Egyre kevesebb a kevésvérűségben szenvedő ló a megyében

„Kimondottan jó hírnek számít, hogy az eddig leszállított 9400 vérmintából mindössze két esetben állapítottunk meg kevésvérűséget” – tájékoztatott Ladó Zsolt. A Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint ez az adat pozitív fejleménynek számít, hiszen tavaly még harminc beteg egyedet regisztráltak a mintegy 16 ezres állományból. „Reményeink szerint ebben az évben a tavalyihoz képest sokkal kevesebb esetünk lesz” – fogalmazott az igazgató, aki arra is emlékeztetett, két évvel ezelőtt még félszáz beteg lovat kellett vágóhídra vinni a megyében.

Tavasz előtt kell megelőzni a betegséget

Ladó hangsúlyozta, nem véletlenszerű a szűrési kampány időzítése. „Főleg a rovarok által terjesztett betegségről van szó, ezért inkább tavasz előtt kell visszaszorítani a beteg állatok számát” – nyomatékosított. Az igazgató szerint a pozitív fejlemények az állandó szűrés mellett a tulajdonosok hozzáállásának is tulajdoníthatók, hiszen a gazdák megértették, hogy beteg állatot nem lehet a gazdaságokban tartani, jobb minél előtt megszüntetni a gócpontokat.

Napirenden vannak a kártérítések kifizetésével

Mint ismeretes, a fertőzött lovak piaci értékét a prefektusi hivatal által létrehozott bizottság állapítja meg, a kártalanítást legtöbb kilencven nap után kapják meg az érintettek. „Napirenden vagyunk az ezzel kapcsolatos kifizetésekkel” – fogalmazott Ladó. Az intézményvezető úgy értékelte, a betegség visszaszorítása annak is tulajdonítható, hogy a beteg állatok tulajdonosai kivétel nélkül megkapták a kártérítést. „Jó pár évvel ezelőtt csúszások voltak a kifizetésekben, ezért a gazdák nem szívesen váltak meg lovaiktól, így maradtak gócpontok. Mára sokat változott a helyzet, a tulajdonosok piaci áron kapnak kártérítést, így egészséges állatokat vásárolhatnak a levágottak helyett” – magyarázta az illetékes. Az állat-egészségügyi hatóság vezetőjétől azt is megtudtuk, a rendőrséggel kötött egyezmény alapján a forgalmi csomópontoknál és a megyehatárokon rendszeresen ellenőrzik az állatszállítmányokat. „A törvénytelen állatmozgások visszaszorításával is kézben tudjuk tartani ezt a betegséget” – jelentette ki az igazgató.

Mi a fertőző kevésvérűség?
Az egypatások (ló, szamár, öszvér) kevésvérűsége fertőző, többnyire idült, vérszegénységgel, gyengeséggel, ödémaképződéssel járó betegség, amely akár már heveny szakaszában az állat elhullásához vezethet. A betegség a fertőzött vér által terjed, főleg rovarok (legyek, lódarazsak, szúnyogok, kullancsok) terjesztik, megfertőzik az egészséges állományt is. Fertőzés előfordulhat fedeztetés, valamint állatorvosi beavatkozások (pl. tömegoltások) során is, amennyiben nem tartják be a megfelelő higiénés előírásokat. A fertőzött állat élete végéig hordozza a vírust, ezért környezetére állandó veszélyt jelent.