
Fotó: Kristó Róbert
Aki komolyan gondolja a gazdálkodást, az a folyamatos képzésre is hangsúlyt fektet – véli a mezőgazdasági irányú felnőttképzéssel kapcsolatban Miklós Levente. A Hargita Megyei Agrárkamara oktatásért felelős tanácsadója szerint évek óta nagy az érdeklődés az általuk kínált képzések iránt, amelyek bizonyos mértékben a hiányzó szakiskolai oktatást hivatottak pótolni.
2013. január 18., 12:392013. január 18., 12:39
2013. január 18., 16:342013. január 18., 16:34
„Az agrárkamara tulajdonképpen a szaktanácsadási hivatal utóda. Tehát különböző formában ugyan, de tizenkét éve foglalkozunk mezőgazdasággal kapcsolatos tanfolyamok szervezésével” – magyarázta Miklós Levente. A mezőgazdasági szakember elmondta, korábban minden igénynek próbáltak eleget tenni, egy ideje azonban a hangsúlyt azon tanfolyamokra fektetik, amelyek iránt a legnagyobb érdeklődés mutatkozik.
„A legkeresettebb manapság az általános mezőgazdász, a méhész, illetve az élelmiszeripari feldolgozó tanfolyam. Ezeket a munkaügy is akkreditálta, így hivatalos oklevelet is kapnak a résztvevők” – fejtette ki az illetékes. A felsorolt képzéseket évente szervezik, általában a téli időszakban, hiszen a gazdáknak inkább ilyenkor van idejük.
„Tavaly nagyon sok uniós pályázati lehetőség volt, ennélfogva valósággal megrohantak a gazdák, hiszen a pályázati rendszerben is feltétel bizonyos fokú végzettség” – említette Miklós. Egy adott időszakban olyan zsúfoltság volt, alig tudtak eleget tenni az igényeknek. Egy év alatt mintegy huszonhárom tanfolyamot szerveztek, a résztvevők létszáma elérte az 560-at. „Ezen személyek képzését gyakorlatilag két ember kellett lebonyolítsa. Nem volt egyszerű, ennyi diákot teljes iskolai személyzet szokott tanítani. Szerencsére nem volt fennakadás, el tudtuk végezni a ránk háruló feladatokat” – jelentette ki a tanácsadó. Hozzátette, idén csappanni látszik a pályázó kedv a gazdák részéről, így a képzések iránti érdeklődés is valamelyest megtorpant.
Nemcsak formaság
„Van, aki úgy fogja fel a képzéseket, mint egy formalitást, amit megkövetel a pályáztatási rendszer. Ám úgy látom, ennél sokkal nagyobb azok száma, akik felismerték, hogyha ebből a tevékenységből akarnak megélni, jó elvégezni ezeket a tanfolyamokat, ugyanis olyan elméleti és gyakorlati tudásra tesznek szert, amit kamatoztatni tudnak a termelési folyamatban” – fogalmazott Miklós. Nagyon sok fiatal gazda jelentkezik a képzésekre, akik komolyan veszik az órákat, aktívan bekapcsolódnak. Látszik rajtuk, hogy érdekli őket, ami az órákon elhangzik, és amit a gyakorlatok során tapasztalhatnak.
Az általános mezőgazdász képzés során például az érdeklődők növénytermesztési, állattenyésztési, gépesítési, menedzsment- és könyvelési alapismereteket szerezhetnek. „Tehát minden olyan információt megkapnak, amire egy modernebb gazdaság vezetéséhez szükség van. Aki valódi termelő, az részt vesz ezeken az órákon, és aktívan bekapcsolódik a tanfolyamokba” – nyugtázta az illetékes.
Hiányzik a középiskolai mezőgazdasági szakképzés
Sokan úgy vélik, hogy nincs igény rá, ezért nem indítanak mezőgazdasági profilú osztályokat a középiskolákban. Ezt viszont maga az élet hazudtolja meg, hiszen a mi példánk is mutatja, igenis, óriási az igény az ilyen jellegű képzésekre – mutatott rá az illetékes. Hangsúlyozta, ezen a téren mindenképpen tenni kellene valamit. Miklós Levente úgy vélte, nem az agrárkamara feladata ennek a problémának a teljes körű orvoslása, vissza kell vezetni a mezőgazdasági szakoktatást. „Tavaly nyáron a megyei tanáccsal közösen indítottunk egy kampányt, melynek célja felmérni, miként lehet visszavezetni az egykoron kiválóan működő agrár középiskolai oktatást” – említette az oktatási tanácsadó. Régebb léteztek mezőgazdasági profilú szakközépiskolák Gyergyószentmiklóson, Dánfalván, Csíkszentmártonban és Székelyudvarhelyen is.
„Ellátogattunk ezekre a településekre, és megnéztük, melyek a lehetőségek arra, hogy újraindítsák a szakképzést. Eddig konkrétan csak Dánfalván történt előrelépés, a többi helyen sajnos problémák vannak. Egyrészt akkreditáltatni kellene az új szakokat. Másik gond, hogy tönkrementek a termelői bázisok, azaz a mintagazdaságok. Folyamatosan keressük a megoldást a problémára” – tudtuk meg a szakembertől. Az illetékes úgy vélte, a helyzet kialakulásához sajnos a szülői mentalitás is hozzájárult, hiszen sokan megalázónak érzik, hogy gyerekük ilyen típusú középiskolai képzésben részesüljön. „A szülőnek nagy szerepe van abban, hogy olyan szakra írassa a középiskolát elkezdő gyerekét, amelyben jövőt lát. És a mezőgazdaságban igenis van jövő, meg is lehet élni belőle, csak komolyan kell végezni az azzal kapcsolatos munkát” – véli az illetékes.
Több helyszínen zajlanak a képzések
Miklós Levente elmondta, próbálják régiónként megoldani a képzéseket, ezért rendszeresen a gyergyói, udvarhelyi és csíki régiókban is indítanak tanfolyamokat. Gyergyószentmiklóson például már hagyománynak számít a Gyulafehérvári Caritas Agrocaritas szolgálatával közösen szervezett méhésztanfolyam. Székelyudvarhelyen ugyanez a típusú képzés van folyamatban két osztállyal, ez hozzávetőlegesen ötven résztvevőt jelent. Csíkszeredában hétfőn indul méhésztanfolyam, a jelek szerint két osztálynyi jelentkező is összegyűl (egy osztályban legtöbb huszonnyolc hallgató lehet). Az említett tanfolyam egyébként 150 órát tart, ebben elmélet és gyakorlat egyaránt van. A résztvevők méhtechnológiai, méhegészségügyi és méztermékek előállításával kapcsolatos ismereteket szerezhetnek, illetve az erről szóló törvénykezésbe is betekintést nyerhetnek.
Hétfőig a Szépvízen zajló általános mezőgazdászképzésre várnak jelentkezőket, ugyanilyen tanfolyam Csíkszentmártonban is zajlik. Szintén jövő héttől általános élelmiszeripari képzés indul, a tervek szerint régiónként egy-egy osztállyal. „Ezzel kapcsolatban sokat gondolkodtunk, mi lenne a legjobb megoldás. Végül úgy döntöttünk, a résztvevők egy általános képzést kapnak élelmiszerfeldolgozásból, azaz hús, tej, konzerv és gyümölcsök feldolgozásáról. A hangsúlyt arra a profilra fektetjük, amelyre a legnagyobb igény mutatkozik. Ez tavaly például a sajtkészítés volt” – tudtuk meg az illetékestől, aki azt is elmondta, a gazdáknak, a képzés típusától függően, 350 vagy 450 lejt kell fizetniük a tanfolyamra.
Tanfolyam a 141-es pályázaton nyert gazdáknak
A Hargita Megyei Agrárkamara által meghirdetett oktatási csomag nem helyettesíti azokat a tanfolyamokat, amelyek elvégzésére a 141-es pályázatot nyert gazdák vállalkoztak – hangsúlyozta Miklós Levente, az agrárkamara oktatásért felelős tanácsadója. Mint ismeretes, a harmadik évi elszámolás után a gazdák a pályáztató által meghirdetett tanfolyamot kell elvégezzék, ellenkező esetben akár a fennmaradó kétéves támogatástól, azaz a háromezer eurótól is eleshetnek. Információnk szerint a Hargita megyei gazdák ez irányú képzését a Winwin Business Kft. végzi. Ezzel kapcsolatosan további információkat megtudni, illetve jelentkezni a 0729857694-es telefonszámon lehet.
Két autó ütközött össze kedden a Csíkpálfalva községhez tartozó Csíkdelnén. A balesetben egy ember könnyebben megsérült.
Noha gondok voltak a vízszolgáltatással, és a városi víztartályok kiürültek, a probléma ideiglenes, a csíkszentsimoni kútnál a vízhozam megfelelő, és nem fenyegeti vízhiány Tusnádfürdőt.
Valószínűleg a második világháborúból származhat az a 100 mm-es kaliberű lövedék, amit hétfőn találtak egy csíkszeredai vállalkozás udvarán – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Víz nélkül maradt Tusnádfürdő vasárnap este, miután az elmúlt napokban jelentősen lecsökkent a várost ellátó kút vízhozama. A szolgáltató hétfőn tartályokban szállít vizet a lakosságnak.
Szeptemberben több napon is lőgyakorlatokat tartanak a csíkszeredai katonai lőtéren. A lakosságot arra kérik, hogy az érintett időszakokban kerüljék el a gyakorlótér környékét.
Az augusztusi csapadékhiányos időszak és az emiatt megnövekedett vízfogyasztás miatt Csíkszentimrén korlátozásokat kellett bevezetni, hogy ne maradjon hosszabb időre víz nélkül az alcsíki község. A zavartalan vízellátás érdekében kútfúrást is terveznek.
Hosszú szervezői előkészületek és hetekig tartó autóépítések gyümölcse érett be szombaton Csíkszentkirály mellett, a hetedik roncsderbi helyszínén.
„Medvék terrorizálják a hegyvidéki városok lakóit” – ezzel a felütéssel mutatja be a Digi24 hírcsatorna az aggasztó Hargita megyei medvehelyzetet.
Rekordszámú résztvevő indult a 7. Csíkszentkirályi Roncsderbin szombaton, a fő versenyszám, a rodeó győztesének kihirdetéséhez közel egyórás futamra volt szükség. Karnyújtásnyira volt a meglepetés, de Imre Róbert a negyedik derbigyőzelmét is behúzta.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
szóljon hozzá!