
A Háromszék Táncegyüttes hétfőn 19 órától a Csíkszeredában a Szakszervezetek Művelődési Házában rendhagyó történelemórát tart Novák Ferenc („Tata”) Kossuth-díjas és Prima Primissima-díjas koreográfus-rendező, néprajzkutató, a Magyar Koreográfiai Iskola megteremtője vezetésével. A magyar tánc évszázadai címet viselő rendhagyó történelmi beszélgetés a magyar néptáncok történeti kialakulását, az egyes európai tánc-divatok ezeréves múltra visszatekintő magyarországi elterjedését taglalja. A beszélgetéshez példákat az együttes zenészei és táncosai szolgáltatnak, zenekarvezető: Fazakas Levente, művészeti vezető: Ivácson László. Novák Ferenccel beszélgettünk.
2012. május 06., 19:082012. május 06., 19:08
2012. május 07., 15:422012. május 07., 15:42
– Mennyire ismeri a nagyközönség a különböző néptánctípusok történetét, eredetét?
– A néprajzi kutatásnak egy nagyon kis szelete foglalkozik azzal, hogy bizonyos tánctípusok hogyan kerültek a magyar kultúrába. Részben foglalkozott ezzel a témával Martin György, és részben Pesovár Ernő, mindketten nemzetközi hírnevű folklór-, illetve néptánckutatók voltak, de úgy érzem, hogy nem a teljességében elemezték ezt a kérdést. Jómagam néhány éve döntöttem el, hogy utánanézek más történeti kiadásoknak is, így állítottam össze ezt az előadássorozatot, amit már jó pár éve Felvidéken, Magyarországon, sőt Franciáországban, illetve Németországban is bemutattam. Mindenütt nagy sikert arattam, mert kiderült, hogy erről a nagyközönség majdnem semmit nem tud.
A köztudatban még mindig túl erősen van jelen, hogy a csárdás és a verbunk a legrégibb tánctípusok, sokan nem ismerik a különböző rétegeket, nem tudják, hogy bizonyos tánctípusok Nyugat-Európából jöttek Magyarországra, már a középkorban. A táncmesterek ugyanis nemcsak manapság, hanem az elmúlt ezer évben is bejárták Európát, és akkor is terjedtek a divatok. Ezért tartom fontosnak, hogy ismeretekkel szolgáljak a különböző magyar tánctípusok kialakulásáról.
– Meddig lehet visszamenni az időben?
– „Mélységes mély a múltnak kútja. Ne mondjuk inkább feneketlennek?” − firtatja ezt a kérdést Thomas Mann (József és testvérei című regényében – a szerk.). Minél mélyebben nézünk bele ebbe a kútba, annál kevesebbet tudunk, egyre kevesebb olyan adalékkal rendelkezünk, amit konkrét tudományos ismeretnek nevezhetünk. Végül már csak sejtéseink lehetnek.
László Gyula történész, professzor jegyezte meg, hogy amit nem tudunk tökéletesen bebizonyítani, mindig tegyük oda, hogy „valószínű”. Persze, azért nem kell feladni a következtetéseinket, de ilyen esetekben meg kell jegyeznünk, hogy feltételezésekről van szó, mert senki sem írta le, hogy ezer évvel ezelőtt hogyan táncoltunk.
Azt tudjuk, hogy a budai zsinat az ezerkétszázas években letiltja a táncot, a templomi szertartás után. Arra lehet ebből következni, hogy akkoriban csak egyfajta táncot járhattak Magyarországon, Európában. Természetesen, minél jobban közeledünk a mához, annál többet tudunk, az 1500-as évekről például már eléggé részletes információkkal rendelkezünk.
– Gondolom, a népzenekutatásnak sokkal könnyebbek a lehetőségei, mert a népdalok jobban fennmaradtak, mint az egyes néptáncok.
– Csak egy kicsit könnyebb. Eléggé elterjedt az a nézet például, hogy a keleti gyökereink a pentatóniával függnek össze. A jelenlegi kutatásokból viszont kiderült, hogy a pentatón óriási területeken terjedt el, olyanokon is, ahol magyarok nem fordultak meg. Szóval, itt sem könnyű egyértelmű következtetéseket levonni, de mindenképp többet tudnak a népzenekutatók, mint a néptánckutatók, hiszen a zenei irodalomnak hamarabb létezett írásbelisége, a tánckutatásnak mondhatni, konkrétan csak a huszadik századtól van.
– Mennyire írta felül a néptánckultúrában a verbunk és a csárdás a középkori táncokat?
– A verbunk és a csárdás születését és elterjedését, ahogy különben az előadáson részletesen el fog hangzani, egy erős politikai és társadalmi háttér támogatta. A verbunk a 18. század elejétől, a csárdás pedig ugyanennek a századnak a közepétől kezdett elterjedni. Pontosan nem tudjuk, hogy eredetileg milyen formában létezett, de azt már igen, hogy a 19. század elején már nagyon divatossá, uralkodóvá vált.
Hál\' istennek a többi tánc is egyes területeken megőrződött, például az ugrós táncokról tudjuk, hogy a 14. században Olaszországból hozták táncmesterek, és így terjedt el a Magyar Királyság területén, beleértve persze Erdélyt is. A forgós táncok viszont a 16. században már csak Erdélyben terjednek el, mivel Magyarország zöme akkoriban török fennhatóság alatt állt, ott emiatt az ugrósnál megállt a folklorizáció. A különböző típusú néptáncok elterjedése így a történelmünkről is árulkodik...
A magyar tánc évszázadai címet viselő rendhagyó történelmi beszélgetés még a tovább helyszíneken látható:
Május 8., kedd, 13 óra: Kovászna, Művelődési Központ;
Május 9., szerda, 13 óra: Kézdivásárhely, Vigadó Művelődési Ház – nagyterem;
Május 10., csütörtök, 13 óra: Barót, Városi Művelődési Ház;
Május 11., péntek, 13 és 19 óra: Sepsiszentgyörgy, Lajtha László Stúdióterem.
Noha leváltották az éjszaka dolgozó szakembereket, továbbra is zajlik a tűzoltás a lécfalvi hulladékgyűjtő telep válogatáshoz használt csarnokánál. A vizet egy három kilométerre lévő patakból biztosítják.
Legendáinkból érkezett, óvott küzdelmeinkben, s a jövendőbe vezet. Kézdiszéket és Orbaiszéket követően ezúttal a történelmi Sepsiszéken folytatjuk turulmadaras emlékműveink számbavételét.
Kigyulladt egy válogatócsarnok vasárnap délután a Kovászna megye hulladékát tároló lécfalvi telepen, amely jelenleg is nagy füsttel ég. A tűzoltók nagy erőket mozgósítanak, brassóiak is besegítenek.
Folytatódik az Öt Nyáresti Koncert hatodik évada a Sepsiszentgyörgyi Református Vártemplom udvarán. Vasárnap este Pethő Csaba gitárművész fellépésére várják a közönséget.
Letért az útról kisteherautójával és egy ház kerítésének hajtott egy 43 éves férfi Uzon községben. Az ittasan vezető, korábban közlekedési bűncselekmény miatt már elítélt sofőrt őrizetbe vették, majd 30 napos házi őrizetbe helyezték.
Jogosítvány nélkül vezette gépjárművét az a férfi, akit a háromszéki rendőrök Torján állítottak meg ellenőrzésre. Kiderült, a férfi jogosítványát már korábban, közlekedési bűncselekmények miatt bevonták, ráadásul erősen ittas állapotban ült volán mögé.
Mintegy két hektáron égett a száraz növényzet Dobollón, majd néhány órával később Kézdiszentlélek térségében, Perkőn kigyulladt az aljnövényzet csütörtökön.
Elfogadta a sepsiszentgyörgyi képviselő-testület az új parkolási szabályzatot, amely egységes rendszerbe foglalja a lakónegyedi és a városközponti fizetéses parkolást. Drágul a parkolás, bővülnek a fizetős övezetek, és indul a Sepsi Parking App.
Őrizetbe vették azt a Kovászna megyei sofőrt, aki szerdán ittasan és gépjárművezetői engedély nélkül vezetett Felsőcsernátonban. Mint kiderült, nem első alkalommal cselekedett így.
Zsarolás, fenyegetés, zaklatás és a magánszféra megsértése miatt vettek őrizetbe egy torjai férfit a Kovászna megyei rendőrség bűnügyi nyomozói.
szóljon hozzá!