
A csendőrség szerint nem, a szervezők szerint viszont az Erdély-zászló volt a bírságolás apropója
Fotó: Biró István
A csendőrség nem az Erdély-zászló használatáért bírságolta meg a kolozsvári március 15-i felvonulás négy résztvevőjét, hanem azért, mert a szervezők felszólítása ellenére sem hagyták el a rendezvény helyszínét – tudatta közleményben a hatóság csütörtökön.
2017. március 16., 13:572017. március 16., 13:57
2017. március 16., 15:432017. március 16., 15:43
„A felvonulás békésen és civilizáltan zajlott, de a felvonulók között megjelent négy személy, aki Erdély 1918 előtti zászlaját lobogtatta. A rendezvény szervezője elhatárolódott ezektől a személyektől, azt kérvén, hogy vonják be a zászlót, vagy hagyják el a felvonulók menetoszlopát. A négy személy nem vetette alá magát a kérésnek, ezért a szervezők a csendőrség segítségét kérték” – áll a közleményben.
A csendőrség közölte, négy olyan embert bírságoltak meg összesen 1500 lejre, akik elutasították a tömeg elhagyását. A hatóság nyomatékosította: nem azért bírságoltak, mert Erdély-zászlót lengettek, amint az a sajtóban megjelent, hanem azért, mert az érintettek nem hagyták el a tömegrendezvény helyszínét, amikor erre felszólították őket.

A kolozsvári március 15-ei ünnepi felvonuláson a román csendőrség kiemelte a tömegből Fancsali Ernőt, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnökét, valamint egy másik személyt, mert Erdély-zászlóval vonultak fel. A csendőrség a szervezőkre hivatkozva próbálta megakadályozni a szimbólum használatát – közölte szerdán&
Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezetének elnöke az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában határozottan cáfolta, hogy a felvonulást szervező RMDSZ-nek lenne kifogása az Erdély-zászlóval szemben, és perverziónak nevezte, hogy a csendőrség a szövetségre próbálja hárítani a jelkép eltávolítása miatti felelősséget.
A politikus elmondta: a rendezvényt megelőző egyeztetésen a csendőrség arra figyelmeztette Czirmay Zoltánt, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnökét, hogy az Erdély-zászló románellenes és alkotmányellenes szimbólum, és ha ilyen zászlót látnak a felvonuláson, a szervezők kötelessége ezeket eltávolítani. A felvonuláson is a csendőrség kérte Czirmaytól, hogy szólítsa fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket.
– tette fel a kérdést a politikus.
Hozzátette: ha a csendőrségnek baja van Erdély zászlajával, ne hárítsa a felelősséget az RMDSZ-re, hanem vállalja álláspontját, és jelölje meg azt a törvénycikkelyt, amely alapján eljár.
Csoma Botond elmondta, az RMDSZ kész minden jogi segítséget megadni azoknak az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) tartozó politikusoknak, akiket az Erdély-zászló miatt bírságoltak meg. Azt is hozzátette, az RMDSZ és az EMNP közös levélben hívja fel a belügyminiszter figyelmét a csendőrségi túlkapásra, ő maga pedig interpellálni fog a román parlament alsóházában a március 15-i kolozsvári felvonuláson történtek miatt.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter pénteken bejelentette, határozott intézkedéseket rendelt el, hogy az év végéig legalább 500 új börtönférőhely létesüljön.
Harminckilenc vádlottat ítélt el a Ialomița megyei törvényszék a két halálos áldozatot követelő tavalyi urziceni-i fegyveres összecsapás ügyében.
Telefonon jelentették a hatóságoknak, hogy a Maros megyei Csatófalva külterületén megtámadott a medve egy juhait legeltető huszonéves férfit.
Elrendelte egy hónapra Matolcsy György letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság pénteken – közölte a bíróság döntése után Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) pénteken közölte, hogy nem támogatja a Bolojan-kormány tervét, amely szerint 2027-től a lakások és lakóházak piaci értéke alapján vetnék ki az ingatlanadót.
A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
Az 1956-os követelések jelentőségét emelte ki Baka András köztársasági elnök pénteken az Országházban, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen.
Magyarország ismét elküldte a világnak a remény üzenetét: világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Budapesten.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről döntött pénteken az iskolai erőszak megelőzésével és visszaszorításával foglalkozó tárcaközi munkacsoport.
szóljon hozzá!