A hőszigetelések befejeződtek, a bonyodalmak még nem

Nem múltak el nyomtalanul a megyeszékhelyen az érintett lakók türelmét az utóbbi két-három évben próbára tevő tömbház-hőszigetelések. A Hargita Megyei Számvevőszék 2015-re vonatkozó jelentésében a fellelt rendellenességek között jelentős összeggel, 4,4 millió lejjel szerepel Csíkszereda, mert az ellenőrök úgy ítélték meg, hogy a hőszigetelést végző cégektől be nem hajtott késedelmi kamatok ekkora hiányt eredményeztek a város számára.

2015-ben több szerződés alapján végeztek tömbház-hőszigeteléseket Csíkszeredában, és a megbízott cégek késlekedése miatt nem tudták tartani a határidőket. Ezért szerződésmódosítás, hosszabbítás történt. „A határidő módosítása néhány hónapos késést jelentett abban évben, a számvevőszék szerint inkább késedelmi kamatot kellett volna számolni a hosszabbítás helyett, emiatt úgy vélik, bevételtől esett el a város” – mondta kérdésünkre Szőke Domokos alpolgármester, aki a kérdéses időszakban bírói döntés miatt nem gyakorolhatta tisztségét.

Bár nem vett részt a döntésben, úgy látja, a városvezetés részéről ez egy helyes lépés volt. „Fel lehetett volna bontani a szerződést a késés miatt, de már nem lett volna idő arra, hogy új közbeszerzési eljárást írjanak ki, és be is fejezzék a munkát. Lehetett volna késedelmi kamatot számolni, ami konfliktushelyzetet teremt, vélhetően leállnak a kivitelezők, és a helyzet átterelődik jogi síkra, ami szintén veszélyeztette volna a munkálatot, de az uniós támogatást is. Volt a harmadik változat, a hosszabbítás, ami a legtöbb esélyt adott arra, hogy a munkálatok haladjanak, minél nagyobb részben elkészüljenek, és netán be is fejeződjenek – akkor nem lehetett tudni, hogy nem így lesz” – vázolta az akkori kényszerhelyzetet.

A Hargita Megyei Számvevőszék jelentésében szereplő összeget a kivitelezési szerződésekben szereplő késedelmi kamatok alapján számolták ki. „A késedelmi kamatok – kötbérek – elég nagyok voltak, a szerződésekben a teljes érték egy százaléka volt meghatározva – úgy kötjük ezeket a szerződéseket, hogy a kivitelező érezze annak a súlyát, hogy határidőre be kell fejezze a munkálatot. A szerződésekben viszont nem kötelezettségként szerepelt a kamat alkalmazása, hanem lehetőségként – a számvevőszék úgy tekint erre, hogy lett volna egy lehetősége a városnak, hogy pénzt hajtson be, és ezt nem tette meg” – magyarázta Szőke.

A számvevőszéki megállapításokkal már tavaly szembesültek, akkor több észrevétele volt a város vezetőségének, amelyek egy részét elfogadták, a hőszigetelésekkel kapcsolatosan viszont nem változott semmi. Miután idén januárban a jelentés elkészült, az említett megállapítást a Hargita Megyei Törvényszéken támadták meg, a per ezután kezdődik.

Nem ez az egy bírósági eljárás indult a hőszigetelések után – mindhárom céggel, a bukaresti AF Consultinggal és EOL Facilityvel, illetve a bákói Consizóval is perben áll a város.

„Az AF Consulting esetében úgy hosszabbítottak szerződést, hogy nem fizet a város, csak a végén. Ebből adódóan nem is fizetett a város olyan összeget, amit az uniós finanszírozás biztosított volna – ezért ők pereltek be minket. A másik két cég esetében, amelyeket bepereltünk, a legfontosabb az az uniós támogatásokból származó összeg visszaszerzése, amitől a város elesett” – említette az alpolgármester. Ez utóbbi összeg közel 5 millió lejre rúg, azt viszont nem lehet tudni, megkapja-e ezt a város, mert a két cég felszámolás alatt áll, és számos hitelező kéri tőlük a pénzét.

„Azt mondja a számvevőszék, hogy mi ekkora összegtől elestünk, de azt senki sem kérdezi, hogy ha mi leszámláztuk volna a késedelmi kamatot, lett volna-e pénz abból? Ez egy akkora összeg, hogy minimális volt annak az esélye, hogy a város megkapja. Még az is kétséges, hogy azt az összeget be tudjuk-e hajtani, ami a várost érő kár értéke” – fejtette ki. Az EOL Facility esetében már a szerződéskötéskor lehetett tudni, hogy fizetésképtelenség miatt eljárás folyik ellene, de a törvény nem teszi lehetővé az ilyen jelentkezők kizárását a közbeszerzési eljárás során – tudtuk meg. „Nyilván, folyamatosan ígérgettek, és a kezdetekkor nem lehetett előre látni, hogy ez így végződik” – összegzett Szőke Domokos.