A közbirtokosságnak családként kell működnie

„Elsődleges célunk a közösség összetartó ereje. Ahol lélekben nincsenek együtt az emberek, ott elkezdődnek az áskálódások, jönnek a negatív eredmények” – fogalmazott beszélgetésünk elején Kézdi József, a Csíkszentgyörgyi Közbirokosság vezetője. Ugyanakkor működési célként nevezte meg azt is, hogy a tagság minden évben pontosan megkapja a jogok után járó részesedést, amit az alapszabályzat a tiszta nyereségből megenged. Ez esetükben 150 lej volt az elmúlt négy évben.

Továbbá fontos működési elvként említette a közösség pénzbeli támogatását, legyen az egyháznak, illetve ifjúsági szervezeteknek szánt anyagi juttatás, vagy egyéb jellegű szponzorálás. „A fiságmenti népek évszázadok óta élünk azzal a tudattal, hogy mi itt a legszegényebbek vagyunk. Éppen ezért ezek az emberek bizonyos dolgokat másképp értékelnek. Megértették azt, hogy a helyi közösség megsegítése kötelességük, sőt, büszkék is erre” – jelentette ki az elnök.

Az állam csak akadályokat gördít

120 ha olyan területet adtak vissza – mesélte Kézdi József –, amelyről 1996-os széltörés után az állam elvitte a faanyagot, ki nem pucolta, és vissza sem ültette. Ott most van szinte négy méter magas vadnövényzet. A terület rehabilitálása hatalmas ráfordítással történhet meg.

Emellett bizonyos ingatlanok tulajdonjogának rendezésében sem tudnak előrelépni. Az erdészlakról lenne szó, illetve az állatorvosi rendelőnek otthont adó épületről. „Ezek rendeltetését nem akarjuk megváltoztatni. Azt szeretnénk, hogy mindkét ingatlan őrizze meg közösségszolgáló jellegét. Milyen falu például az, ahová városról navétázik az erdész?”

Az elnök más problémára is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint a mai törvények szerint túl könnyen osztható a jog, túl szerteágazó lesz ezáltal a tulajdonosi kör. Azaz egyre több olyan közbirtokossági tag lesz, akik más településeken laknak. „Ha széthordják a jogot, fennáll annak a veszélye, hogy nem lehet érvényes közgyűlést összehívni” – osztotta meg aggodalmát Kézdi. Szerinte bele kellett volna foglalni a jogszabályba, hogy csak a község adminisztratív területén élő jogutód örökölhet.

Nem az én érdemem

„Az a bevált működési recept, amiről az elmúlt négy év szólt, nem az én, hanem a tagság érdeme. Olyan szempontból, hogy a kezdeményezéseket felvállalta” – nyugtázta a közbirtokossági vezető. Kézdi elmondta, a titok: megtalálni a fontossági sorrendet úgy, hogy mindenkinek jusson egy kevés a kicsiből, ami van. Kimondottan fontos ezenkívül a kommunikáció. „Az emberek ne mástól kelljen megtudják például azt, ha elindítasz egy befektetést a közbirtokosság nevében” – említette az elnök, majd így folytatta: „A közbirtokosság olyan, mint a család. Vannak titkok, amit még az asszony se szabad tudjon, viszont a legtöbb családi problémát akkor lehet megoldani, ha időben felszínre kerül. Őszinteség és közvetlen kommunikáció, ez a követendő út.”

Néhány számadat

Amint azt Kézdi Józseftől megtudtuk, Csíkszentgyörgy az alcsíki közbirtokosságok közül terület és jogok arányában is az egyik legnagyobb. Az összterülete 3643 ha, ebből 3224 ha erdő és 335 ha legelő, vagy beerdősödött legelő. Utóbbi részből 311 ha-ra kapnak területalapú támogatást. Összesen 2764 jogot birtokol a tagság. Egy jog 1,30 ha-os területnek felel meg.