Biogazdálkodás – garancia az értékesítésre?

Búzás Ferenc csíkszentmihályi méhész a biogazdálkodásban látja a jövőt

„Fejleszteni kell a feldolgozottság mértékét, és szükséges, hogy az egészséges, minősített bioélelmiszerek megjelenhessenek a köz-, elsősorban a gyermekétkeztetésben is, és tudatos fogyasztókat kell kinevelni” – sorolta a biogazdálkodással kapcsolatos érveit az említett előadáson György Erzsike. A mezőgazdasági igazgatóság munkatársa kifejtette, a tudatos fogyasztók száma egyelőre alacsony, és az is marad mindaddig, amíg kénytelenek az emberek árállás szerint vásárolni. „Ezért a legnagyobb problémájuk a biotermelőknek az értékesítéssel van. Ám, ha csak az iskolák, kórházak egy részében, csak az étel egy kis része ökológiai alapanyagokkal készülne, vagy a gyümölcs érkezne ilyen termelőktől, már sokat segítenénk az eladásban” – hangzott el a szakember részéről.

Nőtt a biotermelők száma

Az illetékes szerint Hargita megye jelentős tartalékokkal bír, már ami az ökotermelést illeti, hiszen a nagykiterjedésű legelők, kaszálók majdnem teljes egészében biokategóriába sorolhatóak, ezen területek legnagyobb részére nem kerül műtrágya és egyéb vegyszer. A biolegelők, kaszálók által pedig biztosított a bioállattenyésztés is. „A méhészek nagy része élt a lehetőséggel, átállt bioméhészetre, és igényelte a támogatásokat is” – jegyezte meg. Mint elmondta, a biotermelést hazai és uniós pénzekből is támogatják, részben ennek tulajdonítható, hogy Hargita megyében is az utóbbi években valamelyest nőtt a regisztrált biotermelők száma. Míg 2009-ben számuk negyvennégy volt, addig tavaly már 66 gazda végzett ilyen jellegű tevékenységet.

Hogyan lehet valakiből biotermelő?

Mint az illetékestől megtudtuk, a biotermelők regisztrációját, bejegyzését a mezőgazdasági igazgatóság végzi. Az ökotermelési módszereket, a termékek feldolgozását, címkézését, forgalmazását és ellenőrzését – akárcsak az unió többi államaiban – nemzeti és közösségi normák szabályozzák. Így a termelőnek a biotermelési folyamat minden szakaszában be kell tartania a szabályokat, alá kell vetnie magát bizonyos ellenőrzéseknek, melyeket egy független ellenőrző és tanúsító szerv végez.

Több odafigyelést igényelnek a biogazdaságban nevelt méhcsaládok

Ha egy termelő ökológiai gazdálkodásra kíván áttérni, a jelenlegi törvények szerint fel kell vegye a kapcsolatot egy ilyen ellenőrző-tanúsító szervvel, szerződést kötnie vele, azután a szerződéssel és a kitöltött regisztrációs lappal jelentkeznie kell a mezőgazdasági igazgatóságnál, ahol megtörténik a bejegyzés a 2007/219-es kormányrendelet alapján. Minden év május 31-ig lehet regisztrálni.

Nehéz az átállási időszak

György Erzsike kiemelte, ahhoz, hogy a termelőknek biotermékük lehessen, végig kell menniük egy átállási folyamaton, amely akár két-három évet is igénybe vehet. Az időszakot – szinte azt lehet mondani – át kell vészelnie a gazdaságnak, olyan szempontból, hogy ez idő alatt csak a biogazdálkodás szabályainak megfelelő technológiát alkalmazhat, a termékeit még nem értékesítheti bioélelmiszerként, ugyanakkor plusz költségekkel – például technológiai átállás, tanúsítási díj, laboratóriumi talajvizsgálat – és hozamcsökkenéssel kell számolnia. A kieső bevételt a különféle támogatásokkal próbálják pótolni.

Többletgarancia a minőségre a biotermelés

„Termelni bármilyen formában lehet: hagyományosan vagy biogazdaságban. Véleményem szerint érdemesebb az utóbbira áttérni, mert adott esetben az egy garancia a jobb értékesítést illetően” – magyarázta a portáján tett látogatásunkkor Búzás Ferenc. A szentmihályi méhész úgy vélte, ha például egy viszonteladónak ugyanabban az árban fel van ajánlva a hagyományos és a bioméz, akkor több mint valószínű, a kereskedő az utóbbit fogja választani. A gazda hozzátette, a közvetlen értékesítésnél ez egyelőre nem mutatkozik, hiszen például a csíkszeredai piacon egyaránt veszik mind a kétféle terméket, az árak tekintetében sincs különbség.

Nagyobb odafigyelést igényel a bioméhészet

„Lényeges a különbség a hagyományos és a bioméhészet között” – említette a gazda. Mint kifejtette, az utóbbi több odafigyelést igényel, ugyanakkor nagyobb anyagi áldozattal jár. Elsősorban a bioméhészetet nyilván tartja és ellenőrzi egy erre szakosodott intézmény, térítés ellenében. Ezenkívül nem lehet ugyanazokat a hagyományos kezeléseket, gyógyszereket alkalmazni, mint hagyományosan. „Másabb bánásmódot igényel maga a méhcsalád is” – jelentette ki Búzás. A hagyományos méhészetben volt egy bevett szokás, hogy az anyának le lehet vágni az egyik szárnyát. A bioméhészetben ez tiltott. Minél természetesebb formában kell a családot kezelni, minél kevesebb közbelépéssel. Az etetést sem lehet hagyományos módon kivitelezni.

A hagyományos méhészetben lehet és szükséges is serkentő etetéseket végezni, a biogazdaságban ez komolyan korlátozva van, és csak biomézzel szabad végezni azt. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy nem a betegség kezelésén van a hangsúly, hanem annak megelőzésén. Ennek érdekében alaposan szelektálni kell a méhcsaládokat. „A biológiailag jobb minőségű családból szaporítunk, hogy az erősebb vonal legyen továbbvíve. Lényeg, hogy minél erősebb családokkal dolgozzon az ember, mert az ellenállóbb a betegségekkel szemben, az tud átvészelni nehezebb helyzeteket” – írta le a tennivalókat a gazda.

Nem elég termelni, értékesíteni is kell

„Ha az ember valamire szakosodik, akkor azt nagyon komolyan kell venni és minden lehetőséget kihasználni” – véli a méhész. Kifejtette: minden havi vásáron részt vesznek, azon kívül szezonális eladó pontot tartanak fenn, és háztól is értékesítenek. Két alkalmat kivéve nagybaniban nem értékesített terméket, inkább arra törekszik, hogy közvetlenül a vásárlónak adja el a mézet. „Hiszen nem mindegy, milyen árban értékesítem a terméket” – hangsúlyozta. 

Tavasszal fog érződni a tavalyi szárazság

Búzás Ferenc elmondta, átlagos évként tekint 2011-re. Az augusztustól tapasztalt szárazság a múlt évet már nem befolyásolta, az ideit viszont igen. „Az első, amin meg fogjuk érezni, az a repce, hiszen nagy része kiszáradt, vagy nem kelt ki. És ha lesz is valamennyi, azok a parcellák valószínű, túl lesznek zsúfolva. De persze ezt még nem lehet biztosan tudni” – hallhattuk a gazda részéről. 

Autófestőből lett méhész

Érdekes a történetem. Pályaválasztásomban is részük volt a méheknek, persze, ez később derült ki – mondta Búzás Ferenc azon kérdésünkre, hogyan kezdett méhekkel gazdálkodni. Elmesélte, 16 évesen méhszúrás következtében kórházi kezelésre szorult, akkor azt mondták az orvosok, tartsa távol magát a rovaroktól. „Egy idős méhésszel utólag történt beszélgetés után döntöttem úgy, mégiscsak kipróbálom magam ebben a szakmában. Lassan a szervezetem is hozzászokott, nem voltak problémák.” Mint megjegyezte, döntésében az sem volt mellékes, hogy autófestőként számtalan káros hatás érte szervezetét a munkahelyén. „Most már nem cserélném semmi másra” – fogalmazott jelenlegi munkájával kapcsolatban a csíkszentmihályi méhész.