádi rezesbanda tizenegy taggal. A vállalkozó helyiek egy-egy tehén árából vásároltak maguknak saját hangszereket, azzal zenéltek fellépéseikkor – ismertette Biczó János. Az Újtusnádi Pro Musica fúvósegyesület elnöke hozzátette, azon zenészek oktatója a sepsibükszádi Csucsu Gyula volt, aki a zenekari tagokhoz hasonlóan nem ismerte a kottát. Mindössze pár évig működött ez a rezesbanda.

Mivel az első zenekar tagjai feloszlásuk után eladták hangszereiket, így később – mikor 1976-ban megpróbálták néhány korábbi és újonnan jelentkező zenekari tag javaslatára újraindítani a fúvószenekart –, nem volt milyen hangszereket elővenni. Ezért úgy döntöttek, hogy indulásukkor a jelentkező tíz tag nem vásárol saját hangszereket. „Ötletünket a megyei KISZ-bizottság egy trombitával és egy klarinéttal támogatta. Felvettük a kapcsolatot a helyi néptanács elnökével, akinek a javaslatára legelőt takarított a csapat. A takarításra szabályos szerződés alapján került sor. A takarításból befolyt pénzből dobot, tubát, tenorkürtöket vásároltunk. Az összegyűlt pénz még nem volt elég, így kéréssel fordultunk az akkori termelőszövetkezet elnökéhez, aki felajánlotta, hogy szerződés alapján kaszáljunk le 34 hektár területet – a begyűjtött széna kitett 84 500 kilogrammot. Végül az eladott széna árából vásároltuk meg a további szükséges fúvós hangszereket” – avatott be a zenész.

Ezek után szükség volt egy oktatóra is, aki megtanítja a tagoknak a kottaolvasást, e feladatra Urszuly Árpádot kérték fel. Kisebb megszakításokkal működött a zenekar, a környéken ebben az időben nem volt ehhez hasonló kezdeményezés – részletezte Biczó János. Megjegyezte, sajnos néhányan nem szerették a pontosságot közülük – főleg az idősebb korosztály –, és a kottaolvasás is nehezükre esett, így időközben ki-kiálltak a tagok közül, ugyanakkor jöttek újak is helyükre. S mivel 1996-tól egyre több fiatal kérte felvételét a zenekarba, így 2000-ben elhatározták, hogy fiatalokkal dolgoznak tovább, csak kevés régi tag tartott ki mostanáig. Tizenhat éve Biczó János húsz személlyel megalapította az Újtusnádi Pro Musica Egyesületet, azóta többnyire iskolásokkal és kottaolvasó amatőr zenészekkel dolgoznak, akik rendszerint a rétyi és csíkszentsimoni fúvóstáborokban fejlesztik tudásukat. 2009 novemberében új karmester került a zenekar élére, a csíkszentsimoni Sándor Árpád.

Jelenleg harminc tagot számlál a zenekar, amelyben a legfiatalabb tag harmadik osztályos, míg a legidősebb a 75 esztendős Biczó János, aki az utóbbi időben ugyan nem fújja a rezet, de korábban klarinétozott. A Rónai Antal-díjas zenekarszervező arról is beszámolt, hogy hetente tartanak próbát, először a kezdő tagok gyakorolnak, utána tartanak összpróbát a zeneteremben, azaz az egykori Faluháza épületében. Az 1909-ben épült helyiségre 2011-ben Tusnád Község Polgármesteri Hivatala tízéves bérleti szerződést kötött a zenekar vezetőségével, aminek értelmében ezen időszak alatt a zenekar ingyen használhatja a termet. Azt is bevallotta, nyáron nehezebb megtartani a próbákat, mivel a fiatalok többsége táborokban, kirándulásokon vesz részt. Jelenleg is többen a csíkszentsimoni művésztáborban gyarapítják tudásukat, utána pedig közösen egy magyarországi fellépésre utaznak ki.

Évente számos fellépésük van Erdély területén és a határon túl is. Szerveznek farsangi kosaras bált, részt vesznek a hagyományos huszártoborzón, különböző sportrendezvényeken, fúvóstalálkozókon, kulturális rendezvényeken, nemzeti, valamint egyházi ünnepeken, falu- és városnapokon zenés ébresztővel. A fellépéseik mellett azonban évente legalább egyszer kirándulni is elmegy a csapat, ilyenkor felszabadultabban tölthetik együtt az időt a zenészek – számolt be az egyesület elnöke.

Munkájukat elsősorban Tusnád község önkormányzata és közbirtokossága támogatja, de alkalomadtán a helyi vállalkozók is segítik őket. A közbirtokosság által felajánlott összeget rendszerint a zenetanár honoráriumának kifizetésére fordítják, míg az önkormányzat anyagi segítségét korábban hangszervásárlásra, az utóbbi években pedig a zeneterem felújítására fordították. Ugyanis folyamatban van az épület javítása, már lecserélték a nyílászárókat, következik a tetőszerkezet, utána a külső és belső falak felújítása. A tetőszerkezet cseréjét szeretnék még a szeptember 11-e előtt kivitelezni, mivel akkor tartják Újtusnádon a hatodik Alcsíki Fúvóstalálkozót.

Mint megtudtuk, van elég hangszerük, jelenleg még tíz zenésznek tudnának zeneszerszámot biztosítani. Van kellő számú kottájuk, hangszerállványuk, álló- és menetkottatartójuk is, sőt a fellépőruhájuk is megfelelő, amelyet 2003-ban szereztek be az önkormányzat és a közbirtokosság segítségével – avatott be a fúvószene tusnádi felkarolója. Hangsúlyozta ugyanakkor, nagy szükségük lenne segítségre, hogy rendbe tudják hozni az elég leromlott állapotban lévő zenetermüket.

Zenekarként legnagyobb kihívásnak azt tartják, hogy mire tagjaik kellő tudásra, gyakorlatra tesznek szert, akkorra elkerülnek a településről, egyetemre, dolgozni mennek, és már nem minden esetben tudják összeegyeztetni saját programjukat a zenekaréval. Mindemellett kicsi a település, emiatt kevés az utánpótlás, így érzik a hiányát gyakorlott tagjaik kilépésének.

Zenekari tagok
Antal Előd – tenorkürt, Antal Szidónia – klarinét, Biczó János – klarinét, Benedek Krisztina – fuvola, Benedek Szabolcs – tenorszaxofon, id. Bors László – altszaxofon, ifj. Bors László – trombita, Bors Dániel – cintányér, Bota Heléna – fuvola, Darvas Kázmér – tenorkürt, Dobos Norbert – B tuba, Fekete Anita – altszaxofon, Incze Ármin – klarinét, Jánosi Szilamér – vadászkürt, Jánosi Szilárd – dob, Kedves Anita – klarinét, Kerekes Izolda – klarinét, Kerekes Krisztina – fuvola, Korodi Előd – klarinét, Korodi Enikő – fuvola, Korodi Erik – klarinét, Korodi Huba – vadászkürt, Kovács Balázs – klarinét, Kamilla – fuvola, Kovács Töhötöm – trombita, Nedelka Csaba – tenorkürt, Szakács Csanád – trombita, Urkon Kinga – fuvola, Urkon Krisztina – fuvola. Karvezető: Sándor Árpád.